Riasztó mennyiségű tartós vegyi anyagot fedeztek fel a különböző európai borokban.

Míg a korábbi borokban alig voltak észlelhető árnyalatok, addig a jelenlegi évjáratok szinte kiemelkedő magasságokat érnek el.

A Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) a napokban nyilvánosságra hozta figyelemfelkeltő jelentését, amelynek címe "Üzenet a palackból - A TFA-szennyezés gyors terjedése az EU-ban". A dokumentum aggasztó adatokat tárt fel a trifluor-ecetsav (TFA), az úgynevezett "örök vegyi anyag" környezeti jelenlétének rohamos növekedéséről az Európai Unió területén.

A vizsgálat során tíz európai ország - köztük Magyarország - régi (1988 előtti) és új (2010 utáni) borait elemezték. Minden új bor tartalmazott TFA-t, medián koncentrációja 110 µg/l volt, a legmagasabb mért érték pedig elérte a 320 µg/l-t. Ez körülbelül százszor magasabb, mint a korábban felszíni és ivóvízben mért - már eleve magasnak számító - átlagos értékek. A TFA-t nem mutatták ki az 1988 előtt szüretelt régi borokban. A szennyezési szintek drasztikus emelkedése 2010 óta figyelhető meg.

A vegyszer-maradványokat vizsgáló párhuzamos elemzések eredményei alapján megdöbbentő, hogy a hagyományos módon termesztett szőlőből készült borok 94%-ában akár nyolcféle növényvédőszer-maradvány is felfedezhető. Ezen anyagok között két PFAS gombaölő szer, a fluopiram és a fluopikolid is szerepel. Ezzel szemben a bio borok többsége szinte teljesen mentes a peszticidektől, ám a TFA-t ezekben is azonosították, bár lényegesen alacsonyabb koncentrációban.

Magyarország borvidékeiről két különleges tételt vizsgáltunk meg: az egyik a híres villányi kékfrankos, egy karakteres vörösbor, míg a másik a Tokaj-hegyalja büszkesége, a sárgamuskotály, egy frissítő fehérbor. Mindkét bor egy neves borászat keze alatt készült, tükrözve a magyar borászati hagyományok gazdagságát és sokszínűségét.

A kékfrankos trifluor-ecetsav (TFA) tartalma jelentősebb 120 µg/l volt, amivel a jelentősebb TFA tartalmú borok között volt, míg a sárgamuskotály TFA szennyezettsége 66 µg/l volt, illetve ez a bor a határértékek alatt, de tartalmazott egyéb "növényvédőszert" is (ftalimid: 57 µg/l; folpet és ftalimid összesen: 110 µg/l).

Az eredmények két okból is riasztóak: egyrészt a nagyon magas értékek a TFA növényi bioakkumulációjára utalnak, másrészt az elmúlt 10-15 évben tapasztalt ugrásszerű növekedés miatt sürgős beavatkozásra van szükség a szennyezettség, a kibocsátás megfékezésére. Bár magyarországon csak két mintát vettünk, a vizsgálatok tapasztalatai alapján valószínűleg más borokban is hasonló szennyezettséget mutattunk volna ki - hangsúlyozta Simon Gergely, a PAN Europe vegyianyag szakértője.

Prof. Michael Müller, a Freiburgi Egyetem gyógyszerkémiai szakértője, szintén észlelt hasonló TFA-növekedést saját kutatásai során. A 2020 utáni borokban 20-330 µg/l közötti TFA-szinteket mért. Érdekes módon a legalacsonyabb koncentrációk a bio borok esetében figyelhetők meg, ahol a szőlőt évtizedek óta vegyszermentes módszerekkel termesztik. Ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy a PFAS-alapú növényvédő szerek közvetlen vagy közvetett módon hozzájárulhatnak a TFA-szennyezéshez.

A TFA-szintek meredek emelkedését megerősíti az EU Referencia laboratóriuma, a CVUA Stuttgart által gyűjtött hivatalos uniós adatokkal való összevetés is. Az Európai Bizottság megbízásából készült 2017-es tanulmány - amely máig az egyetlen hivatalos TFA-mérés élelmiszerekben - akkor 27 európai bor vizsgálata során 50 µg/l-es mediánértéket és 120 µg/l-es csúcskoncentrációt mutatott ki. Ezzel szemben a 2025-ös új vizsgálatban a mediánérték már 110 µg/l volt, a csúcsérték pedig elérte a 320 µg/l-t.

Ezek az eredmények világos figyelmeztetést jelentenek az Európai Unió és tagállamai számára. Azokat az anyagokat, amelyek TFA-t juttatnak a környezetbe, azonnali hatállyal ki kell vonni a forgalomból. Különös figyelmet kell fordítani a PFAS alapú „növényvédőszerekre” és az F-gázokra – hívta fel a figyelmet Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.

Május közepén az uniós tagállamok szavaznak a flutolanil - egy TFA-ra bomló "növényvédőszer" - betiltásáról. Arra kérjük a magyar kormányt, hogy ezen a szavazáson hazánk is támogassa e peszticid betiltását - fűzte hozzá Fidrich Róbert.

A TFA a PFAS-vegyületek lebomlásának nem bomló végterméke - elsősorban mezőgazdasági peszticidek és hűtőközegként használt fluorozott gázok forrásából származik. A Német Környezetvédelmi Ügynökség szerint a TFA-talaj- és vízszennyezés 76%-ért az agrárpeszticidek felelősek, míg az esőből származó (főként F-gázokból eredő) kibocsátás 17%-ot, a szennyvíz és trágya 3-3%-ot tesz ki.Korábban a TFA-t toxikológiailag ártalmatlannak tartották, ám egy 2021-es tanulmány súlyos magzati fejlődési rendellenességeket mutatott ki nyulaknál. Azóta a TFA a reprodukciós egészséget veszélyeztető anyagként is számon van tartva.A jelentés az alábbi országok borait vizsgálta: Ausztria, Belgium, Horvátország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Luxemburg és Spanyolország.

A kutatás során több európai civil szervezet is részt vett, közöttük a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) is, amely aktívan hozzájárult a munkához.