Az öntözetlen kukoricanövényeket jelentősen sújtotta a júniusi és július eleji csapadékhiány, így az állományok zöldtömege messze elmarad a megszokott szinttől.

Tavaszi fagyok, levéltetű inváziók és más kártevők, valamint elhúzódó vetési időszakok és súlyos aszály nehezítik meg az idei mezőgazdasági helyzetet. A jelenlegi körülmények között csupán a kedvező adottságú termőföldeken várható átlagos, vagy legalábbis elfogadható hozam, míg az aszály sújtotta területek jelentősen csökkentik az országos átlagot. Az öntözés nélküli kukorica sorsa is a régóta várt csapadéktól függ. A kukoricatermesztéshez használt 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számított hőösszeg jelenleg jellemzően 850 és 970 foknap között mozog, a magasabb értékek a déli területeken tapasztalhatóak, míg az északibb vidékeken alacsonyabbak. Az aktuális hőösszeg a tavalyi évhez képest körülbelül 110-170 foknappal kevesebb, viszont a sokéves átlagot 10-50 foknappal túllépik. E kivétel csak az északkeleti régióra vonatkozik, ahol a hőmérsékleti adatok kissé elmaradnak az átlagtól.

A tavaszi fagyok és a késlekedő meleg időjárás következtében az idei kukoricavetés szétszóródott, különösen a későbbi vetésű állományok esetében okozva nehézségeket - számolt be róla az Agrárágazat. Zala megye gazdái, akik hagyományosan a magyar kukoricatermesztés egyik erős bástyáját képviselik, ennek ellenére továbbra is bíznak a növény fejlődésében, s az időjárási viszontagságok ellenére is optimistán tekintenek a jövőbe. Más területeken azonban a növények fejlődése nem volt ilyen kedvező: a Komárom-Esztergom vármegyei szaktanácsadók arról tájékoztattak, hogy a hideg és száraz tavasz következtében a kukorica jelentős késést szenvedett, sok helyen a növények még csak 3-4 levelesek, míg az ideális fejlettség elérése június közepére is váratott magára.

A tavaszi szárazság súlyosbította a gazdálkodók helyzetét, hiszen a levéltetvek tömeges megjelenése újabb kihívások elé állította őket. Emellett a kukoricamolyok és a gyapottok-bagolylepkék is fokozzák a károkat, így a védekezési lehetőségek egyre összetettebbé válnak. A szakértők a csapdázás módszerével próbálják megfékezni a kártevők terjedését, de a teljes körű védekezés megvalósításához egyre fejlettebb technológiákra van szükség - számolt be a cikk.

A vetési munkák elhúzódása miatt az idei kukorica sok helyen heterogén fejlettségűvé vált. Az ország különböző régióiban a talajállapotok gyorsan változtak, és a vetés szakszerűségének különböző mértékű problémákat okozott. Míg Zala vármegyében szép és egészséges kukoricatáblák is előfordultak, addig Bács-Kiskunban és más száraz térségekben a vetett kukorica egyre inkább kiszorul a gazdálkodásból. A legtöbb helyen a kukoricát már csak ott találni, ahol öntözésre van lehetőség.

Az idei év tehát ismét súlyos kihívásokat és nagy országos eltéréseket mutat a kukoricakultúrákban. A szokatlan időjárási körülmények komoly hatással voltak a vetésre és a növények fejlődésére, az eddigi nyári aszály miatt már csak a legcsapadékosabb termőkörzetekben reménykedtek jó vagy közepes termésben.

A kukorica 2025-ös szezonjának kilátásai vegyesek. A legjobb termőkörzetekben, ahol a csapadék mennyisége viszonylag kedvezőbb, átlagos-jó termésre lehet számítani, de az aszályos régiókban erre aligha van már esély. A GOSZ elnöke, Petőházi Tamás is úgy véli, a tomboló aszályról miatt - ha csak nem érkezik több csapadék - nagy terméskiesések lesznek mind kukoricában, mind napraforgóban. Az idei év különösen nagy figyelmet igényel, hiszen a nyári hőhullámok és az esőhiány tovább növelhetik a növények stresszhelyzetét, így a termés biztonsága egyre inkább kérdésessé válik.

A Hungaromet július 24-én közzétett elemzése szerint a nyári növények jelentős mértékben szenvedtek a júniusban és július elején tapasztalt csapadékhiánytól. Az állományok zöldtömege a megszokott szint alatt maradt, és a növények fejlettségi szintje is elmarad a várakozásoktól. A július második hetében érkező csapadék átmeneti enyhülést hozott, de a legtöbb területen ez csupán a legégetőbb problémák orvoslására volt elegendő. A talajnedvesség továbbra is alacsony szinten áll, és ha nem érkezik számottevő csapadék, a termés mennyisége még mindig veszélybe kerülhet.

A kukoricatermesztés szempontjából fontos 10 fokos bázishőmérséklet alapján április 1-jétől számolt hőösszeg jelenleg 850 és 970 foknap között mozog. A magasabb értékek a déli területeken figyelhetők meg, míg az északi régiókban alacsonyabb számadatokat regisztrálnak. Az idei hőösszeg a tavalyi évhez képest körülbelül 110-170 foknappal elmarad, ugyanakkor a sokéves átlagot 10-50 foknappal túlszárnyalja. Kivételt képez az északkeleti rész, ahol a hőösszeg kissé visszaesett az átlagos értékekhez képest.

Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól jelentősen elmarad, de többnyire átlagosnak mondható vagy annál kissé előrébb jár.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése fontos a teljes kép megértéséhez. Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult.

Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és a június ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, a hónap közepére az aszály az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott.

Egész június alig hozott csapadékot, az aszály egyre nagyobb mértéket öltött, majd július első hetének végén tetőzött. Július második hetében több hullámban országos csapadék érkezett, mely sokfelé életmentő volt. Szeszélyes területi eloszlásban az ország mintegy harmada alaposan megázott (>40 mm), harmada 20-40 mm-t kapott, harmadán viszont kevés esett. Ezt követően ismét csak elszórt, többnyire kevés csapadékot adó záporok alakultak ki, így a csapadékhiány az ország nagy részén igen megviseli az állományokat. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség csak fele-negyede az optimális mennyiségnek.

A hőmérséklet kezdeti alakulása kedvező volt az állományok fejlődésére, azonban a májusban tapasztalt tartós hűvös időjárás nem kedvezett a növények növekedésének, így azok lassan fejlődtek a hideg miatt. A nyári meleg váratlanul és hosszan tartóan júniusban érkezett, ami segített a májusi hőmérsékleti lemaradás kompenzálásában. Júliusban viszont ismét jelentkezett egy kis hátrány, ahogy a hőösszeg ismét csökkent.

A következő napok időjárása sokkal változatosabb lesz. A pénteki forróság csúcspontja után a délkeleti megyékben szombaton még bőven 35 fok körüli hőmérsékletekre számíthatunk. A szombat délelőtt főként az ország északnyugati részén eshetnek záporok és zivatarok, míg a délután folyamán az Alföld területein is megjelenhetnek a csapadékos jelenségek. Vasárnap viszont már országszerte csapadékra számíthatunk, és helyenként heves zivatarok is kialakulhatnak. Ezzel párhuzamosan a hőmérséklet 25 fok környékére csökken.

Hétfőtől mérséklődik a csapadékra való hajlam, de elszórt záporok és zivatarok még mindig várhatók. A következő hét közepéig összesen 15-30 mm csapadékra lehet számítani, ám a területi eltérések továbbra is jelentősek lesznek.

A jövő hét végéig a kánikula elkerüli hazánkat, és 22-27 fok közötti maximum hőmérsékletekre számíthatunk. A valódi felmelegedés csak a jövő hét második felében várható. Az elkövetkező napokban viszont létfontosságú csapadék érkezhet, ami különösen kedvező a magyar kukoricának. Az öntözés nélküli táblák esetében ez a csapadék akár a termés megőrzését is biztosíthatja.