A rovarfehérje iránti érdeklődés egyre intenzívebbé válik: megkezdődnek a lárvagyártás nagyüzemi folyamatai - Agro Napló
A rovarfehérje előállításának útja tele van kihívásokkal, és nem minden újonnan alakult vállalkozás találja meg a módját, hogy nyereségesen vezesse be termékeit a piacra. Egy spanyol startup viszont egy innovatív lépést tett, amikor az ország egyik jelentős mezőgazdasági melléktermékét kezdte el lárvatápként alkalmazni, és eddig úgy tűnik, hogy a stratégia sikeresnek bizonyul. A fekete katonalégy globálisan elismert fehérjeforrás, emellett a körforgásos gazdálkodásban is kiemelkedő szerepet játszik, hiszen képes hatékonyan hasznosítani a hulladékokat és melléktermékeket, ezzel állateledelt és trágyát előállítva. Magyarországon is elindult a tenyésztésének folyamata; tavaly például a főváros környékén megnyitották a régió legnagyobb rovarfehérje-gyárát, ami új lehetőségeket teremtett a helyi mezőgazdaság számára.
Egy spanyol cég úgy gondolja, megtalálta a megoldást a rovarfehérje egyik problémájára - számolt be nemrég az Ag Funder News. Az InsectBiotech a rovarfehérje előállításának az egyik központi kihívását vette célba: A takarmányellátást és energiaigényt. Ez ugyanis egy olyan szűk keresztmetszet, amin már sok, a termelésbe belevágó startup elvérzett. Ahhoz ugyanis, hogy gazdaságos és kifizetődő módon lehessen rovarokat tartani, a fiatal korukban különösen éhes lárvák etetését méretgazdaságosan kell tudni ellátni. Az InsectBiotech a világ minden táján mostanra népszerű fekete katonalégy lárvát tenyészt, fehérje és rovarolaj céljából, rovarürülék pedig trágyázásra használható. A megoldás a rovarok etetésére pedig a spanyolok egyik büszkesége, az olajbogyó lehet.
Az olivaolaj előállításának folyamata során a kipréselt olajpogácsa melléktermékként keletkezik. Ezt a lehetőséget észlelték az InsectBiotech alapítói, hiszen Spanyolország a világ egyik vezető olívatermelője, ami rengeteg mellékterméket eredményez. Andalúzia például önállóan 4,8 millió tonna olajpogácsát termel évente. Ha egy vállalkozás képes lenne ezt a hatalmas mennyiséget megfelelően feldolgozni, akkor egy jelentős alapanyagforráshoz juthatna, amely új lehetőségeket nyithat meg a fenntartható iparban.
Az egyik alapító, Tobias Webb elmondta az AFN-nek, hogy ennek az alapanyagnak a rovarok számára ehetővé formálása volt az első kihívás. Tobias Webb szerint csapatuk sikeresen talált egy alacsony költségű megoldást arra, hogyan lehet zöld kémiai eljárással emészthetővé tenni az olívapogácsát, és úgy tűnik, a módszer bevált. A technológiát jelenleg is tesztelik két kisebb üzemben, amelyek lényegében felújított tengeri konténerekből lettek kialakítva. Az egyik telephely a granadai egyetemen működik, ahol tudósok egy kis csoprtja a kémiai folyamatok finomhangolásán dolgozik. A másik az andalúziai Casa Grande nevű olívamalomban található, ahol immár 18 hónapja valós körülmények között zajlanak a kísérletek.
Az alapító véleménye szerint a célkitűzés az, hogy maximális hatékonysággal hasznosítsák a takarmányt. A csapat úgy véli, hogy egy nagyméretű rovarfarm esetében akár 90%-ban is alkalmazhatják az olívapogácsát a fekete katonalégy lárváinak etetésére. Ez a megoldás egyes kalkulációk szerint akár hétszeres költségcsökkentést is eredményezhet más rovarfehérje-gyártókhoz viszonyítva. Ráadásul, a lárvákból nyert legfontosabb alapanyag, a fekete katonalégy-olaj minősége is jelentősen javul, mivel az olíva, mint takarmány, magasabb oleinsav-tartalmat biztosít a laurinsavhoz képest.
A cég több iparágba is fog szállítani. Egyrészt, beszámolóik szerint a világ két legnagyobb háziállat-eledel gyártójával van szerződésük rovarolaj beszállításra. Másfelől, magas hozzáadott értékű haszonnövényeknél szeretnék felhasználni a rovarürüléket talajjavítóként. Erre már számos kísérlet zajlik szőlő dűlőkben, illetve málna- és eperültetvényeken.
Arról tavaly decemberben érkeztek hírek, hogy Magyarország első lárvafarmja harminc millió euróból épült meg Üllőn, aminek a megnyitóján Áder János, volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumának elnöke is részt vett több agrárminisztériumi államtitkár mellett. A magyar rovarfehérje-gyár szintén fekete katonalegyet használ, és a 13 ezer négyzetméteres automatizált üzem a legnagyobb a maga nemében Közép-Kelet-Európában. Az üzem minden nap 120 tonna mellékterméket használ fel, hogy az körforgásos módon újrahasznosításra kerüljön a fekete katonalégy lárvák tápanyagaként. Az üzem által termelt rovarfehérje állati takarmányozásra készül.
Miközben a rovarfehérje mint alternatív állateledel egyre népszerűbbé válik, a magyar lakosság még mindig vonakodik attól, hogy rovarokat emberi fogyasztásra is neveljen. Az Európai Unióban, így Magyarországon is, az ilyen típusú élelmiszerek új élelmiszernek minősülnek, ami azt jelenti, hogy forgalmazásuk engedélyezéshez kötött. Jelenleg az Unióban a keleti vándorsáska, a házi tücsök, a közönséges lisztbogár lárvája, valamint az alombogár lárvája azok a fajták, amelyeket élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevőként forgalmazhatnak.
Egyes elemzők prognózisa szerint az Európai Unión belül a rovarpiac várhatóan eléri a 2 milliárd eurós éves forgalmat az évtized végére. A haszonállatként nevelt rovarok közül kiemelkedik a fekete katonalégy, különösen annak lárvája, amely világszerte az egyik legígéretesebb rovarfehérje-forrásként vált ismertté. A fekete katonalégy (Hermetia illucens) a kétszárnyúak (Diptera) rendjéhez, míg a katonalégyfélék (Stratiomyidae) családjához tartozik. Lárváit közvetlenül takarmányként használják fel baromfi, sertés és halak számára. De nem csupán haszonállatoknak készült takarmányban találkozhatunk velük: a begyűjtött bábok a házi kedvencek, például gyíkok, teknősök és kutyák eledelében is szerepet kapnak.
Ezek az ízeltlábúak nem csupán érdekes élőlények, hanem a trágya előállításának szempontjából is rendkívül értékesek. A fekete katonalégy lárvái hihetetlenül hatékonyan képesek feldolgozni a nagy mennyiségű élelmiszer-hulladékot és mezőgazdasági mellékterméket. A lebomlási folyamat során keletkező biomassza tápanyagban gazdag trágyává alakul, amely nemcsak a talaj termőképességét növeli, hanem hozzájárul a fenntartható és egészséges ökoszisztéma kialakításához is.
Talán az ősi ember sikerének kulcsa abban rejlett, hogy már régóta felfedezték, milyen gazdag források rejlenek a természetben, és ezt a kíváncsiságot az élelem keresésében a fekete katonalégyre is kiterjesztették. A modern korban, 2013-ban, egy osztrák formatervező, Katharina Unger, megalkotta a "Farm 432" nevű innovatív konyhai rovarfarmot. Ez a különleges eszköz lehetőséget ad arra, hogy otthoni környezetben, sőt akár a konyhában is ehető lárvákat neveljünk, így saját ehető fehérjét termelhetünk. A berendezés zártláncú rendszerben működik, amely lehetővé teszi, hogy csupán néhány lárvát tartsunk meg, és visszahelyezzük őket a fő kamrába. Ennek köszönhetően a tenyésztési ciklus gyakorlatilag korlátlanul fenntartható, csupán táplálékot kell biztosítani számukra. Az otthoni rovarfarm képes heti 500 gramm ehető fehérjét termelni, ami körülbelül két adagnak felel meg, így hozzájárulhat a fenntartható táplálkozáshoz.
