A robotoknak még a legügyesebb trükkjeik sem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy felülmúlják az igazi kutyák hűségét és ügyességét.

Szürreális agility versenynek lehettünk tanúi csütörtökön az ELTE Természettudományi Kar épülete melletti füves területen: amatőr és profi kutyák, illetve négylábú robotok mérték össze a tudásukat egy akadálypályán. Ez volt az első ilyen verseny itthon, és azon túl, hogy nyilván végtelenül szórakoztató volt figyelni, ahogy a HUN-REN SZTAKI tulajdonában lévő, Macskafogó névre hallgató Boston Dynamics Spot átkúszik a kukacon, vagy ahogy az ELTE Robotika kis szürke robotja fekvőállásból próbálja meg átugrani a rudat, az esemény fő célja mégiscsak inkább a demonstráció, a szakma összehozása és a fiatalok inspirációja volt.

Az időjárás nem éppen a legideálisabb körülményeket teremtette a versenyhez, ezért az eredeti rajtidőt el kellett halasztani. Az eső miatt aggódtak, hogy a négylábú robotok közül néhány zárlatot szenvedhet. Ez jól mutatja, hogy a technológia még nem hibátlan, és nem minden ilyen eszközt terveznek nehéz körülmények közé. A verseny végül az ELTE Robotika által indított Unitree Go2 győzelmével zárult, azonban a szervező úgy döntött, hogy nem saját magát díjazza, így az első helyezést az Óbudai Egyetemnek ítélte oda. A különdíjat a HUN-REN Macskafogója kapta, amiért kreatívan küzdött meg az akadályokkal – a robotos versenyző ugyanis az utolsó rudat egyszerűen a szájába vette és elhajította.

Előre sejthető volt, hogy a kutyák ügyessége a kihívások leküzdésében felülmúlja majd a várakozásokat. Különösen figyelemre méltó volt, hogy a négylábúak mesterien tudtak fókuszálni, és nem engedték, hogy a robotok elvonják a figyelmüket a feladataikról – csupán néhányan merészkedtek közel az ismeretlen gépekhez, szaglászva és kíváncsiskodva a csoportkép készítése során.

"A rendezvény célja, hogy ösztönözze a viselkedéskutatók, etológusok és robotépítő mérnökök, programozók közötti együttműködést. Arra törekszünk, hogy a résztvevők közösen találjanak új, hatékony módokat a munkájuk során, így képesek legyenek olyan robotokat létrehozni, amelyek akár négylábúak, akár több keréken mozognak" - nyilatkozta Miklósi Ádám, az ELTE TTK Etológiai Tanszékének professzora.

Itthon nagyjából ötvenes nagyságrendben vannak ilyen négylábú robotok, amiket már kutatási és munkacélokra is használnak - a kutatók nem szeretik, ha robotkutyának hívják ezeket, annak ellenére, hogy a Boston Dynamics erre azért rendesen rá is játszik a marketinganyagaival. "Nagyon sokszor kapom meg azt a kérdést, hogy miért pont kutyához hasonlítjuk ezeket a robotokat - mondta Körömi János, az Infuze Robotics ügyvezetője, aki szintén versenyzett egy robottal az agility pályán. - Azért pont kutyához, mert a tudatunk ezt a méretet és testfelépítést egy kutyához társítja. Én mindig szoktam mondani, hogy azért ne hasonlítsuk ezeket semmilyen élőlényhez, mert ennek a technológiának nem az a feladata, hogy kiváltsa az igazi kutyákat, akikkel most versenyeztünk, hanem az, hogy segítsen az embereknek olyan nehéz vagy veszélyes környezetben dolgozni, ahol egy kerekes robot például nem képes elmozdulni."

Ezek lehetnek oktatási célok, hiszen ezekkel az eszközökkel nagyon jól be lehet mutatni például a mesterséges intelligenciát, vagyis a szoftveres részt, a robotikai fejlesztést, valamint magát a mechatronikát, vagyis az építés részt is. A nagyobb méretű robotok pedig képesek nehéz terepen, rossz időjárási körülmények között is automatizált feladatokat végezni, felügyelni területeket vagy akár emberéleteket is menteni.

Magyarországon is mind oktatási, mind munkacélokra vásárolnak robotokat, amiknek az ára a pár millió forint körül indul. A kisebb szürke robotok, amiket a versenyen is láthattunk, Kínából érkeznek, de amerikai, az Nvidia által gyártott csipekre épülnek. A legkisebb és legkevesebbet tudó, főleg inkább promóciós és marketingcélokra alkalmas eszközök ára bruttó 1,8 millió forinttól indul, a nagyobb, mesterséges intelligenciát is futtatni képes, de még kisméretű fejlesztői gépek 5-6 millió forint körül mozognak. Ahogy egyre újabb generációk jelennek meg a piacon, az ár is megy lejjebb, Körömi János azt mondta, a legutóbbi generációváltáskor nagyjából 25 százalékos csökkenést láthattunk. A fenntartásuk nem drága, ha rendeltetésszerűen használják őket.

A világ számos nagyvárosában a tűzoltóságok már beépítették a négylábú robotokat a mentési és tűzoltási feladatokba. Ezek a fejlett gépek képesek akár 120 kilogramm súlyt is elbírni, ráadásul lépcsőkön is könnyedén fel tudnak mászni, anélkül, hogy fáradnának – ami különösen fontos lehet egy toronyházban keletkező tűzesetnél, ahol egy ilyen képesség életet menthet. A robotok hőkamera segítségével képesek átlátni a sűrű füstön, így észlelhetik azokat a sérülteket, akiket a tűzoltók nehezen látnak a kedvezőtlen látási viszonyok miatt. Továbbá, a rászerelt rádión keresztül a tűzoltók valós idejű információkat kérhetnek, miközben megnyugtathatják a pánikba esett sérülteket is. Emellett a beépített gázszenzorok lehetővé teszik a levegő minőségének mérését, és a jelen lévő gázok azonosítását, ami kulcsfontosságú lehet a helyszíni beavatkozás során.

Más katasztrófahelyzetekben is bizonyították már az ilyen innovatív eszközök hatékonyságát: például a törökországi földrengés idején a most versenyző Go2 robotok elődjei játszották a főszerepet. A LiDAR technológiával felszerelt lézeres radaros érzékelőik révén képesek mérni a távolságokat, és létrehozni egy háromdimenziós modellt az épületekről. Ezt a modellt a szakértők kint elemezték, lehetővé téve számukra, hogy pontosan meghatározzák, biztonságos-e az összeomlott házba küldeni embereket vagy mentőkutyákat. Így megelőzhették a felesleges kockázatokat, és megóvhatták a mentés során a legértékesebb életeket.

De egy négylábú robot arra is jó például, hogy erőművekben különböző műszerek ellenőrzésére vessék be. A robotban futó, megfelelően tanított mesterségesintelligencia-algoritmus képes megállapítani, hogy a műszerek mit mutatnak, leolvassa őket, és esetenként bizonyos problémákat is meg tudnak oldani, például csapot elzárni vagy kapcsolókat átállítani egy hátára szerelt robotkar segítségével.

A négylábú robotok után a következő evolúciós lépcsőfok a humanoid robot, amely már olyan feladatokat is el tud látni, amelyek az emberi test sajátos formájához és mozgásához igazodnak. Például képes elérni a magasabb polcokat, amikhez a négylábú robotok nem férnek hozzá. "Ez azért kulcsfontosságú, mert a legtöbb általunk használt környezetet emberek terveztek, így ezek a robotok könnyen integrálhatóak a különböző ipari szektorokba. Nem csupán a gyártósoroknál találkozhatunk velük, hanem bármilyen helyzetben, ahol felmerül egy probléma, gyorsan áthelyezhetőek és új feladatokra betaníthatóak. Biztosak vagyunk benne, hogy ezek a technológiák egyre inkább elterjednek, és célunk az, hogy néhány éven belül egy teljes méretű humanoid robotot olyan áron tudjunk kínálni, ami alacsonyabb, mint egy új autó ára" - nyilatkozta Körömi János.

Az Infuze Robotics, mint a Unitree márka hivatalos magyar képviselője, izgalmas hírekkel szolgál: heteken belül megérkezik az első humanoid robot a kínálatukba, amely már most rendelhető! Ez a robot nem a teljes méretű változat lesz, hanem körülbelül 140 centiméter magas, és az árát 10 millió forint alatt tervezik tartani. Az innováció és a technológia világában ez a fejlesztés igazi mérföldkőnek számít!

A Kínából érkező robotok esetében általában egyszerűbb a behozatal Magyarországra, míg az Egyesült Államokból származó eszközök, mint például a Spot, külön engedélyezési folyamaton mennek keresztül, mielőtt elhagyhatnák az országot.

"Mi alapvetően a drónszektorban kezdtük a robotikai munkát, és bár sok a közös a két terület között, ez a fajta robotika még egy sokkal kevésbé kiforrott technológia, illetve nem olyan egyértelmű a felhasználási módja, mint a drónok esetében, így még jelentősen bonyolultabb a technológia integrálása egy adott környezetbe - mondta Körömi János. - Azt látjuk, hogy a társadalomban is keresi még a helyét a technológia, de egyre több helyen találkozunk vele, és van bőven érdeklődés. Azt gondolom, hogy ez egy jó időpillanat arra, hogy a szervezetek elkezdjenek kicsiben ismerkedni ezzel a technológiával. Lehet, hogy egy szervezet még nem most fogja százszázalékosan kihasználni vagy az emberi munkát kiváltani robottal, de most kicsit abban a pillanatban vagyunk, mint amiben két-három éve a ChatGPT-vel voltunk, a geekek már kicsit ismerik, de a robbanás még nem érkezett el."

Az ilyen, mesterséges intelligenciát használó munkarobotok felhasználása még nem szabályozott környezet, de a szakma számít arra, hogy a közeljövőben megkezdődik a jogi szabályozás felépítése is. "Amint néhány éven belül igazán el fog terjedni a technológia, minden bizonnyal hozzá fognak nyúlni a szabályozáshoz a hatóságok, ami szükséges is lesz azon a ponton" - mondta Körömi János.

A civil robotok használatára vonatkozó szigorú tilalmak már ma is érvényben vannak, hiszen az ártó szándékú alkalmazásuk teljes mértékben elfogadhatatlan. Ez különösen megnyugtató, figyelembe véve a hátborzongató völgy (uncanny valley) jelenségét, amely akkor lép fel, amikor egy robot szinte emberi vagy állati formát ölt, de mégis van egy kis eltérés, ami inkább félelmet kelt, mintsem kellemes érzéseket. Gondoljunk csak a Boston Dynamics Spotjára, amelynek felépítése pontosan ilyen hatást gyakorolhat. A gyártók együttesen kiadtak egy nyilatkozatot, amelyben világossá tették, hogy minden vásárlónak el kell fogadnia egy nyilatkozatot. Ebben rögzítik, hogy ha valaki mégis rossz célra használja ezeket a fejlett eszközöket, a gyártó jogában áll a teljes értékesítés utáni támogatás megszüntetése, sőt, a robot működésének leállítása is. "Ez a lépés elengedhetetlen a technológia felelős használata érdekében" – hangsúlyozta a szakértő.

Jelenleg nem kell aggódnunk amiatt, hogy a gépek, mint a filmekben, lázadnának és fenyegetést jelentenének az emberiségre. Azonban, ahogy a négylábú robotok egyre inkább elérhetővé válnak a mindennapi életben, elengedhetetlen, hogy alaposabb szabályozási kereteket alakítsunk ki.