Európában csökkent a benyújtott menedékkérelmek száma, és a legtöbb ilyen kérelem Németországban érkezett.

Bár a szám meghaladta az egymilliót, a 2023-ban regisztrált 1,14 milliós érték még mindig elmarad a tavalyi évben az uniós tagállamokban, Norvégiában és Svájcban benyújtott menedékkérelmek számától – állapította meg az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének (EUAA) legújabb jelentése.

A 2024-es évben a menedékjog iránti kérelmek túlnyomó része Németországban érkezett, hasonlóan a 2023-as évhez. Összesen 250 945 ember folyamodott menedékért, ebből 229 751 fő első alkalommal tette meg ezt a lépést.

A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) legújabb tájékoztatójában kiemelte, hogy a tavalyi évben benyújtott első menedékkérelmek száma drámai mértékben, 30,2%-kal csökkent a 2023-as adatokhoz viszonyítva.

A legtöbben Szíriából (79 433 kérelem), Afganisztánból (36 156 kérelem), Törökországból (31 056 kérelem) és Irakból (9 046 kérelem) érkeztek. A 2024-ben első alkalommal benyújtott kérelmek közül 21 270 egy éven aluli, Németországban született gyermekre vonatkozott.

A menedékkérelmek számát illetően Spanyolország vezeti a statisztikákat 165 398 bejegyzett kérelemmel, ezt követi Franciaország 158 512 és Olaszország 154 824 kérelemmel. Ezen időszak alatt Magyarország mindössze 29 új menedékkérelmet fogadott el. Az EUAA által gyűjtött szélesebb körű adatok szerint az Európai Unió területére érkező menedékkérők 15%-a Szíriából, 8,7%-a Afganisztánból, 7,3%-a Venezuelából, míg 5,5%-a Törökországból származik.

2024-re az Európába érkező irreguláris migránsok száma jelentős csökkenést mutatott, összehasonlítva az előző évekkel. Ezt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) is megerősítette, amikor 38%-os visszaesésről adott számot. A csökkenő tendencia mögött elsősorban az áll, hogy a kormányok a társadalmi hangulat változásait figyelembe véve, nemzeti hatáskörben szigorúbb intézkedéseket vezettek be.

A számok csökkenéséhez hozzájárult az is, hogy a kormányok különféle megállapodásokat kötöttek a kibocsátó és tranzitországokkal, céljuk pedig az irreguláris migráció visszaszorítása és az embercsempész-hálózatok felszámolása volt. Ugyanakkor a statisztikai adatok értelmezésekor fontos a körültekintés, mivel a benyújtott menedékkérelmek magas száma arra is utalhat, hogy jelentős, akár több százezer főt is elérő rejtett migrációs aktivitás lehet jelen az irreguláris határátlépések terén.

Az utóbbi időszakban egyre több uniós állam ismerte fel, hogy a jelenlegi menekültügyi és migrációs rendszer fenntarthatatlan, és a bevándorlók magas száma komoly terheket ró a társadalomra és a szociális hálóra. Berlin is hasonló következtetésre jutott, ezért 2024-ben jelentős szigorításokat vezetett be a migrációs politikájában. A német szövetségi kormány intézkedései a szakképzett munkavállalók Németországban való tartózkodásának elősegítésére, valamint a bűncselekményeket elkövető és a szociális juttatásokat visszaélően igénybe vevő személyek kitoloncolására irányulnak.

A 2025 február 23-án esedékes előre hozott választások különösen nagy jelentőséggel bírnak a német bevándorláspolitikát tekintve, ugyanis a közvélemény-kutatások a szociáldemokraták gyengülését, és a szigorúbb intézkedéseket támogató CDU/CSU és AfD előretörését jelzik.