Brüsszel politikai döntéseivel szemben, a nyugdíjasok érdekeit is figyelembe kell venni.
A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásának eredményei alapján, még az Európai Unió által érkező ajánlások ellenére is fontosnak tartják a 13. havi nyugdíj fenntartását. A felmérés rámutat, hogy a nyugdíjasok számára járó plusz egy havi juttatás szinte minden társadalmi csoportban óriási támogatottságnak örvend Magyarországon.
Több külföldi forrásból érkező kritika érte a 13. havi nyugdíjat, miután Orbán Viktor negyedik kormánya 2021-ben újból bevezette ezt a juttatást, amelyet korábban a Gyurcsány-Bajnai kormányok eltüntettek. Az Európai Bizottság már a következő évben éles bírálatokkal illette a magyar nyugdíjasok támogatását, míg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a juttatás mérséklésére tett ajánlásokat. A legújabb Nézőpont Intézet által végzett közvélemény-kutatás célja az volt, hogy feltérképezze, mekkora társadalmi támogatottsága van ezeknek a nemzetközi ajánlásoknak Magyarországon.
A legfrissebb kutatási adatok szerint a magyar választók körében a 13. havi nyugdíj megőrzésének támogatottsága figyelemre méltó, hiszen a válaszadók közel 74%-a mellette áll. Érdekes, hogy mind a vizsgált társadalmi csoportokban, mind a különböző demográfiai jellemzők mentén legalább 60%-os támogatottságot mutat a nyugdíjasok juttatásának fenntartása. A legnagyobb arányban a 60 év felettiek (82%), az alapfokú végzettséggel rendelkezők (86%) és a kisebb vidéki településeken élők (79%) fejezik ki támogatásukat a plusz havi juttatás iránt. Ezzel szemben a fiatalabb generáció, a diplomások, valamint a fővárosiak körében a támogatottság alacsonyabb, mindössze 61%-os, illetve 67%-os arányban.
A módszertan kulcsfontosságú eleme a kutatási folyamatnak, hiszen ez határozza meg a kutatás kereteit és irányvonalát. A módszertani tervezés során fontos figyelembe venni a kutatási célokat, a kérdéseket és a rendelkezésre álló erőforrásokat. A helyes módszertan kiválasztása biztosítja, hogy a gyűjtött adatok megbízhatóak és értelmezhetőek legyenek. Ez magába foglalhatja a kvantitatív és kvalitatív megközelítések alkalmazását, a mintavételi technikákat, az adatgyűjtési módszereket, valamint az elemzési eljárásokat. A jól megtervezett módszertan hozzájárul a kutatás érvényességéhez és hitelességéhez, így elengedhetetlen része minden tudományos munkának.
Az Nézőpont Intézet kutatása 2025. február 10. és 12. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Az adatok kerekítve lettek egész számra, ezért előfordulhat, hogy összeadott értékük nem pontosan 100.
