A Bodok bontása során a múlt emlékei törnek fel, mint sebek, melyek sosem gyógyultak be. Antal Árpád véleménye szerint nem csupán egy szimbólumról van szó, hanem egy mélyen gyökerező fájdalomról, amely a hely szívében él.

Ahogy halad előre a sepsiszentgyörgyi Bodok szálló bontása, úgy egyre többen idézik fel a hajdani szálloda emlékét - és sokan megkérdőjelezik a lebontás szükségességét. A nosztalgiázó hangokra válaszolt hétfőn Antal Árpád polgármester, aki szerint a Bodok nem a város szimbóluma volt, hanem inkább egy korszak elhibázott öröksége, amely nem adott, hanem elvett a városkép értékeiből.

A Bodok Szálló eltüntetésével egy régóta húzódó seb gyógyulhat be Sepsiszentgyörgy szívében, a főtéren. Hosszú távon egy történelmileg jelentős épület emelkedhet a helyén – nyilatkozta a város polgármestere hétfőn.

Aki csak nosztalgiázik, azt nem lehet meggyőzni, de érdemes felidézni a Bodok szálló történetét - hangzott el a sajtótájékoztatón. Antal Árpád emlékeztetett, hogy a Bodok szálló is része volt a háromszéki turisztikai vagyon privatizációjának, amelynek során a rendszerváltás után a közösség által épített ingatlanok többsége megyén kívüli kezekbe került. Ilyen sorsra jutott a Bodok szálló, Sugasfürdő, Málnásfürdő, különböző gyárak is.

A polgármester hangsúlyozta, hogy azok, akik ezeket az ingatlanokat megvásárolták, nem csupán nem üzemeltették vagy fejlesztették, hanem elhanyagolták, elhagyatottá tették és végül bezárták őket. Különösen a Bodok szálló esetében említette, hogy a kétezres évek közepén a tulajdonos próbálkozott az épület felújításával, azonban ez a szándék végül félúton megakadt.

Antal Árpád elárulta, hogy amikor Elena Udrea a turizmusért felelős miniszter volt, sikerült rábírni őt egy új különadó bevezetésére. Ezt az adót olyan magántulajdonban lévő, elhanyagolt ingatlanokra rótták ki, amelyek a privatizáció után nem nyertek újra értelmet. Ennek az intézkedésnek következtében a sepsiszentgyörgyi szálloda tulajdonosa annyira eladósodott a város irányába, hogy végül nem volt más választása, mint eladni az ingatlant az önkormányzatnak, mivel piaci alapon már nem tudta értékesíteni.

A sepsiszentgyörgyi önkormányzat városrendezési és történelmi jóvátételként közelített a kérdéshez, és megvásárolta az épületet. Első körben uniós vagy más külső forrásokból próbálták volna felújítani, ám erre nem volt pályázati lehetőség. Antal Árpád szerint hiba volt akkoriban az önkormányzat részéről azt a benyomást kelteni, hogy ismét szállodai működtetésben gondolkodnak, mert ez torzította a piacot: több potenciális befektető is visszalépett a szállodafejlesztéstől, attól tartva, hogy az önkormányzati tulajdonú szállodával nem tudnak versenyezni. Ezt az önkormányzat utólag felismerte és elismerte.

Ezt követően megkezdődött a szállodaépület értékesítési kísérlete, ám egyetlen befektető sem jelentkezett, aki hajlandó lett volna megvenni és felújítani azt. Végül az egyetlen lehetőség az volt, hogy a Bodok szállót lebontsák, és a területen hosszú távon valami teljesen új létesítmény épüljön.

Jelenleg ott tart a projekt, ahol Antal Árpád elmondta, hogy a döntéshozatali és előkészítési szakasz rendkívül hosszú és bonyolult volt, sokkal több időt vett igénybe, mint amennyi a tényleges bontásra szükséges. Az elvárás világos: "Amit lehetséges és érdemes megőrizni, azt megőrizzük, például a volt Dohánygyár vagy a városközpontban található 'telefonpalota' épülete." Hozzátette, hogy Sepsiszentgyörgyön még számos hasonló épület található, és ezeket egyenként fogják átvizsgálni, hogy eldöntsék, melyeket mentenek meg, és melyeket távolítanak el.

Antal Árpád hangsúlyozta: a Bodok Szálló nem a város pozitív szimbóluma, hanem a kommunista rendszer városromboló agresszivitásának, az elnyomásnak, a történelmi épületek eltüntetésének jelképe. A Bodok szálló urbanisztikai szempontból nem adott hozzá a városhoz, inkább elvett belőle és mostani eltüntetésével egy régi seb gyógyulhat be.

A polgármester bejelentette, hogy a Bodok épületének lebontása után ideiglenesen parkolóhelyet fognak kialakítani a területen. Azonban a hosszú távú cél egy új kulturális központ megvalósítása a főtéren. "Ez az épület nem csupán urbanisztikai értelemben lesz jelentős, hanem a Sepsiszentgyörgy főterének rendezésének utolsó simítását is jelenti."

"A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az új kulturális központ felépítését nem szeretnénk elkapkodni. Célunk egy olyan épület létrehozása, amelyre 200 év múlva is büszkén tekinthetnek a szentgyörgyiek. Amint elérjük azt a szintet, hogy valóban méltó és jelentős épületet tudunk megálmodni, akkor nekilátunk az építkezésnek" - foglalta össze Antal Árpád.