A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése alapján az elmúlt években a szegénységi mutatók nem mutattak jelentős elmozdulást.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vezetősége konzultációt folytatott Mellár Tamás és Tordai Bence országgyűlési képviselőkkel a szegénységi (EU-SILC) statisztikák kapcsán. A mostani adatrevízió nem csupán magyar jelenség, hiszen az Európai Unió tagállamai egyidejűleg, koordináltan hajtották végre ezt a folyamatot, amely az új népszámlálási adatok figyelembevételével történt - tájékoztatott a KSH közleményében.

Emlékeztetőül: Magyarország 2023-ban hozta meg a döntést a felülvizsgálat elvégzéséről. A KSH szegénységi adatrevíziója 2025 őszén fejeződött be, ám az eredmények nem hoztak jelentős változást a szegénységi mutatók alakulásában.

"a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya minden évben statisztikai hibahatáron belül, +1,1 és -0,9 százalékpont között változott."

Mint folytatták, az eredeti adatsorokat és az újrasúlyozott adatokat is validálta az Eurostat. Azok minősége eddig is és ezután is biztosított. Az utóbbi hetekben a sajtóban több félrevezető állítás is napvilágot látott, amelyek nélkülözik az objektivitást, a valós szakmai alapot. Ezek csoport-, ideológiai vagy politikai érdekeket képviselnek, összeegyeztethetetlenek a tudományos kutatás erkölcsi és etikai alapelveivel. A KSH elkötelezett a transzparencia, a szakmai integritás, valamint a függetlenség mellett, és nyitott az érdemi párbeszédre.

Mellár Tamás és Tordai Bence országgyűlési képviselők voltak a Központi Statisztikai Hivatal vendégei azon az egyeztetésen, amelynek témája a szegénységi adatok és azok revíziója volt.

A KSH vezetősége és szakértői részletesen ismertették az EU-SILC adatfelvétel hátterét és az adatrevízió folyamatát. Az elmúlt évek során 14 uniós országban zajlott le a szegénységi adatok revíziója, amelyet az Eurostat koordinált. Az Eurostat gondosan ellenőrizte és jóváhagyta a KSH revízió előtti és utáni adatokat, biztosítva ezzel, hogy mindkét adatcsomag megbízható alapot nyújtson a társadalmi, gazdasági, szakpolitikai és tudományos döntéshozatalhoz. Ezek az adatok Magyarországon és az EU-ban is hivatalos statisztikai forrásnak számítanak.

A legfrissebb információk megerősítik, hogy a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a revíziót függetlenül, a médiavisszhang hatásától mentesen, előre megtervezett keretek között, az Eurostat szakmai ajánlásainak megfelelően hajtották végre.

- bemutatták.

A legfrissebb adatok alapján a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek aránya 2023-ban kedvező irányban változott, hiszen a számok szerint csökkent, ami javulást jelez a 2022-es évhez képest. Magyarország ezzel a revízió előtti statisztikákhoz viszonyítva három másik országot is maga mögé utasított az uniós rangsorban. Az ország teljesítménye továbbra is jelentősen, 1,7 százalékponttal, az uniós átlag (21 százalék) alatt mozog. Jelenleg Magyarország a 13. helyet foglalja el Európában a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának szempontjából.

Nemrégiben foglalkoztunk az Eurostat legújabb, 2024-es statisztikáival, amelyek megdöbbentő eltéréseket tárnak fel Magyarország különböző régióinak szegénységi kockázatai között.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján cáfolni tudjuk azt az állítást, miszerint a gyermekszegénység megduplázódott volna. A legutóbbi revízió eredményeként kiderült, hogy 2018 és 2023 között 82 ezerrel csökkent a szegény körülmények között élő gyermekek száma. Ezzel szemben a revízió előtti adatok csak 52 ezer fős csökkenést mutattak.

A szakértők rámutattak, hogy a bonyolult mutató összetevői között olyan tényezők is találhatók, amelyeket sem a média, sem a kutatók nem emelnek ki. Azonban a szegénység valós képének megértéséhez elengedhetetlen a háromdimenziós megközelítés együttes alkalmazása. Például az elmúlt másfél évtized során Magyarország az EU-tagállamok között a harmadik legjelentősebb csökkenést mutatta a súlyos anyagi és szociális depriváció terén. Ezen kívül a munkaszegénység is jelentős mérséklődésen ment keresztül, ami azt jelenti, hogy azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol a munkaképes korú tagok a megelőző évben a lehetséges munkaidejüknek csupán egyötödét dolgozták le, számottevően csökkent.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hangsúlyozza, hogy tevékenységét mindig a közjó érdekében végzi, elkerülve a politikai befolyásokat, és kizárólag szakmai alapelvek mentén dolgozik. Mindezt a törvényi keretek és a nemzetközi statisztikai, valamint hivatásetikai normák figyelembevételével teszi. Az átláthatóság és a nyitottság a hivatal alapértékei, amelyek lehetővé teszik az érdemi és konstruktív párbeszédet. Ennek szellemében, az EU-SILC-adatok revízióját követően, 2025. szeptember 29-én sajtótájékoztatón mutatta be az eredményeket, és ugyanazon a napon szakmai fórumot szervezett a kutatóknak. Emellett a fent említett képviselőkkel is folytatott egyeztetéseket - áll a közleményben.

Mint ahogyan arról lapunk is beszámolt, kedden Rónai Egon interjút készített Orbán Viktorral. A beszélgetés során felmerült, hogy a KSH friss adatai szerint a szegénységi mutatók kedvezőtlen irányba változtak. Rónai kérdései között szerepelt az amerikai útja, valamint az, hogy ez mit jelent számunkra, magyarok számára. Továbbá szóba került, mennyire nehezen dolgozza fel a kormány a közelmúlt kegyelmi botrányát, és miért nem kíván Orbán jelölti vitát folytatni Magyar Péterrel.