A szakadék peremén egyre több magyar termelő áll, és a helyzetük egyre kilátástalanabb. Vajon mi lehet a megoldás? Csak a csoda mentheti meg őket?

Magyarországon a mézpiac helyzete egyre aggasztóbbá válik, hiszen rengeteg méz áll a polcokon eladatlanul, és a méhészek közül sokan már a végső elkeseredés határán állnak. Az alacsony átvételi árak és a magas előállítási költségek folyamatosan nehezítik a méhészek helyzetét, akik évek óta küzdenek a talpon maradásért. Sokan próbálják a termékeiket közvetlenül, kis kiszerelésben értékesíteni, de nem mindenki rendelkezik ehhez elegendő erőforrással vagy lehetőséggel. Felmerül a kérdés: vajon a 2024-re megduplázott méhészeti támogatások elegendőek lesznek ahhoz, hogy megfékezzék az ágazat hanyatlását, vagy a méhészek továbbra is a nehézségekkel kell szembenézzenek?

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a kaposvári méhésztalálkozón elmondta, hogy soha nem látott mélyponton van a méhészkedés jövedelemteremtő szintje, de nem azért, mert még sosem voltak nehézségek korábban. A szakembre szerint még nem volt olyan helyzet, mint most: az infláció három év alatt duplájára nőtt, miközben a méz nagybani ára megfeleződött. Ezért pedig duplán érzékelhetők a nehézségek - mondta Bross Péter.

Nem csupán a magyar méhészek szembesülnek ezzel a problémával; a határokon túl is hasonló kihívásokkal találkoznak. Egy székelyudvarhelyi méhész mesélt arról, hogy gyakran akár 500 kilométert is vándorolnak, hogy hozzáférjenek a repcéhez, akácfához és napraforgóhoz. Az eladás viszont rendkívül nehézkes, és az árak is messze nem kedvezőek. Ennek ellenére próbálnak kitartani, és átvészelni ezt a nehéz időszakot.

Az értékesítés, illetve annak hiánya a legnagyobb probléma

Az ágazatunk ismét problémákkal küzd, leginkább az értékesítés nehéz a méhészeknek. Sajnos az akácméz hiába hungarikum, nagyon nehezen lehet értékesíteni

- fogalmazta meg Horváth Zsolt, a rendezvényt szervező Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesületének elnöke.

A vásárlók árérzékenysége is hozzájárul a helyzethez, hiszen az akácméz a prémium termékek között szerepel, amelynek ára gyakran meghaladja a várakozásokat. A méhészek számára a méz felvásárlási ára csupán a termelési költségek felét fedezi, ami azt eredményezi, hogy sokan kénytelenek a korábbi években felhalmozódott mézet a hordókban tárolni. Azok a termelők, akiknek lehetőségük van rá, a közvetlen értékesítést preferálják, vagy olyan termékeket próbálnak előállítani, amelyeknél magasabb a hozzáadott érték, ezáltal könnyebben értékesíthetők. Azonban a piaci körülmények mindenkire nehéz terhet rótnak.

A legrosszabb forgatókönyvek alapján akár a méhészek kétharmada is feladhatja a harcot a kedvezőtlen piaci körülmények miatt. Ugyanakkor a méhésztalálkozón elhangzott, hogy senkinek sem áll érdekében, hogy szűküljön ez a fontos ágazat. Hiszen ha csökken a méhészek száma, a beporzók is drámai mértékben visszaszorulnak, ami végső soron mindenkit érintene – még azokat is, akik esetleg drágának találják az akácmézet.

Újabb kedvező fejlemények várhatóak a méhészek számára, hiszen jelentősen növekednek a támogatási lehetőségek!

A legújabb információk alapján 2023 januárjában a hazai akácméz nagybani felvásárlási ára kilogrammonként 3-4 ezer forint körüli értéken mozog. Ez a szám jelentős csökkenést tükröz az előző évekhez képest, amikor az akácméz kilónkénti ára még 5 ezer forintot is meghaladta. Az Agrárminisztérium azonban idén egy figyelemre méltó lépést tett: megduplázta a méhészeti támogatások mértékét. A méhészek január 27-től kezdődően nyújthatják be kérelmeiket a támogatásra, amely méhcsaládonként évente 30 euró, azaz körülbelül 12 419 forint igénylésére ad lehetőséget.