Döntés született a devizahitelesek jövőjéről: csak ekkor kaphatják vissza a pénzüket.
A Kúria végül döntést hozott a devizahitelesek ügyében. Megállapították, hogy amennyiben az adósok nem kaptak megfelelő információt az árfolyamkockázatról, jogosultak visszaigényelni azt a pénzt, amit a kölcsön összegén felül fizettek. Ez azt jelenti, hogy a "mindent vissza" elv csak bizonyos körülmények között érvényesül, így a devizahitelesek többségének helyzete továbbra is változatlan marad.
"Kötelező a magyar bíróságok számára" - nyilatkozta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, válaszolva az ATV kérdésére. Hangsúlyozta, hogy az ügyekben egyéni elbírálás szükséges. "A luxemburgi döntés azt a feladatot rója a bíróságra, hogy megítélje, a konkrét esetben helyénvaló volt-e a tájékoztatás" - tette hozzá Gulyás.
A károsultak ügyében eljáró ügyvéd, Marczingós László szerint a Kúriának nincs joga arra, hogy az Európai Bíróság ítéletét értelmezze. Szerinte ezzel azt akarják elkerülni, hogy az uniós jog ténylegesen érvényesüljön a magyar perekben.
"Itt nem az a lényeg, hogy ki idézte elő a problémát, hanem hogy ki rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy orvosolja azt. A magyar Országgyűlésnek elengedhetetlen kötelessége cselekedni. Ha nem teszi meg ezt a lépést, akkor kötelezettségszegési eljárás vár ránk. Ennek következményeként akár több százmillió eurós bírságok és szankciók is várhatóak" – fogalmazott Marczingós.
Az Erste és az OTP Bank is nyilatkozott a döntés következményeiről. A két pénzintézet hangsúlyozta, hogy devizahitel-szerződéseik nem kerülnek érintett helyzetbe a legfrissebb határozat miatt, mivel ügyfeleik megfelelő tájékoztatást kaptak a kockázatokkal kapcsolatban.
Marczingós László ügyvéd véleménye szerint ez a tevékenység a tisztességtelen piaci magatartás körébe sorolható. Ennek következtében az Európai Unió akár versenyfelügyeleti eljárást is kezdeményezhet. "A magyar államnak és a kormánynak sürgősen intézkednie kell, hogy megelőzze a magyar bankrendszer stabilitásának megingását" - nyilatkozta az ügyvéd.
Jámbor András kifejtette, hogy a Kúria határozata nem járul hozzá az érintettek kártalanításához. A képviselő véleménye szerint a parlamentnek sürgősen olyan jogszabályt kell alkotnia, amely garantálja ezt a lehetőséget.
"Óriási teher hárul az állampolgárokra, ha azt várjuk tőlük, hogy saját maguk forduljanak bírósághoz és indítsanak pereket. Sokak számára, akik 15 év elteltével szeretnének újra foglalkozni egy üggyel, ügyvédet keresni és az egész jogi procedúrát újra elindítani, rendkívül nehézséget jelentene" - nyilatkozta az ellenzéki képviselő.
Hozzátette, emellett le kell állítani azokat a kilakoltatásokat és végrehajtásokat, amiket az Európai Unió Bíróságának ítélete érint.
A Tisza Párt ambiciózus célt tűzött ki maga elé: a devizahitelesek sorsának rendezését. Szepesházi Péter ügyvéd viszont figyelmeztet, hogy van egy lényeges aspektus, amit Magyar Péter pártja eddig nem vett észre.
"Szepesházi Péter ügyvéd hangsúlyozta, hogy a pozitív döntés nem csupán egyes szerződéstípusokra vagy ügycsoportokra vonatkozik, ahogy azt ő fogalmazta meg, hanem általánosan érvényes minden devizaalapú szerződés érvénytelenségére is."
Lázár János korábban egy utcafórum keretében osztotta meg a közönséggel, hogy a kormány több lehetséges megoldást mérlegel az ügy kapcsán, de konkrét részletek még nem állnak rendelkezésre. A tervek szerint ősszel az ellenzéki képviselők ismét előterjesztik a Lex Marczingó néven ismert javaslatot.
