Áder János hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a hazai vízkészletek folyamatos figyelemmel kísérése. A Tisztajövő program keretében a vízgazdálkodás hatékonyabbá tétele érdekében fontos, hogy naprakész információink legyenek a vízforrásaink állapotáról és

A túlnyomórészt az emberi faj által okozott klímaváltozást már nem lehet megállítani, hanem alkalmazkodni kell a megváltozó körülményekhez - hívta fel a figyelmet Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke szerdai szekszárdi előadásán.

Áder János a Tolna vármegyei környezetvédelmi vetélkedő döntőseinek tartott előadásában, melynek középpontjában a "Klímaváltozás és alkalmazkodás a mezőgazdaságban" állt, hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence a klímaváltozás következményeit gyorsabban és intenzívebben tapasztalja, mint a világ többi része. Ebből kifolyólag a magyar mezőgazdaságnak sürgősen alkalmazkodnia kell az új környezeti kihívásokhoz. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a globális mezőgazdaságot a talajdegradáció problémája is sújtja, mivel egyre csökken a rendelkezésre álló termőföld mennyisége. Az ENSZ statisztikái szerint évente 12 millió hektár termőtalajt veszít el a bolygó, ami gazdasági szempontból óriási veszteséget jelent: az aszály, a talajromlás és az erdőtüzek következményei összesen 15 ezer milliárd dolláros kárt okoznak. Áder János rámutatott arra, hogy a globális felmelegedés, amelynek fő mozgatórugója az emberi tevékenység, a következő évtizedekben sem fog megszűnni. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése sem várható jelentős mértékben, hiszen a globális energiafelhasználás 84%-a jelenleg fosszilis forrásokból származik. Az előadás során a volt köztársasági elnök kifejtette, hogy a Föld átlaghőmérséklete továbbra is emelkedni fog, és míg a világ átlagában háromfokos melegedésre lehet számítani, a Kárpát-medencében akár öt fokkal is megemelkedhet az átlaghőmérséklet az évszázad végére, ha a jelenlegi trendek folytatódnak.

A hatásokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Magyarországon a jövőben egyre gyakoribbá válhatnak a hőhullámok és az elhúzódó aszályok, miközben a villámárvizek megjelenése sem elhanyagolható. Az Alföldön mindeközben a talajvízszint folyamatosan csökken, amit a szárazság mellett a részben illegálisan fúrt kutak által generált megnövekedett vízfogyasztás is súlyosbít. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Spanyolországban a kormányzati koordináció hiánya és a törvényellenes kutak fúrása miatt egyes területeken eltűnt a talajvíz; ez a helyzet Magyarországon sem lenne kívánatos. A kútjaink legalizálása és monitorozása elengedhetetlen, ahogyan a vízkészlet országos szintű tisztázása is - emelte ki. Továbbá elmondta, hogy az alföldi régiót már a téli aszály és a folyók eltűnésének problémája is sújtja. Ez a jelenség Dél-Európában már ismert, ahol hónapokra tűnnek el folyók és vizek, de hazánkban is 37 hasonló esetet regisztráltak. Emiatt szükség van arra, hogy az áradások során keletkező többletvíz megőrzésére törekedjünk, új Tisza-menti tározók építésére, illetve a szántóföldek egy részének visszavizenyősítésére - tette hozzá. Kiemelte, hogy a regeneratív, talajjavító mezőgazdasági technológiák alkalmazását széles körben el kell terjeszteni. A volt köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a szántás nélküli gazdálkodás, amely napjainkban egyre népszerűbb Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában, javítja a talaj szerkezetét, vízmegtartó képességét és biológiai sokféleségét. Ráadásul ez a módszer csökkenti a szükségletet műtrágya, növényvédő szerek és gépek iránt is - mondta.

Áder János hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás hatásait, mint a globális felmelegedés, az extrém időjárási jelenségek és az invazív fajok megjelenése, nem tudjuk helyben megváltoztatni. Azonban van lehetőségünk arra, hogy alkalmazkodjunk ezekhez a kihívásokhoz. A mezőgazdaságban ez leginkább az erózió csökkentését, a talaj minőségének és mennyiségének védelmét, valamint a növényfajok váltogatását jelenti. Kiemelte, hogy a jövőben érdemes lenne nagyobb mennyiségben termeszteni a délebbről származó fákat és növényeket, valamint azokat a fajtákat, amelyek jelenleg génbankokban találhatóak, de már bizonyították alkalmazhatóságukat.