Egy friss felmérés alapján a grönlandi lakosság közel 66%-a szívesen vállalná az amerikai állampolgárságot.
Egy viszonylag kevéssé ismert, de hivatalosan bejegyzett amerikai közvéleménykutató legfrissebb felmérése alapján a sziget lakóinak jelentős többsége arra vágyik, hogy az Egyesült Államok része lehessen.
A mérés megbízhatóságát jelenleg óvatosan kell értékelni, mivel csupán 416 grönlandi lakos véleményén alapul. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a Trump-adminisztráció irányából hamarosan fokozódó nyomásra lehet számítani, amely célja a dán és a grönlandi kormány határozott elutasításának enyhítése a sziget eladásával kapcsolatban.
A Patriot Polling nevű intézetet középiskolások alapították két évvel ezelőtt, de mára már tagjai annak az intézeti körnek, amelynek eredményeit a meghatározó FiveThirtyEight gyűjtőoldal (aggregátor) figyelembe veszi. A Patriot egy csillagot birtokol a lehetséges háromból.
Jelenleg még egyetlen kutatóintézet sem végzett átfogó elemzést a grönlandi lakosság álláspontjáról a feszültségekkel teli amerikai-dán területi kérdéssel kapcsolatban. Az adatgyűjtésre Donald Trump Jr., a megválasztott elnök fia látogatása alkalmával került sor.
A legutóbb vasárnap nyilvánosságra hozott felmérés alapján a grönlandi lakosság 57,3%-a támogatja Grönland Egyesült Államokhoz való csatlakozását. Ezzel szemben 37,4%-uk ellene van a lehetséges vásárlásnak, míg 5,3% nem tudja eldönteni, mit gondol a kérdésről.
Trump elnöksége alatt merült fel a gondolat, hogy Grönland, mint dán terület, az Egyesült Államok számára kulcsfontosságú lehet. Az elnök véleménye szerint a sziget megszerzése elengedhetetlen a nemzet stratégiai terveinek megvalósítása érdekében.
A külföldi reakciók eddig főként kételyt vagy elutasítást tükröztek, mivel a felvetést sem lényegesnek, sem jogszerűnek, sem pedig megvalósíthatónak ítélték.
Egyes vélemények szerint Trump hosszú távon a globális klímaváltozást is figyelembe veszi, hiszen a grönlandi jégtakaró olvadása lehetőséget teremt a sziget alatt rejlő értékes ásványkincsek kiaknázására. Ez a folyamat nemcsak a bányászati tevékenységet könnyítené meg, hanem olcsóbbá tenné a hajózást is, ami mind a katonai, mind pedig a kereskedelmi szállítmányozás szempontjából előnyös lenne.
A politikai ügyek iránt érdeklődés nélküli dán uralkodó, X. Frigyes király, már decemberben elhatározta, hogy átdolgozza a monarchia címert, különös figyelmet szentelve a koronán belüli sarkvidéki területek fontosságának.
Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke, többször is kifejezte, hogy Grönland nem kerülhet eladásra, és hangsúlyozta, hogy az akvizíciós kérdést kizárólag a megválasztott elnök szorgalmazza.
A múlt hónapban Koppenhága bejelentette legújabb katonai csomagját az Északi-sarkvidékre, mindössze néhány órával azután, hogy Trump első nyilatkozata megszületett. A dán védelmi miniszter rendkívüli véletlennek nevezte ezt az időzítést, utalva a sors iróniájára.
Donald Trump hivatalba lépése után valószínű, hogy a téma ismét előtérbe kerül, ami újabb és alaposabb közvéleménykutatásokhoz vezethet. Az eddigi nyilatkozatok tükrében nem kizárt, hogy Dánia, vagy akár Grönland saját kormánya népszavazást tartsanak az elidegenítési kérdésről.
Ugyanakkor nem valószínű, hogy Grönland a függetlenség mellett döntene, ha nem jutna biztosítékokhoz a mostani dán támogatások, például az egészségügyi és jóléti ellátás terén.
"Lehetséges, hogy a grönlandi miniszterelnök jelenleg kihívásokkal néz szembe, azonban ha valóban sor kerülne egy népszavazásra, elengedhetetlen, hogy rendelkezzen egy erőteljes és meggyőző történettel arról, miként lehetne megóvni Grönland gazdaságát és jóléti rendszerét" - nyilatkozta Ulrik Gad, a Dán Nemzetközi Tanulmányok Intézetének szakértője, aki Grönlandra specializálódott.
