Albán vértanúk: Boldogok, mert hazugságokkal terhelve, minden nehézséget rátok hárítanak miattam - Vatican News.
A boldogságmondások így Jézus arcának gazdag szőttesét bontogatják előttünk.
Jézus hegyi-beszédében a boldogmondások sora csodálatos és tágas panorámát tár elénk, mint ahogy a zarándok rátekint a galileai tóra a Boldogságok hegyéről. Itt a "boldogok vagytok" kifejezés egy szimfónia vissza-visszatérő akkordjaként hangzik fel és valami benső szépség képeit idézi meg, mint a könnyekben megvigasztalódás, a béke, az igazságosság, az erőszakmentesség és a megbocsátás ereje. Mindahányszor elhangzik a "boldogok" szó, mintha Jézus, a mi Megváltónk arcának egy vonását tárná elénk és mintha Jézus maga mutatkozna meg nekünk, bensőséges vallomásával: "Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű" (Mt 11,29). A boldogságmondások így Jézus arcának gazdag szőttesét bontogatják előttünk. - kezdte homíliáját Semeraro bíboros.
Ám hirtelen megtörik az ígéret és remény e szép sora és mintha minden elhomályosulna, amikor elhangzik: "Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam" (Mt 5, 11). A boldogságok sora végén eljutunk sok-sok keresztény fájdalmainak a történetéhez, melyek kezdettől fogva mindmáig léteznek. És eljutunk annak a ma boldoggá-avatott két vértanú történetéhez, ami azon 38 mártír tanúságához kapcsolódik, akiket nyolc éve itt Shkodrában avattak boldoggá. Egyikük Luigj Paliq ferences atya, a másik pedig Gjon Gazulli egyházmegyés pap. Jézus szava mindkettő sorsává lett: "Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam". Dermesztő erővel tűnik fel itt egy szó: "hazudozva". A lukácsi boldogságoknál a keresztényeket hitük miatt üldözik, de itt megrágalmazzák őket, hamis vádakkal. Szent Jeromos egyházdoktor, aki a Földközi-tengernek ebből a térségéből származik, jegyzi meg egyik kommentárjában, hogy éppen ebben az "énérettem" szóban rejlik az evangéliumi boldogság oka. Hiszen sokakat üldöznek és meg is ölnek, de ők nem "boldogok", ám akiket "Jézus miatt" üldöznek és bántalmaznak, azok éppen ettől boldogok".
Ferenc pápa egy figyelemre méltó írásában, amely az életszentségre való egyetemes meghívásról szól, mélyrehatóan foglalkozik az evangélium boldogságainak jelentésével. Kiemeli, hogy a hazugság és a rágalmazás fogalmai a mai világban új értelmet nyernek. A keresztényüldözés sokszor nemcsak fizikai formában, hanem a hit kicsinyítésén és kigúnyolásán keresztül is megnyilvánul. Ezzel a módszerrel próbálják eltorzítani a keresztények hitét és megingatni az identitásukat. A pápa hangsúlyozza, hogy az evangéliumi boldogság üzenete még ott is érvényes, ahol közvetlen üldözés nem tapasztalható, de a közömbösség és a gúnyolódás mindennapos jelenség. Ennek kapcsán arra buzdít minket, hogy az evangélium tanításait kövessük, még akkor is, ha ez nehézségeket okoz számunkra. Mert ez az életszentséghez vezető út, amely megújítja a lelkünket és erősíti a hitünket. Ahogy Ferenc pápa fogalmaz: „Ez az életszentség útja” (Gaudete et exsultate, 94.).
A két boldog, noha életük során jót cselekedtek, mégis hazugságokkal rágalmazták meg, és elítélték őket. Ilyen sorsra jutott Paliq ferences atya is, akinek története az első balkáni háborúig nyúlik vissza. Ebben az időszakban az ország megszállói elnyomó politikát folytattak az albán lakossággal szemben, erőszakot alkalmazva, s végül gyilkosságokat elkövetve. Amikor Paliq atya érezte, hogy sorsa a vértanúság felé vezeti, így imádkozott: "Ó, Jézusom, legyen ez a te szeretetedért!" Hasonló tragédia történt Boldog Gazulli, egyházmegyés pap esetében is, akit hamis indítékok alapján, kirakatper keretében elítéltek és Shkodra külvárosában felakasztottak. Ő is, mint Jézus, "hűséges tanú" (Jel 1,5) módjára megbocsátott gyilkosainak. A két vértanú boldoggá avatása nem csupán emléküket őrzi, hanem útmutatást és vigaszt is nyújt számunkra. Szent Pál apostol szavaival élve, mi is hiszünk abban, hogy "soha semmi sem választhat el minket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van". Az ő szeretete képes arra, hogy a vereségeket győzelmekké alakítsa – zárta homíliáját Marcello Semeraro bíboros, a Szentek Ügyei dikasztérium prefektusa a két albán vértanú boldoggá avatásának szentelt szentmisén.
