Amnesty International: Izrael a gázai térségben népirtást követ el.

A jelentés szerint Izrael valós háborús szándékainak megállapításában kulcsjelentősége volt Rafah megtámadásának.

Az Amnesty International legújabb jelentésében, amelyet az Euronews is bemutatott, kifejtette, hogy a nemzetközi jog szerint Izrael Gázai övezetbeli hadműveletei népirtásnak minősülnek. Ez a megállapítás mérföldkőnek számít, hiszen a világ egyik legfontosabb emberi jogi szervezete először fogalmazta meg, hogy Benjamin Netanjahu irányítása alatt Gázában zajló események a genocídium definícióját is magukban foglalják.

A csütörtökön közzétett 296 oldalas dokumentum a 2023 októbere és 2024 júliusa közötti eseményeket vette górcső alá, s megállapította, hogy Izrael "folyamatosan és teljes büntetlenséggel (...) szabadította a poklot" az övezet 2,3 millió lakosára. Leszögezték, a népirtást a Hamász tavaly október 7-i terrortámadása sem igazolhatja. A jelentés szerint Izrael "a népirtásról szóló egyezmény értelmében tiltott cselekedeteket követett el, nevezetesen gyilkosságot, súlyos testi vagy lelki sérüléseket, valamint a gázai palesztinok számára olyan életkörülmények szándékos előidézését, amelyek a fizikai megsemmisítésüket célozzák (...) azon konkrét szándékkal, hogy elpusztítsák a palesztinokat". A Euronews megjegyzi, hogy az Amnesty International nem, de több jogi szakértő és népirtással foglalkozó tudós a Hamász terrortámadását is a népirtás kategóriájába sorolta.

Az összefoglalóban hivatkoznak az ENSZ palesztinai különmegbízottjának márciusban közzétett jelentésére is, amely arra a következtetésre jutott, hogy Izrael valószínűsíthetően népirtási cselekményeket hajt végre a palesztin lakosság ellen. Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára, szerdai sajtótájékoztatóján így nyilatkozott:

"Figyelmeztető megállapításainknak sürgető hatással kell bírniuk: ez a népirtás valósága, és ennek azonnali megállítása elengedhetetlen."

A helyzet szemléltetésére az Amnesty International kiemelte, hogy a segély- és energiaellátás szándékos gátlása, valamint a vízellátási, higiéniai, élelmiszer- és egészségügyi rendszerek összeomlása hatalmas pusztítást okozott az Izrael által megszállt területeken. Budour Hassan, az emberi jogok védelmével foglalkozó szervezet kutatója a Guardiannek nyilatkozva hangsúlyozta: "Amikor összerakjuk a bizonyítékok kirakósát, világossá válik, hogy itt nem csupán a nemzetközi jog megsértéséről van szó. Ez egy sokkal mélyebb, rendszerszintű probléma."

A jelentés legfontosabb megállapításai a következőképpen fogalmazhatók meg:

A katonai offenzíva páratlan mértéke és nagysága olyan gyors ütemben és olyan intenzitással hozott magával halált és rombolást, amilyet a 21. század során egyetlen más konfliktusban sem lehetett megfigyelni.

A cél a szándékos megsemmisítés: a Hamász elleni akciók során a civilek életei iránti érzéketlenséggel közelítenek, mintha a sorsuk csupán statisztikai adat lenne, amelyet figyelmen kívül lehet hagyni.

Szándékos, válogatás nélküli támadások zajlanak, amelyek során a civilek és a polgári infrastruktúra ismételt célpontokká válnak. Ezek a közvetlen támadások gyilkosságokhoz vezetnek, és súlyos testi vagy lelki sérüléseket okoznak az érintetteknek.

Olyan életkörülményeket teremtenek, amelyek fizikai pusztulást idéznek elő: ilyenek például az orvosi ellátórendszer összeomlása, a segélyszállítmányok blokkolása, valamint a lakosság 90 százalékának folyamatos, önkényes és széleskörű kitelepítése olyan területekre, amelyek nem alkalmasak lakhatásra.

Kristine Beckerle, az Amnesty közel-keleti és észak-afrikai csoportjának tanácsadója hangsúlyozta, hogy Izrael, mint megszálló hatalom, jogi kötelezettséggel tartozik a civil lakosság alapvető életszükségleteinek biztosításáért. Miközben Izrael hivatalosan a Hamász felszámolására indított háborút, Beckerle a Rafah városában, májusban végrehajtott támadást jelentős fordulópontnak nevezte a konfliktusban. Rafah ugyanis az övezet utolsó viszonylag biztonságos helyszíneként volt számon tartva. "Izrael Rafahot jelölte meg a fő segélypontként, pontosan tudva, hogy a civilek oda fognak menekülni. A Nemzetközi Bíróság felszólította őket, hogy álljanak le a támadással, ők azonban tovább folytatták" - emelte ki Beckerle.

A jelentés arra figyelmeztet, hogy Izrael várhatóan antiszemitizmus vádjával fog reagálni, ahogy azt már a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság Benjamin Netanjahu ellen kiadott elfogatóparancsánál is tapasztalhattuk. A dokumentum kiemeli, hogy sokan kételkednek és hezitálnak a népirtás szándékának megállapításával kapcsolatban, amikor Izrael gázai tevékenységeiről van szó. Ez a helyzet jelentősen hátráltatja az igazságszolgáltatást és az elszámoltathatóságot. Az Amnesty International közleményében hangsúlyozza, hogy bár a fegyveres konfliktusok során elkövetett népirtás azonosítása rendkívül bonyolult feladat, elengedhetetlen a népirtás felismerése, és világosan ki kell mondani, hogy a háború nem lehet mentség az ilyen súlyos bűncselekmények elkövetésére.

A jelentés készítői szerint a kutatás alapját terepmunkák képezték, amely során 212 főt, köztük áldozatokat, szemtanúkat és egészségügyi szakembereket kérdeztek meg. Az elemzés során széleskörű vizuális és digitális bizonyítékokat is figyelembe vettek, valamint több mint 100 nyilatkozatot gyűjtöttek össze izraeli kormányzati és katonai képviselőktől. A kutatócsapat felhasználta azokat a fényképeket és videókat is, amelyek megörökítették az izraeli katonák által elkövetett háborús bűncselekményeket, illetve az ezekkel kapcsolatos ünnepléseket. Emellett hangsúlyozták, hogy az eredményeiket többször megosztották az izraeli hatóságokkal, de válasz sohasem érkezett tőlük.

A jelentés konklúzióként felszólítja az ENSZ-t,

A tűzszünet érvényesítésének érdekében ajánlott célzott szankciók bevezetése Izrael és a Hamász vezetőivel szemben. Emellett felhívták a figyelmet arra, hogy az Izraelt fegyveresen támogató nyugati országok – például az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Németország – szüntessék meg ezt a tevékenységet.

A Nemzetközi Büntetőbíróságot sürgetik, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt és Joáv Gallant védelmi minisztert népirtás vádjával vonja felelősségre. Ezzel kapcsolatban már eljárás is indult, és az elfogatóparancsot kiadták. Emellett a Hamász vezetőit is felelősségre kell vonni, valamint követelik a civil túszok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását.

Orbán Viktor döntése, hogy Benjamin Netanjahunak meghívást küldött Magyarországra, különös figyelmet keltett, különösen a hágai bíróság által kiadott elfogatóparancs fényében. Ezzel a lépéssel Magyarország nyíltan szembehelyezkedett a nemzetközi jogi normákkal, ami különös ellentmondást jelent, hiszen az ország tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Az elfogatóparancs értelmében, ha Netanjahu Magyarország területére lépne, a hatóságoknak kötelességük lenne őt letartóztatni. Ennek ellenére a magyar miniszterelnök határozottan kiállt az izraeli kormányfő mellett, és nyilvánosan bejelentette, hogy nem fogja végrehajtani az elfogatóparancsot, amennyiben Netanjahu látogatásra érkezik.

Orbán Viktor hivatalos meghívót intézett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, hogy látogasson el Magyarországra. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője azonban aggodalmát fejezte ki, mondván, hogy már egy éve hiába kérlelik a tagállamokat, ideje lenne felfüggeszteni a politikai párbeszédet Izraellel. Netanjahu a Nemzetközi Büntetőbíróság legújabb határozatát antiszemita lépésnek nevezte, míg az Európai Bizottság alelnöke hangsúlyozta, hogy a bíróság döntése Magyarországra nézve is kötelező érvényű.