Kiemelkedő érdeklődés a BBTE magyar nyelvű képzésén - Az oktatás minősége független a megszorító intézkedésektől.

Az országban egyre inkább mutatkozó gazdasági nehézségek ellenére továbbra is nagy az érdeklődés a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata iránt. Alapképzésen hozták a tavalyi csúcsszintet, a magiszteri képzésen pedig nőtt a jelentkezők száma.

Dr. Markó Bálint, az egyetem elismert tanára és a Magyar Tagozatért, az oktatás minőségéért, valamint a versenyképességért és a kihelyezett tagozatokért felelős rektorhelyettes, a Maszol megkeresésére kifejtette, hogy a jelentkezők számának növekedése rendkívül biztató jel, különösen a jelenlegi gazdasági kihívások tükrében, amelyek könnyedén befolyásolhatták volna az egyetemi felvételik iránti érdeklődést.

Másrészről elmondható, hogy országos szinten évről évre csökken a sikeresen érettségizők száma, azonban a magyar középiskolások körében a legutóbbi évben sikeresebb teljesítményeket láthattunk. Ezt a kedvező fejleményt tükrözik a BBTE magyar tagozatának statisztikái is, amelyek biztató jeleket mutatnak.

A BBTE a 2025-2026-os tanévre 5598 tandíjmentes helyet hirdetett meg az alapképzésre felvételizőknek, emellett több, mint 10 000 tandíjköteles hely áll az érdeklődők rendelkezésére, ugyanakkor alapképzésen 3 000 hely a távoktatásra és csökkentett látogatású oktatásra jelentkezők számára. A mesteri képzéseken az egyetem 3 633 tandíjmentes és közel 7 000 tandíjköteles helyre várta a jelentkezőket.

A jelentkezésre jogosult diákok számára összesen 267 alapképzési program állt rendelkezésre, amelyek között megtalálhatók a nappali és a csökkentett óraszámú képzések is. Emellett 241 mesterképzési program közül is választhattak, szintén különböző tanulmányi formákban, beleértve a nappali és a részidős lehetőségeket.

Az első, júliusi felvételi időszak során a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) alap- és mesterképzéseire közel 20 000 felvételi dossziét adtak be az érdeklődők. A magyar nyelvű képzések iránti kereslet is jelentős volt, hiszen több mint 2500 dossziét nyújtottak be a magyar tagozatra.

"Az összkép megfelel a tavalyinak, amikor a magyar tagozat csúcséve volt. Az alapképzésen tetten érhető egy enyhe csökkenés, de a magiszteri szinten növekedés tapasztalható, ami azt jelzi, nőtt az igény a továbblépésre, a további tudásszerzésre" - mutatott rá Markó Bálint.

Sok területen volt nagy verseny, túljelentkezés, számolt be a rektorhelyettes. E téren a jogtudomány viszi a pálmát, a magyar diákoknak fenntartott helyekre több mint háromszoros túljelentkezés volt. A különböző filmes szakokon szintén több mint hárman pályáztak egy helyre, az óvodai és elemi oktatás pedagógia szakokra majdnem háromszoros volt a túljelentkezés. Ez nemcsak Kolozsváron alakult így, hanem Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben is.

A pszichológia szakon rendkívül erős volt a verseny, hiszen a túljelentkezés aránya megközelítette a 2,5-szöröst. Emellett a digitális média szak iránt is jelentős érdeklődés mutatkozott, ahol a túljelentkezés mértéke 2,6-ra rúgott. A kinetoterápiás programra is sokan pályáztak, itt a túljelentkezés 2,4-szeres volt.

A magiszteri programok terén a szociális munkához kapcsolódó szakok iránti érdeklődés kiemelkedő, hiszen a túljelentkezés mértéke majdnem háromszorosra rúgott. Külön figyelemre méltó a klinikai pszichológia szak, amely néhány éve indult, és itt a túljelentkezés aránya 2,86-os értéket mutat. Ezen kívül az interkulturális mediáció szak, amely a református tanárképző kar keretein belül működik, szintén népszerű, hiszen itt a túljelentkezés mértéke több mint duplájára nőtt.

"Ez arra utal, hogy széleskörű érdeklődés mutatkozik, és több szakon is jelentős a verseny" - emelte ki Markó Bálint.

A rektorhelyettes kiemelte, hogy még mindig léteznek olyan szakok, amelyek nem élveznek kiemelkedő népszerűséget. Ennek oka lehet, hogy szűk keresztmetszetű területeken működnek, vagy pedig az, hogy nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is hasonló tendencia figyelhető meg.

Vannak időszakok, amikor a különböző szakokon a jelentkezők száma emelkedik, és vannak olyan évek is, amikor a kereslet csökken. Azonban eddig még soha nem történt meg, hogy egyetlen szakra se jelentkezett volna senki. Markó Bálint példaként említette a geológiai szakot, amelyet az évek során sikerült "szépen feljebb tornázni". Eközben a filozófia, a néprajz és az ökológiai szakterületek kiemeltebb helyzetben vannak.

Az oktató többször is hangsúlyozta, hogy a közszolgálati jellegű egyetemek, mint például az állami fenntartású intézmények, nem csupán a munkaerő-piac igényeit szolgálják ki, hanem elsősorban a társadalom fejlődésére és jólétére fókuszálnak. Ezt a megközelítést követi a BBTE is, ami azt jelenti, hogy hosszú távon nem kell tartani az alapképzések megszüntetésétől vagy összevonásától.

Markó Bálint hangsúlyozta, hogy a lemorzsolódás mértéke szakoktól függően változik. Elmondta, hogy általában azoknál a területeknél tapasztalható alacsonyabb lemorzsolódás, ahol komoly szakmai tudást igénylő felvételi vizsgát tartanak. Itt a diákok, akik sikeresen bejutnak, már előzetesen is felkészültek a tananyagra, így tudatosan fektetnek energiát a tanulmányaikba, és érzik, hogy megérdemelten nyerték el helyüket. Ezzel szemben, ahol a bejutási feltételek lazábbak, előfordulhat, hogy a diákok könnyebben feladják az álmaikat.

Az egyetemi karok felvételi eljárásainak sajátos jellemzőiről Markó Bálint beszélt. Kiemelte, hogy a központi egyetemi vezetés ösztönzi a szakmai szempontok hangsúlyozását a felvételik során. Például a biológia, informatika és geológia területeken kötelező felvételi vizsgákat tartanak, míg más karok esetében, például tavaszi tantárgyversenyek révén, lehetőség nyílik a korai felvételre, amely számos diák számára biztosíthatja a közvetlen bejutást. A jogi karokon különösen érdekes, hogy a felvételi vizsgák a logikai készségekre fókuszálnak, így a jelöltek képességeit mérik fel, nem csupán a lexikális tudásukat.

Akkor is jelentkezhet a lemorzsolódás, ha a diákok az adott szakról kevés információval rendelkeztek, a középiskolában nincs hozzáköthető tantárgy, és menet közben döbbennek rá, hogy nem erre számítottak.

A harmadik tényező a "nehézség", amelyet azonban az előző két szempont jelentősen befolyásol. A rektorhelyettes hangsúlyozta: "Az egyetemi oktatók folyamatosan arra törekednek, hogy a tananyagot a diákok elvárásaihoz igazítsák, de bizonyos minimum követelmények alá nem lehet süllyedni." A tananyag kidolgozása és a tantervi kommunikáció alakulása szorosan összefonódik a diákság sokszínűségével. Például, ha a hallgatók többsége reálisan gondolkodó, akkor más megközelítést igényel a tananyag, mint amikor egyesek már a középiskolai éveik alatt találkoztak az adott ismeretekkel, míg mások még csak most ismerkednek velük.

A visszaigazolások és helyelfoglalások folyamata már javában zajlik, és egyre világosabb, hogy az előző évek gyakorlatához hasonlóan idén is lesz őszi felvételi. A rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy több szakon is kínálnak majd szabad helyeket. A rendelkezésre álló helyek egy része fizetős formában érhető el, azonban érdemes ezeket is megfontolni. A BBTE tandíjai viszonylag alacsonyak, és bár karonként eltérőek lehetnek, országos összehasonlításban a felsőoktatási intézmények alsó- és középsávjába tartoznak, így nem haladják meg az országos átlagot.

Ezen felül állami támogatással ingyenes helyek is rendelkezésre állnak. Markó Bálint kiemeli például a sepsiszentgyörgyi duális képzési programot, ahol a közgazdaságtan területén üzleti partnerekkel együttműködésben folyik az oktatás. A diákoknak lehetőségük nyílik arra, hogy szinte azonnal munkába álljanak. Emellett a környezettudomány terén is elindul duális képzés, amely lehetővé teszi, hogy a hallgatók felerészben tanuljanak és dolgozzanak a helyi alkalmazóknál.

Újdonság, hogy az őszi szemesztertől újra elérhetővé válik a magyar irodalom és néprajz kettős szak. Ez a szak a Bologna-rendszer bevezetése óta az első, amelyet sikeresen újraindítanak. A kilencvenes években rendkívül népszerű volt, hiszen lehetőséget biztosít a hallgatók számára, hogy az irodalom mellett egy olyan tudásanyagra is szert tegyenek, amely lehetővé teszi számukra, hogy tanárként új perspektívákat nyissanak meg a fiatal diákok előtt. Ezen kívül szakmai pályafutásuk során is széleskörű lehetőségeket kínál, hiszen a néprajzi ismeretek gazdagítják az irodalmi tudást.

A második felvételi ülésszakra 2025. szeptember 5. és 15. között kerül sor. A felvételi naptár részletesen tartalmazza a jelentkezési időszakot, a felvételi vizsgák időpontjait, az eredmények közzétételét, a fellebbezési lehetőségeket, a helyek megerősítésének folyamatát, valamint a fennmaradó helyek újraelosztásának időszakát. Ezen időpontokat és folyamatokat az BBTE-n belül az egyes karok határozzák meg.

A megszorító intézkedéseknek senki nem örül, de arról gondoskodnak, hogy ezek az egyetemen ne befolyásolják az oktatás színvonalát, szögezte le Markó Bálint.

Hangsúlyozta, hogy az oktatók terhelését növelni szükséges, és belső megtakarításokat célzó intézkedéseket is bevezettek, amelyek azonban a diákokat nem érintik. Központi szinten viszont elképzelhetőek olyan megszorítások, amelyek már a hallgatókra is vonatkozhatnak, például az ösztöndíjak időtartamának csökkentése. Jelenleg még várják a részleteket, de az egyetem eddig nem alkalmazott ilyen típusú korlátozásokat.

"A célunk, hogy diákjaink a lehető legkevésbé érezzék meg ezeket a folyamatokat. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, például a bentlakás és a menza biztosításával, hogy a környezetünkben zajló válság hatásait a lehető legkisebbre csökkentsük" - hangsúlyozta a rektorhelyettes.

Kiemelte, hogy az utóbbi időszakban jelentős mértékben megnövekedett a BBTE által benyújtott pályázatok száma, valamint az Európai Uniótól elnyert támogatások összege. E tekintetben az egyetem országos szinten élen jár, hiszen a legnagyobb összegű és legszámosabb pályázatot az intézmények között ő hívja le.

Az "Erasmus-kosaruk" a legnagyobb a hazai egyetemek között, számtalan lehetőséget kínálva a diákok számára, hogy külföldi tanulmányokat folytassanak egy féléven át, vagy szakmai gyakorlatot végezzenek egy másik országban.

Belső forrásokból is nyertek támogatásokat, abban bíznak, ezek nem szűkülnek be, egyrészt mert a túlnyomó része külső forrásból származik, független a jelenlegi költségvetési helyzettől, másik része pedig már eleve szerepelt a költségvetésben, lekötött keret, szögezte le Markó Bálint.