A globális politikai események és dinamikák mélyen befolyásolják az egyének biztonságérzetét, hiszen a nemzetközi feszültségek, háborúk és politikai konfliktusok közvetlen hatással vannak a mindennapi életünkre. A világpolitika alakulása nem csupán a korm
Kétségtelen, hogy a legutóbbi világrend-váltás óta egyre inkább felerősödtek körülöttünk a konfliktusok. A közel-keleti összecsapások aggasztó visszhangja mellett, 2022 óta a szomszédságunkban zajló orosz-ukrán háború is folyamatosan terheli a mindennapi életünket. Az emberek egyre inkább érzik a feszültséget és a bizonytalanságot, ami a politikai eseményekből fakad.
A háború nem csak a nemzetközi közeget viseli meg: az átlagember pszichéjére is hatással van. Minél instabilabb a világpolitikai helyzet, annál nagyobb a bizonytalanság és félelem, amely az egyén biztonságérzetének csökkenéséhez vezet. Hol tapasztalhatjuk meg ezeket? Esetleg mi sem vagyunk már olyan nyugodtak? Mi vezetett idáig?
Az újonnan felmerülő kihívások – legyenek azok környezeti, gazdasági vagy egyéb jellegűek – a 9/11 utáni megváltozott biztonsági helyzet és az egyre fokozódó globális instabilitás hatással vannak az egyének mindennapi életére. E kihívások valóságos tapasztalatokká válnak, hiszen az emberek saját bőrükön érzékelik a következményeiket. Gondoljunk csak a 2008-as világgazdasági válságra, amely számos ember életét tette tönkre. Ilyen helyzetekben gyakran csökken az emberek bizalma a nemzetközi közösség iránt, és valószínű, hogy az állami intézményekbe vetett hit is megrendül.
A fenyegetettség érzése mindannyiunkra hatással van, még akkor is, ha nem érintjük meg közvetlenül a konfliktusok szörnyűségét. Az orosz-ukrán háború 2022 márciusában bekövetkezett kitörésekor számos magyar állampolgár sürgősen útlevelet igényelt, felkészülve a lehetséges ország elhagyására a helyzet eszkalációja miatt. Ez a hirtelen kereslet azonban drámaian leterhelte a közigazgatási rendszert, és sokan, akik valóban sürgős szükséggel fordultak az ügyintézéshez, csak késlekedve kapták meg az okmányaikat. A jelenség hátterében részben az internet szerepe áll, hiszen a konfliktusról megjelenő sokkoló felvételek és hírek hatására az emberek könnyen pánikba eshetnek, és hajlamosak lehetnek szélsőséges, aránytalan reakciókra.
Sokan a sajtó nyomasztó hírei elől elmenekülve inkább nem is olvasnak híreket annak ellenére, hogy egyébként érdekelnék őket a napi események. Így lemaradnak azokról a kulcsfontosságú információkról, amelyek végül rájuk is hatnak, az ő életüket is alakítják. Ezzel párhuzamosan terjed a fake news, a dezinformáció, és félrevezeti a közönséget, ennek folyományaként pedig téves konklúziók kerülnek levonásra. A különböző összeesküvés-elméletek, konteók terjedése sem egyszerűsíti le a helyzetet, ennek ékes példája például az 5G-t övező aggályok, vagy a Covid kapcsán felmerült oltásellenesség.
A SARS-CoV-2 járvány mély nyomokat hagyott az emberiség kollektív immunrendszerében, és megingatta a természet- valamint az orvostudomány iránti bizalmat. Ezzel párhuzamosan, a kormányok iránti bizalom is csökkent világszerte. A vírus nemcsak a társadalmi mobilitás visszaszorulásához, hanem a családon belüli erőszak fokozódásához is hozzájárult. Az állam szerepe azonban nem csupán az egészségügyi szektorban vált fontossá; a fenntarthatóság kérdéskörében is kulcsszereplővé lépett elő. Politikai és gazdasági eszközeivel képes előmozdítani azokat a társadalmi-gazdasági változásokat, amelyek a fenntartható fejlődés irányába mutatnak.
Feladatának középpontjában olyan jogi keretek megalkotása áll, amelyek képesek szabályozni a környezeti terhelést, serkenteni a zöld technológiák elterjedését, és előmozdítani a fenntartható városfejlesztést. Ezen kívül a gazdasági növekedés irányításának is úgy kellene történnie, hogy közben figyelembe vegye a környezeti korlátokat, például a megújuló energiákba való befektetések révén. Jelenleg azonban ez a megközelítés még csak kevés helyen valósult meg, és a folyamatosan változó világrend sem kedvez a helyzet javulásának, hiszen elvonja a politikai döntéshozók és a közbeszéd formálói figyelmét a szükséges intézkedések megvalósításáról.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy mit tehetünk mindannyian a közös jövőnkért. A legfontosabb, hogy törekedjünk arra, hogy értelmesen éljünk, miközben tiszteletben tartjuk mások jogát is az élethez — ez azt jelenti, hogy nem károsítjuk a természetes környezetünket. Bár az egyéni hatásunk a nagypolitikai színtéren nem mindig jelentős, mégis fontos lehetőségek kínálkoznak számunkra, mint például az önkormányzati vagy országgyűlési választások. Emellett érdemes részt venni különféle civil szervezetek és egyesületek tevékenységében is, hiszen így aktívan hozzájárulhatunk a közélet formálásához.
