A nagy láncok véleménye szerint az árképzési korlátozás mindenkinek hátrányos, de a kisbolt tulajdonosai lehetnek a legnagyobb áldozatok a helyzetben.

Sokan úgy vélik, hogy az intézkedés, amely a boltok bezárását eredményezheti, elsősorban a kisebb települések lakóit sújtja.

A kormány csütörtökön bejelentette, hogy jövő év február 28-ig meghosszabbítja az árrésstopot, és a korlátozást decembertől további 14 élelmiszerre is kiterjeszti. A következő hónaptól kezdve a marhafelsál, a marha fehérpecsenye, a sertésmájas és -májkrém, valamint a félkeménysajt, sajtkrém és kenhető sajt, továbbá az alma, körte, szilva, szőlő, fejes káposzta, paradicsom, vöröshagyma, zöldpaprika és bébiétel árrése sem haladhatja meg a 10 százalékot az évi 1 milliárd forint feletti forgalmat bonyolító boltokban.

Az intézkedés alá vont termékek egy része jóval az átlagos élelmiszerinfláció felett drágult az elmúlt 12 hónapban. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábbi tájékoztatása szerint a drogériákban átlagosan 26,1 százalékkal, az élelmiszerüzletekben pedig 20,3 százalékkal lett olcsóbb az érintett 30-30 termék. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig arról beszélt, hogy az árrésstop a kormány számításai szerint több mint 1 százalékkal mérsékli az inflációt.

A legnagyobb élelmiszerláncok viszont már a bejelentés napján tiltakoztak. Szerintük az intézkedés legnagyobb vesztese a lakosság, elsősorban a kisebb településeken élők, akik üzlet nélkül maradhatnak a felülről rájuk kényszerített árverseny miatt.

Az OKSZ kifejezte, hogy "értetlenül állnak" a kormány döntése előtt, amely minden előzetes egyeztetés nélkül hosszabbította meg az árrésstopot, sőt, új termékeket is bevont a hatálya alá. Szerintük a rendeletet nem kiterjeszteni, hanem inkább kivezetni kellett volna, mivel az ehhez szükséges feltételek már mind teljesültek. Ezen intézkedés következményeként pedig az árrésstop "minden érintett számára veszteségeket okoz."

A szervezet álláspontja szerint az intézkedés előkészítésekor nem történt semmiféle szakmai egyeztetés. Mint hangsúlyozzák, a márciusi bejelentéskor sem állt rendelkezésre semmilyen hatástanulmány, amely alátámasztotta volna a lépés indokoltságát. Ezzel szemben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter többször is hangsúlyozta, hogy a kivezetéshez elengedhetetlen a tartósan 5 százalék alatti élelmiszerinfláció fenntartása.

- Ez a feltétel rég teljesült, az üzletekben, áruházakban bekövetkezett áremelések ezt a szintet nem érik el - mondta Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára.

Fontos megjegyezni: Nagy Márton április végén még arról beszélt, hogy szerinte akár örökre is be lehetne betonozni az árrésszabályozást. Igaz, úgy fogalmazott: akkor lesznek elégedettek, ha az inflációt 3-4 százalék közé, az élelmiszerárak emelkedését pedig 5 százalék alá tudják szorítani.

Az OKSZ álláspontja szerint az árréstop csak ideiglenes megoldást nyújt egy valós problémára, mégpedig az élelmiszer-termelők és -feldolgozók költségeinek folyamatos emelkedésére. Ez a jelenség azonban pontosan egy év elteltével eltűnik, és az infláció visszatér a korábbi szintre, amely az árréstop bevezetése előtt volt tapasztalható. Minél később vonják vissza ezt az intézkedést, annál drámaibb lesz az inflációs sokk, amely a gazdaságra nehezedik.

Az árréstop tehát csak átmeneti szőnyeg alá söprése egy problémának, ám addig is veszteséget okoz mindenkinek, amíg láthatatlanná teszi a bajt. Elszívja a vevőket az árrésstoppal nem sújtott boltokból, azaz a magyar láncoktól és a független kereskedőktől, mert olcsóbbá teszi a termékeket az árrésstopos boltokban. Ez várhatóan egy új boltbezárási hullámot indít el, aminek legnagyobb kárvallottjai a kistelepülések lesznek.

Az árréstopon rajuk kívül veszítenek azok is, akik addig is a nagy kereskedelmi láncok vevői voltak. A nagy láncok (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, SPAR, Tesco) az árrésstopig a beruházási keretüket részben fejlesztésekre, részben az egymással folytatott versenyre, leginkább a folyamatos akciókra fordították.

Kozák Tamás kifejtette, hogy az árrésstop következtében ez a lehetőség korlátozottá vált, mivel a veszteséges helyzetekből nem lehetséges akciókat indítani, boltokat nyitni vagy fejleszteni.

Az árrésstop szerinte nehéz helyzetbe hozza a beszállítókat, vagyis a magyar termelőket és feldolgozókat is. Mivel ugyanis a kereskedelmi láncok csak a beszerzési árban versenyezhetnek, ez szükségképpen az olcsóbb import növekedéséhez vezet. Az OKSZ szerint ennek is szerepe van abban, hogy a magyar élelmiszeripar termelése csökken, egy hónap kivételével elmarad az egy év ezelőttitől.

- Az árrésstop nem megoldás - hangsúlyozta az OKSZ vezetője. Ez a lépés csupán ideiglenesen takarja el a valós problémát, amely a magyar élelmiszer-termelés versenyképességének csökkenéséből fakad, és ennek következtében a beszállítói árak emelkedését eredményezi. A szervezet véleménye szerint ez a helyzet nagymértékben a kormány gazdasági politikájának következménye. Ezt támasztják alá olyan intézkedések, mint a kiskereskedelmi különadó, amely az élelmiszerek jelentős részének áfáját 27-ről 31,5 százalékra emeli, továbbá a gyártói felelősségi díjak növelése, illetve a szerintük túlzottan gyors minimálbér-emelés. Az OKSZ úgy véli, hogy a magyar beszállítók számára ezek a megnövekedett költségek csak áremelések révén válhatnak fenntarthatóvá.

Kozák Tamás hozzátette: továbbra is azt javasolják a kormánynak, hogy vonja vissza az árrésstopot és teremtsen piacbarát szabályozási környezetet, mert a kereskedelem csak akkor tud hozzájárulni a gazdasági növekedéshez. Szerinte ebben a nagy élelmiszer-kereskedelmi láncok partnerek lesznek.