A lenyűgöző táj rabul ejtette a nagykaposi futókat, akik büszkén tekintenek vissza az elért eredményeikre.
Smolník, a gölnicbányai járás festői települése, nemrégiben Kassa megye egyik legizgalmasabb hegyi terepfutóversenyének adott otthont. A rendezvényen a Nagykaposi Futóklub ismételten jelen volt, hogy képviselje a helyi futósportot és élvezze a gyönyörű tájat.
Üveges Krisztián, Dózsicky Gergő és Gabri Lóránt a 33,4 kilométeres távot választották, míg Pachota István a 11 kilométeres versenyt teljesítette. A megmérettetés iránti érdeklődést jól mutatja, hogy összesen 514 résztvevő gyűlt össze a rajtvonalnál.
A hosszabb távon az említett hármas tagja, Üveges, már ismerte a pályát, hiszen nem ez volt az első alkalom, hogy részt vett ezen a versenyen, csupán másodszor indult. A 271 versenyző közül 123-at sikerült maga mögött hagynia, így a 148. helyen zárta a futamot. Időeredményével kapcsolatban saját bevallása szerint elégedett volt. Ezzel szemben Dózsicky számára teljesen új kihívást jelentett a terep, mivel ő először állt szemben ezzel a pályával.
Mivel csak hallomásból voltak ismereteim a terepviszonyokról, természetesen egy kicsit izgultam, vajon végig tudom-e majd csinálni. A felkészülésem sem volt éppen tökéletes, és kisebb betegségek is hátráltattak. Így az elsődleges célom csupán annyi volt, hogy a befutók között tudhassam magam. Hál’ Istennek, ez sikerült, sőt, minden nagyobb nehézség nélkül értem célba. Az első próbálkozásomat teljes mértékben elfogadom, még akkor is, ha a mezőny második felében zártam (216. helyezett lettem). A pálya gyönyörű környezetben fekszik, és a látvány miatt is érdemes ide ellátogatni, amit jövőre ismét tervezek. Remélem, hogy akkor már egy még nagyobb sikerrel gazdagodhatom.
- fogalmazta meg lapunknak Dózsicky.
Gabri úgyszintén először járt a helyszínen:
A kihívás vonzása annyira erősen hatott rám, hogy úgy döntöttem, belevágok. Persze, akadtak bennem kétségek, hiszen a síkfutás világában sokkal otthonosabban érzem magam. Hasonlóan Gergőhöz, az én fő célom is az volt, hogy végigcsináljam ezt az élményt, és szerencsére ezt sikerült is megvalósítanom. Az utolsó 10 kilométer azonban nem éppen a legkönnyebb szakasznak bizonyult. Mentálisan hatalmas erőfeszítést igényelt, hogy a végső kilométerekben összeszedjem magam. A verseny előtt nem tűztem ki különösebb célokat; a lényeg az volt, hogy teljesítsem a távot. Még ha 223.-ként érkeztem is a célhoz, rendkívül elégedett vagyok az eredménnyel. Bár számomra ez egy komoly kihívás volt, a táj szépsége miatt úgy tervezem, hogy jövőre is beiktatom ezt a rendezvényt a naptáramba.
A rövidebb távú versenyen induló Pachota másodszor látogatta meg Smolníkot, de ezúttal a könnyebb útvonalat választotta. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott, hiszen a 243 versenyző között a 55. helyezést érte el.
A szóban forgó futókra legközelebb december 28-án egy újabb izgalmas kihívás vár, amikor is részt vesznek a 21 km-es VII. Extreme Tarcal-Tokaj Kör elnevezésű terepfutóversenyen. Ez a rendezvény nemcsak a kitartásról szól, hanem a gyönyörű tájak felfedezéséről is, ami garantáltan felejthetetlen élményt nyújt majd számukra.