Egy végzettséggel nem rendelkező agrármérnök miatt szinte csődbe ment a balatoni borászat világa.
Narancs és citrom a Balaton partján. Nem, nem elírás, hanem egy 1953-ban megjelent cikk felütése volt, amely a Balaton vidéki déligyümölcs termesztésről szólt. Ugyanis valóban volt ilyen - kudarcos - kísérlet, komoly anyagi ráfordítással a tónál.
A kommunizmus idején, a magyarországi első ötéves terv többek között a citrusfélék termesztését is előirányozta, ennek értelmében a kísérletek már 1949-ben megindultak - írta meg a sonline.hu. Magyarországon olyan területet kerestek, amely szélvédett, megfelelő a páratartalom és az elhelyezkedés. Erre a célra a Balaton vidékét találták ideálisnak, ezáltal a keszthelyi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kertészeti Osztálya meg is kezdte az előkészítést: a terület meghatározását, az oltványok előállítását. Mindennek eredményeként 1951-ben Keszthelyen, Tihanyban és Akaliban citrom, mandarin és narancs oltányokat telepítettek, két kataszter holdnyi területen.
A korabeli szakértők álláspontja szerint: "A citrom egy páraigényes növény, ezért a termelését elsősorban a páradús területeken kezdik meg. E célra a Balaton északi partja a legideálisabb választás, mivel itt a szükséges öntözési feltételek könnyedén megteremthetők. Citromültetvényeket alakítottak ki Akaliban, Tihanyban, Keszthelyen és Villányban. Különösen kedvező a tihanyi telep időjárása, ahol a citrom szabadföldi termesztésének lehetőségeit kutatják." Ezen kívül több ezer oltvány is érkezett a Szovjetunióból, így 1952-ben a kísérleteket Badacsonyra is kiterjesztették. Ekkor még úgy vélték:
- a korabeli tudósításban olvashattuk.
A hideghez szoktatási módszer mellett az ún. árokba ültetést - a védettség miatt - is alkalmazták. Az egész elmélet természetesen a Szovjetunióból, Trofim Liszenko végzettséggel nem rendelkező agrármérnöktől származott. Magyarországon a telepítéseket Porpáczy Aladár, a Fertődi Kísérleti Gazdaság vezetőkutatója végezte. De nem csak azért lett deficites a szakértelem nélküli vállalkozás, mert már az első fagyos télben elfagytak az oltványok, hanem mindez a szőlőtermőterületek korlátozásával is járt. Az első sikertelen termőév azonban nem az elképzelés feladását hozta, hanem a még inkább fokozottabb telepítést. Természetesen a sikertelenség tovább folytatódott, de a szovjetek mégis kíváncsiak voltak az eredményekre, ezért Fertődön a Kísérleti Állomáson egy megrendezett szüretet (!) tartottak a delegációnak.
