Brüsszel új eszközt kap a kezébe: a külföldi befektetők alaposabb ellenőrzése lép életbe, ami komoly átalakulásokat hozhat az EU gazdasági táján.

A külföldi befektetések szigorúbb ellenőrzését célzó új szabályokat szavazott meg csütörtökön az Európai Parlament, amelyek célja, hogy jobban kiszűrjék a biztonsági és közrendbeli kockázatokat.

Az új keretrendszer kötelező jellegű szűrési folyamatokat vezet be a tagállamok számára, különösen olyan létfontosságú szektorokban, mint a média, a kritikus nyersanyagok, valamint a közlekedési infrastruktúra.

Az ellenőrzési folyamat nem csupán az Európai Unión kívüli szereplőkre terjed ki, hanem vonatkozik azokra az uniós tranzakciókra is, amelyek esetében a végső tulajdonos egy harmadik országbeli entitás.

A reform egyik kulcsfontosságú tényezője, hogy a korábban szétszórt nemzeti eljárásokat egyesítik, lehetővé téve ezzel a harmonizációt. Emellett az Európai Bizottság új jogosultságokat kap: saját kezdeményezésére vagy a tagállamok közötti konfliktusok esetén is aktívan beavatkozhat.

A nemzeti hatóságoknak minden olyan külföldi befektetési tranzakció esetén, amely potenciális biztonsági vagy közrendbeli kockázatot hordoz, kötelező mérséklő intézkedéseket bevezetniük, vagy akár meg is akadályozhatják a folyamatot.

A szabályozás célja, hogy megakadályozza a stratégiai fontosságú ágazatok külföldi tulajdonba kerülését.

A Parlament a döntést 378 igennel, 173 nemmel és 24 tartózkodással hagyta jóvá. Raphaël Glucksmann jelentéstevő kiemelte, hogy a jelenlegi szűrési rendszer "széttagolt, költséges és nem elég hatékony". Figyelmeztetett arra, hogy ha nem biztosítják a kulcsfontosságú létesítmények, mint például az ipari üzemek, az energiaellátó rendszerek vagy a médiaóriások védelmét, az veszélyeztetheti az EU biztonságát és gazdasági szuverenitását, függetlenül attól, hogy a befektető Kínából, az Egyesült Államokból vagy más harmadik országból származik.

A reform célja kettős: egyszerre kívánja megőrizni az egységes piac nyitottságát és vonzerejét, miközben hatékonyabb védelmet nyújt az érzékeny ágazatoknak.

Az Európai Bizottság végső döntési jogkört kap, ha tagállamok között vita alakulna ki, ezáltal egységesebb fellépés valósulhat meg az egész EU-ban. A reform emellett lehetőséget ad arra is, hogy a stratégiai iparágak megerősödjenek, miközben kizárják a biztonságot veszélyeztető szereplőket.

A jelenlegi uniós szűrési szabályok 2020 októberében léptek életbe, azonban a Bizottság 2024 januárjában benyújtott új javaslata a tagállamokkal folytatott tárgyalások eredményeként válhat véglegessé. Az Európai Parlament döntése nyitja meg az utat az Európai Tanáccsal való egyeztetések előtt, amelyek célja a jogszabály végső formájának elfogadása. Csak ezt követően léphet életbe az új keret.