"A magyar kultúrpolitika kiemelkedő alakja, aki a legmerészebb álmokat dédelgeti és a leggyakoribb kihívásokkal szembesül."
Tudják-e, vagy sem: 2025 Klebelsberg-év! Az aradi Kölcsey Egyesület, amely a közelmúlt eseményeinek szervezésében jeleskedik, már tavaly év végén előre jelezte ezt, amikor zsebnaptárát Klebelsberg Kuno portréjával tette közzé.
Ki tudja manapság, a magyar átlagember körében, ki volt Klebelsberg Kuno Imre Aurél Ferenc gróf, a thumburgi származású politikus?
Nem merek tippelni.
Sokan valószínűleg tudják, hogy Magyarország, amely az első világháború után szétszakadt, elvesztette területeit, lakosságának egy jelentős részét, ásványkincseit és ipari erőforrásait, valamint kulturális intézményeit, egy kiváló politikussal büszkélkedhetett. Ez a vezető nemcsak a külpolitikában találta magát elszigetelten, hanem számos népiskolát alapított, hogy elősegítse egy tudatosabb, a kor kihívásaival szemben helytálló, sőt "kultúrfölény" megtestesítő nemzet kialakulását.
S hogy miért szentelünk ennek a témának különös figyelmet? Az ok rendkívül jelentős: 150 évvel ezelőtt, 1875. november 13-án látta meg a napvilágot gróf Klebelsberg Kuno (bár több keresztneve is van, azokat fentebb említettük) az Arad megyei Magyarpécskán, amely ma Pécska néven ismert, és valaha Magyar- és Románpécska néven is emlegették. Érdekes, hogy a K und K (császári és királyi) huszárkapitány édesapja éppen ott teljesítette katonai szolgálatát, ami a mai Pécska büszkeségére válik. Tudták, hogy Mátyás királyunk is egyfajta véletlen folytán született Kolozsváron? Édesanyját éppen akkor érte utol a szülési fájdalom utazása során, ami szintén emlékezetes történet.
Tehát, Klebelsberg gróf kétségtelenül a miénk is. 1990 óta, amikor az EMKE (Erdélyi Közművelődési Egyesület aradi fiókja) emléktáblát helyezett el a pécskai római katolikus templom falán, különösen nagy figyelmet kaptunk tőle. Talán éppen ez volt az a pillanat, amikor elkezdtünk igazán felfigyelni rá.
Természetesen! Kérlek, írd le a szöveget, amit egyedivé szeretnél tenni, és szívesen segítek!
2025. október 23-án, a magyar történelem egyik jelentős dátumán, az aradi Jelen Ház kávézójában két kiemelkedő és alaposan felkészült magyar történész osztotta meg tudományos gondolatait. Az esemény különleges alkalom volt, amely nemcsak a tudományos diskurzusnak adott teret, hanem a helyi közösség számára is izgalmas lehetőséget kínált a történelmi ismeretek bővítésére.
Az egyik - az első - dr. Miklós Péter eszmetörténész (akit már többször volt alkalmunk Aradon hallani) a méltatott szegedi kötődéseiről beszélt. (Klebelsberg az 1920-as években szegedi országgyűlési képviselőként hatalmas szerepet játszott a szegedi dóm és a klinikák létrehozásában. Kiegészítésként: a kolozsvári Ferenc József egyetemet Trianon következményeként Szegedre telepítették.)
A második felszólalásában dr. habil Ujvári Gábor, a neves történész és levéltáros, lenyűgöző módon kalauzolta el a hallgatóságot Klebelsberg életművének gazdag világába.
Szeged-Rókuson, 1930-ban ünnepélyes keretek között avatták fel az 5000. népiskolai intézményt. (A "népiskolai objektum" kifejezés nem a cikk írójának alkotása.)
Természetesen! Kérlek, írd le a szöveget, amit egyedivé szeretnél tenni, és szívesen segítek!
Akit érdekel Klebelsberg Kuno (e cikk szerzője szerint lenyűgöző, bár némelyek szerint ma is vitatott) életműve, utánaolvashat a Gróf Klebelsberg Kuno politikai hitvallása c., 2025-ben megjelent kötetben, amelyet reprint kiadásként Nagy István pécskai fizikatanár, a Szövétnek aradi folyóirat jelenlegi főszerkesztője tett közzé.
