A legtöbb ember számára kedvező, ingyenes lehetőség, mégis a kutyák számára nem vonzó.

Több hónapon keresztül ingyenesen használhatunk bankszámlát, vagy végezhetünk átutalásokat a bankoknál – azonban a vonatkozó előírások értelmében előbb fel kell mondanunk minden korábbi banki kapcsolatunkat. Az alapszámla, amely egyfajta bevezető lehetőséget kínál a modern bankolás világába, csomagolt szolgáltatásaival, eddig nem nyerte el az ügyfelek tetszését. Amíg a bankok nincsenek kellően motiválva, addig valószínűleg nem fognak aktívan ajánlani ilyen lehetőségeket.

Május 1-jétől új korszak kezdődik a banki szolgáltatások terén, hiszen nem csupán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kezdeményezett banki moratórium lépett életbe a legtöbb pénzintézetnél, hanem számos bank, mint például az OTP, CIB és UniCredit Bank, egy további vállalást is tett. Ezt a lépést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kérésére fogalmazták meg, és a célja az, hogy a bankok elkötelezzék magukat a számladíjak emelésének mérséklése mellett. Ez a kezdeményezés nem csupán a pénzügyi intézmények közötti versenyt fokozza, hanem a fogyasztók érdekeit is szolgálja, biztosítva, hogy a banki szolgáltatások elérhetőbbek és kedvezőbbek legyenek az ügyfelek számára.

Bár 2025 áprilisában a pénzromlás üteme 4,2 százalékra szelídült, a MNB 2025. márciusi inflációs jelentésének legyezőábrája szerint ezt az elvárást az inflációs pálya az előrejelzések szerint 2026. előtt nem igazán teljesíti. Ennek következtében az alapszámla havi díja idén jó eséllyel 0 forint lesz.

Az alapszámlában - miként arról korábban írtunk - az alábbi szolgáltatásokat kell nyújtania egy fix díjért a bankoknak:

Miután a bankok garanciája 0 forintról szól, ez azt jelenti, hogy az alapszámlára váltó ügyfelek ezeket a szolgáltatásokat díj- és költségmentesen vehetik igénybe - legalább addig, amíg az infláció négy egymást követő negyedévben nem csökken 4 százalék alá. Ezzel a lépéssel sokkal nagyobb előnyökre tehetnek szert, mint amit a maximum 3,7 százalékos számladíj-emeléstől való elállás jelentene számukra.

A jelenlegi vállalás mellett érdemes megjegyezni, hogy az Alapszámla díjszámítási módja változatlan marad: továbbra is a bruttó minimálbér 0,5%-át képező összeg alapján alakul. A 2009. évi LXXXV. törvény (Pénzforgalmi törvény) 18/B. § (3) bekezdése értelmében az "alapszámla éves díja nem haladhatja meg a megelőző év utolsó napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt ezrelékének megfelelő összeget." Ebből adódóan az alapszámla maximális díja a 2024. évi 266 800 forintos minimálbér figyelembevételével idén 1334 forintra rúghat, amely a 2024-es évi 15%-os minimálbér-emelés következménye.

Érdekes egyébként, hogy a 2024. évi minimálbér-emelés már 2023. december 1-jétől életbe lépett, ennek alapján az alapszámláért a bankok már tavaly is 1334 forintot kérhettek, és egy részük így is tett - a többiek a novemberig érvényes 232 000 forintos minimálbér alapján 1160 forintot számoltak fel. De volt olyan bank is, amelyik a minimálbér éves átlaga (11+1 hónap) alapján számított mixelt érteket, 1219 forintot számolt fel az Alapszámla díjaként 2024-ben.

Az árazási struktúrához való hozzányúlás elmaradása komoly kihívások elé állít bennünket. Amint a díjmentességi kötelezettség megszűnik, a minimálbérhez kötött díjak automatikusan életbe lépnek. Ez különösen aggasztó, hiszen a munkaadók, munkavállalók és a kormány között létrejött megállapodás szerint a reálbér-emelkedés elengedhetetlen ahhoz, hogy 2028-ra elérjük az 1 millió forintos átlagbért és a 1000 eurós minimálbért. E folyamat elengedhetetlen része, hogy a gazdasági feltételek és a munkavállalói jövedelmek összhangban legyenek egymással, ami komoly társadalmi és gazdasági következményekkel járhat.

Az alapszámlára vonatkozó vállalás mellett izgalmas kérdés merül fel az NGM kérésére történt díjbefagyasztás érvényesülésével kapcsolatban. A bankok, a kormányzati iránymutatásra, csupán az inflációval összefüggő díjak - amelyek egyébként jogszerűek - emelésének visszavonására és az ilyen típusú díjemelések 2026. június 30-ig való befagyasztására vállalkoztak. Az alapszámla díja azonban, ahogyan azt már megállapítottuk, nem kötődik az inflációhoz. Ennek ellenére az eddig lépéseket tett három bank (OTP, CIB, UniCredit) kommunikációja alapján úgy tűnik, hogy a pénzintézetek a két vállalást együttesen kezelik. Ezt alátámasztja, hogy mindhárom bank a 0 forintos díjat garantálja az NGM vállalásának végső határidejéig, azaz jövő június végéig, függetlenül attól, hogy az infláció nem indokolja a kedvezmény megszüntetését.

Az, hogy nincs változás a díjszámításban azt eredményezi, hogy az alapszámla díja a 0 forintos átmeneti időszakot követően továbbra is a többi banki díjnál erősebben emelkedhet. Korábbi cikkünkben kimutattuk, hogy a 3 éves (9,13 és 14 százalékos éves minimálbér-emeléssel számoló) bérmegállapodás alapján 2028-ra az alapszámla havi díja 1873 forint lehetne, ami 5 év alatt 61,5 százalékos emelkedést jelent. Sokkal nem lennénk beljebb, ha a 2024-es alapdíjról indulna a béremelésekkel történő emelés, mert az alapszámla ebben az esetben 2028-ban 1629 forintba kerül majd. Ha visszatérne az alapszámla is az infláció alapú emeléshez akkor ugyanakkor a mostani inflációs előrejelzésekkel számolva 1488 forintból megúszható lenne az alapszámla az ügyfelek számára.

A bankok esetében a 0 forintos díj mellett nem igazán elvárható, hogy komolyan támogassák az MNB által javasolt alapszámlát, amely az ügyfelek széles körének bankolási igényeit hivatott kielégíteni. A kötelező elemek révén a számla átlátható és díjában összehasonlítható, emellett más banki ajánlatokkal is összevethető csomagáras szolgáltatásként szolgálhatna, ám eddig a pénzintézetek nem igazán kínálták ezt a megoldást. Jelenleg csupán néhány tízezer ügyfél rendelkezik ilyen típusú számlával.

Ahhoz, hogy a konstrukció érdemben áttörjön, s így minél szélesebb ügyfélréteget tudjon átvezetni a XXI. század kihívásainak leginkább megfelelő, csomagáras banki számlaszolgáltatásai felé, az egyik oldalról az ügyfelek tudatosságát kell növelni. Aligha várható most roham a bankoknál azért, mert most 0 forintért lehet új ügyfeleknek számlát vezetni. Épp ezért fontos a másik oldalról, hogy a terméket kínáló pénzintézeti kör is motivált legyen a termék ügyfelek számára történő kínálásában.

- a 0 forintos számladíj pláne nem, de az 1334 forintos "normál" számladíj sem elegendő arra, hogy a szolgáltatásokba foglalt havi kétszeri, maximum 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel kimaxolása esetén a bank által a költségvetésbe befizetendő 1350 forintos tranzakciós díjat fedezze.

Ezért ahhoz, hogy a bankok valóban elérhetővé tegyék ezt az ügyfélbarát megoldást, szükséges, hogy ösztönözzük őket az alapszámlák értékesítésére.

A személyre szabott megközelítés érdekében fontos, hogy új termékek és szolgáltatások kapcsolódjanak az alapszámlákhoz. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az állam harmadik félként részt vegyen az alapszámla népszerűsítésében. Az állam ezt úgy valósíthatja meg, hogy lemond bizonyos bevételeiről, ezzel elősegítve a konstrukció iránti kereslet és kínálat növelését. E lépés segítségével a bankok csökkenthetik az alapszámlához kapcsolódó költségeiket, így a szolgáltatás még vonzóbbá válik a felhasználók számára.

A kecske és a káposzta története új megvilágításba kerül az alábbi módosítások révén.

1. Mindenki számára lehetőséget nyújtunk alapszámla nyitására.

Az Európai Unió 2014/92/EU irányelve (PAD) nem zárja ki, hogy a fogyasztók rendelkezzenek más fizetési számlával az alapszámla megnyitásakor. Ugyanakkor az irányelv lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy saját szabályozásaikban ezt a kérdést különböző módon kezeljék. Magyarország ezen lehetőséggel élt, és a 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet értelmében csak azok nyithatnak alapszámlát, akiknek jelenleg nincs ilyen jellegű számlájuk, vagy akik írásban nyilatkoznak arról, hogy korábbi számlájukat megszüntették vagy felmondták.

A korlátozás nem igazán tükrözi a valóságot. A csomagáras megoldás csak azok számára előnyös, akik valóban kihasználják a benne foglalt szolgáltatásokat. Ezen kívül, ha valaki második vagy harmadik számlát nyit, az alapszámla a fix havidíja miatt drágának számít.

A megfogalmazás olyan helyzetet teremt, amely megnehezíti, hogy az ügyfél érvényesíthesse a számlahordozás jogát. Ez azt jelenti, hogy az új bank képviseli az ügyfelet a régi banknál a számla megszüntetése érdekében. Jó hír azonban, hogy az MNB-vel kötött megállapodás értelmében a bankoknak mostantól lehetőségük van online is elfogadni a számlamegszüntetésre vonatkozó ügyfélnyilatkozatokat, így legalább nem szükséges fizikailag megjelenni két különböző bankfiókban.

Amíg ez a szabályozás nem változik, addig az alapszámla tekintetében teljesen semleges hatása van annak, hogy az MNB és a bankok friss megállapodása szerint legkésőbb jövő januárban, az éves díjkimutatásokkal együtt a bankok értesítik azokat az ügyfeleket, akik a jelenleginél kedvezőbb számlacsomagot is választhatnának, hiszen az alternatívák között nem szerepelhet az alapszámla, mert a hazai szabályozás nem engedi a termék felkínálását annak, akinek már van bankszámlája.

2. Hitel mellé is lehessen alapszámlát adni

Az alapszámla mellett ma is lehet hitelt igényelni, hiszen a szabályozás a számlatulajdonos más pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését nem korlátozza. Így tehát az alapszámlatulajdonos nem a számlához tartozó hitelterméket igénybe vehet, személyi kölcsönt, lakáshitelt igényelhet.

A fentiek alapján fontos megemlíteni, hogy ha az ügyfél hitelfelvétel céljából számlát kíván nyitni a banknál, akkor az egyik lehetőség, amit a banknak kínálnia érdemes, az alapszámla. Érdemes figyelembe venni, hogy amennyiben az ügyfél a 2. vagy 3. számlájaként (valóban csupán a hitel miatt) nyitja meg ezt az új számlát, az alapszámla költségei magasabbak lehetnek. Mivel a csomagban található szolgáltatások rendkívül vonzóak, várható, hogy sokan viszonylag gyorsan főbankszámlaként kezdenék el használni a hitelhez kapcsolódó (alap)számlákat.

3. A push üzenetek kötelező szolgáltatásként kerüljenek bevezetésre.

Az alapszámlák esetén a tagállamoknak joguk van az irányelv előírásait szigorítani, de nem csökkenthetik azokat. A jogalkotók tehát bevezethetnek olyan kötelező szolgáltatásokat is, amelyek a helyi gyakorlat szerint elengedhetetlenek a fogyasztók számára. Ilyen például a push üzenetküldés, amely jelenleg talán a legnagyobb hiányosság az alapszámlák szolgáltatási körében. A banki tranzakciók nyomon követésének és a pénzügyi biztonságnak a megőrzése érdekében, különösen a kibercsalások fokozódása miatt, a banki üzenetküldés mára már nélkülözhetetlen eleme kell, hogy legyen a számlaszolgáltatásoknak.

Az irányelv az alapszámla költségeivel összefüggésben azt a következtetést vonja le, hogy a díjnak "ésszerű" mértékűnek kell lennie.

Miközben az SMS-kontroll költsége üzenetenként alakul, ami akár havi több ezer forintos kiadást is jelenthet, addig a bankok egy része ingyenesen, míg mások havi 100-200 forintos fix díj ellenében kínálják a push üzeneteket. Az üzenetküldés költsége integrálható az alapszámlába, vagy akár külön díjként is felszámítható.

4. Legyen folyószámla-hitel, hitelkártya adható

Az Európai Unió irányelvei nem zárják ki kifejezetten, hogy az alapszámlához folyószámlahitel (hitelkeret) társuljon. Magyarországon azonban a vonatkozó alapszámla rendelet 3. § (2) bekezdése világosan megfogalmazza, hogy alapszámlához hitelkeret nem kapcsolható.

A folyószámlahitel-állomány az ügyfeleknél 161,65 milliárd forintot tett ki, ami arra utal, hogy a hitelkeretek megítélése nem valószínű, hogy jelentősen növelné az eladósodottság mértékét. A bankok a folyószámlahitel igénylését szigorú hitelbírálathoz és a számlára érkező jövedelemhez kötik, így ez a hiteltípus általában nem jár túlzott eladósodottsággal. Ugyanakkor a családok számára ez a lehetőség hasznos támaszt nyújthat átmeneti likviditási nehézségek esetén. A pénzintézetek számára pedig a hitelkeretekhez kapcsolódó kamatok és díjak révén növekedhet a bevételük, ezért valószínű, hogy szívesebben ajánlják majd az alapszámlát az ügyfeleiknek.

Amennyiben a hazai szabályozó nem szándékozik módosítani a feltételeket, kihasználható az a szabályozási rés, amely csak a számlához kapcsolódva értelmezi és korlátozza a hitelkeretet. Ez azt jelenti, hogy ha egy bank hitelkártyát kínál egy alapszámlával rendelkező ügyfélnek, amelyhez külön (hitel)számla is tartozik, akkor a hazai jogszabályok az alapszámlákra vonatkozó előírásait nem sértik. A hitelkártyák esetében is érvényes, hogy ha a bankok számára az alapszámlás ügyfelek számára más termékek elérhetővé válnának, akkor a csomagáras termékek kezelése is zökkenőmentesebbé válna.

5. Valósuljon meg a költségek megosztása!

Az alapszámla elterjedését - és az ehhez mindenképp szükséges banki értékesítési hajlandóság felkeltését - nagyban segítené, ha az állam részben lemondana az alapszámlához kapcsolódó tranzakciós illetékről.

Ha az alapszámlához kapcsolódó készpénzfelvétel illetéke maximum 500-1000 forintra korlátozódna (vagyis csak az első 55 ezer, illetve 111 ezer forintos készpénzfelvétel után kellene a bankoknak illetéket fizetni), továbbá ha az alapszámlához tartozó utalások esetén a 100 ezer forintos értékhatárig a tranzakciók illetékmentesek maradnának, még akkor is, ha az összeg meghaladja az 50 ezer forintot, valószínűleg jelentősen megnövelné a bankok érdeklődését az alapszámlák iránt. Ez a lépés pedig az ügyfelek számára is kedvező lenne, hiszen csökkennének a költségeik.

Valószínűleg az államnak csak egy csekély összeggel kellene lemondania, mivel az alapszámla soha nem fog elérni a 100 százalékos választási arányt.

Ha az ügyfelek keresik az alapszámlát, a bankok a többi számlaterméket ehhez a termékhez árazzák majd és így megteremtődik a lehetősége annak, hogy a teljes piacon csökkenjenek a banki költségek.