Az azeri "testvéreink és barátaink" nem állítják le a gázszállítást.
Kezdetben azt tudatta: értesítést kaptak arról, hogy a beszállító vis maior eseményekre és elháríthatatlan akadályokra hivatkozva nem tudja teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ezen felül Szerbia naponta 1,7 millió köbméter földgázt importál Azerbajdzsánból.
Ha a helyzet nem rendeződik sürgősen, az ország kénytelen lesz igénybe venni a vésztartalékait - idézte az N1 portál Alekszandar Vucsicsot, aki az információt az azeri „testvérek és barátok” forrásaként említette.
Azerbajdzsáni "testvéreink és barátaink" friss értesítése szerint, a vis maior kihívások ellenére a gázszállítás folytatódik - osztotta meg az államfő az X-en, mindössze 24 órával ezt követően.
Különleges hálámat fejezem ki Azerbajdzsánnak és Ilham Alijev elnök úrnak, akinek személyét izgatottan várom Belgrádban.
- tette hozzá bakui munkatársának.
A török nyelvcsaládhoz tartozó azerieket a szláv szerbek aligha nevezhetik "testvérnek", a kommentelőket azonban nem ez háborította fel, hanem az, hogy az elnök megpróbálta elterelni a figyelmet a hónapok óta tartó folyamatos tüntetésekről, amelyeken - az újvidéki vasútállomáson bekövetkezett tragédia kapcsán - az országot behálózó korrupció ellen tiltakoznak.
A demonstrációk során 15 perc csendes megemlékezéssel tisztelegnek az előtető leomlásának tragikus következményeként életüket vesztett 15 áldozat előtt.
Mások szerint az elnök egyszerűen pánikot gerjesztett, mert már korábban ismert volt, hogy Azerbajdzsán műszaki okok miatt január 7. és 11. között leállította a Szerbiába irányuló gázexportot.
A bolgár állami gázszolgáltató január elején hivatalosan is bejelentette, hogy a következő néhány napban felfüggeszti a gázszállítást. Ennek hátterében a British Petroleum által észlelt műszaki hiba állt, amely a tenger alatti vezetéken lépett fel.
A BP ideiglenesen felfüggesztette a Shah Deniz gázplatform működését, amint azt a Reuters is megerősítette.
Szerbia éves gázfogyasztása megközelíti a 3 milliárd köbmétert.
Szerbia, amely az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekszik, egyre növekvő nyomás alatt áll, hogy mérsékelje Oroszországtól való energiafüggőségét, különösen a gáz- és olajellátás terén.
Szerbiában a földgázellátásnál is sürgetőbb problémát jelent az olajellátás helyzete, különösen azután, hogy az új amerikai szankciók következtében az orosz Gazprom Nyeft 45 napos határidőt kapott, hogy megszabaduljon a szerbiai NIS olajtársaságban lévő részesedésétől.
A részvények több mint 56 százalékát birtokolja, míg a szerb állam tulajdoni hányada még a 30 százalékot sem éri el. A fennmaradt rész a kisrészvényeseké.
Az Egyesült Államok által alkalmazott büntetőintézkedések potenciálisan negatív hatással lehetnek a szerbiai ellátási láncokra is.
Kilőhet a benzin ára a térségben az új szankciók miatt - figyelmeztetett a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint ugyanis a Szerbia kőolajellátásában kulcsfontosságú szerepet játszó vállalat listára helyezése nyomán csökkenhet a régióba érkező nyersolaj mennyisége, ezáltal zuhanni fog az itteni feldolgozás is, és így jóval nagyobb szükség lesz kész, már finomított üzemanyagra, benzinre és dízelolajra - írta a Világgazdaság.
Hogyha nő az igény, viszont csökken a feldolgozási képesség, akkor az sajnos azt jelenti, hogy nagyon komoly áremelési veszéllyel nézünk szembe
A gazdasági portál szavaival élve, Szijjártó Péter kifejezte véleményét.
