A körforgásos gazdálkodás integrálása a mindennapi életünkbe elengedhetetlen lépés a fenntartható jövő megteremtésében - Alternatív Energia. Az erőforrások hatékony felhasználása és a hulladék minimalizálása nem csupán környezetvédelmi szempontból fontos,
Határ Renáta (Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építésgazdaságért felelős helyettes államtitkára) szerint a változások azért sürgetőek, mert világszerte hatalmas mértékben terjeszkednek a városok, az ugrásszerűen bővülő cementgyártás a szén-dioxid-kibocsátás 7-8 százalékát adja, más építőipari termékekkel együtt pedig bőven meghaladja a 10 százalékot is. Az energia 40 százalékát az épületek fogyasztják, és az építőanyagok gyártása ugyancsak rendkívül energiaigényes folyamat. A környezetterhelést a szállítással együtt járó kibocsátás is növeli, ezért arra kell törekedni, hogy az építők belföldön vagy a térségben előállított termékeket vásároljanak.
Kiemelte, hogy Magyarországon az építőanyagok importátlaga közelíti az 50%-ot, ezért az állami beruházások során a megrendelők arra fókuszálnak, hogy a hazai gyártók által előállított, megfelelő dokumentációval rendelkező termékek kerüljenek előtérbe. Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nkft. (ÉMI) nyilvántartása szerint körülbelül 450 gyártó mintegy 11 600 terméke közül közel 4800 rendelkezik részletes zöld nyilatkozattal. Ez a nyilatkozat tartalmazza többek között a felhasznált anyagok beszerzési távolságát, az újrahasznosított összetevőket, a megújuló energiaforrások alkalmazását, a vízfelhasználási és kibocsátási adatokat, valamint a termelési hulladék kezelésének módszereit is – tette hozzá.
A helyettes államtitkár véleménye szerint a zöld átállás érdekében sürgősen át kell formálni a termelési és fogyasztási szokásokat, hogy Európa tisztább és egészségesebb környezettel büszkélkedhessen. Ehhez elengedhetetlenek a jogszabályi keretek jelentős átalakítása, és jelenleg még kérdéses, hogy az EU képes lesz-e elérni a klímasemlegességet 2050-re. A környezeti kihívások globális jellegűek, így sem Magyarország, sem pedig a kontinens nem tudja ezeket saját erőből megoldani; a fenntarthatósági célok megvalósítása nemzetközi együttműködést követel meg - emelte ki.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a jelenlegi nehézségek ellenére optimista jövőképet vázolt fel, 2025-öt a felkészülés és az erőgyűjtés évének titulálva az építőipar számára. Jelenleg az új szerződések volumene 30 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, és 35 ezer fővel csökkent a tartósan foglalkoztatottak száma az ágazatban. A szakmai visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy az árbevételarányos jövedelmezőség 12 százalékról 6 százalékra csökkenhet a következő három év során. Mindazonáltal az elnök hangsúlyozta, hogy a lakásépítések és lakásfelújítások új lehetőségeket teremthetnek a szektor számára.
A következő időszakban várhatóan több építési célú közbeszerzés fog megjelenni, ami kedvező lehetőségeket kínál – emelte ki a szakértő. Hozzátette, hogy az építőipari vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a zöld építési normákhoz, valamint a digitalizáció által támasztott kihívásokhoz. Csak így képesek adatalapú tudásra építve, digitális hálózatokban együttműködni. Az elmúlt két évben a költséghatékonyság jelentős mértékben javult a cégeknél, de a következő lépés a teljes értéklánc szintjén, az építésgazdaság egészét tekintve is a helyzet javítása lehet. Kiemelt fontosságú, hogy a hazai szakértelem és munkaerő a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig megfelelő helyzetbe kerüljön; a legjobban teljesítő szakemberek elismerése érdekében javasolt egy védjegy rendszer bevezetése. Koji László hangsúlyozta, hogy az építőiparnak felelőssége van a megrendelések minőségének javításában is, mivel a szakemberek képesek befolyásolni a megrendelői döntéseket.
