Szomorú hírt közlünk: elhunyt Tőke László, a neves közéleti személyiség. Élete és munkássága sokakat inspirált, és emléke örökké élni fog mindazokban, akik ismerték őt. A Demokrata közössége osztozik a gyászban, és mély részvétét fejezi ki a családnak és

A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/magyarorszag/elhunyt-toke-laszlo-931530/

Tőke László fő kutatási fókusza az alkaloidkémia területére esett, ahol a gyógyszerek és növényvédő szerek szintézisének komplex feladataival foglalkozott. Munkássága nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is figyelemre méltó eredményekkel büszkélkedhet.

Tőke László 1933. május 3-án született a Vas vármegyében lévő Vönöckön. Egyetemi tanulmányait 1952-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán kezdte, és itt szerzett vegyészmérnöki diplomát 1957-ben.

Diplomájának megszerzése után a Budapesti Műszaki Egyetem Szerves Kémia Tanszékén kezdett el oktató-kutatói tevékenységet folytatni. Pályafutása során a megszokott ranglétrát végigjárva először egyetemi tanársegédként, majd adjunktusként és docensként dolgozott, végül 1975-ben elnyerte az egyetemi tanári címet.

Ezt követően, 1976-ban, egyetemi tanári pozícióban új kihívásokat keresve a Szerves Kémiai Technológia Tanszékre lépett. Itt, 1986-tól 1991-ig, nem csupán tanított, hanem a tanszék vezetését is magára vállalta, irányítva a kutatásokat és a hallgatók képzését.

A tudós 1991 és 2003 között vezette az MTA-BME Szerves Kémiai Technológia Tanszéki Kutatócsoportját, majd 2003-tól a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusaként folytatta munkáját.

Tőke László kutatási fókusza az alkaloidkémia, a gyógyszerek és növényvédő szerek előállítása, valamint a foszfororganikus vegyületek létrehozása és reakcióik vizsgálata. Emellett kiemelt figyelmet fordít a koronaéterek szintézisére, és azok alkalmazására ionszelektív elektródokban, továbbá enantioszelektív szintézisekben.

Tőke László 1966-ban elnyerte a kémiai tudomány kandidátusi fokozatát, majd 1974-ben a doktori címet is megszerezte. 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, és 1998-ban a rendes tagi státuszt is elnyerte.

Nevéhez köthető az 1992-ben Szeghy Lajos közreműködésével megjelent Gyógyszerkémia I-II. című egyetemi tankönyv, amely jelentős hozzájárulást nyújtott a gyógyszerkémia oktatásához.

Tőke László a tudományos közéletben is aktív szerepet töltött be, 1996 és 1999 között az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnökhelyettese, 2002-től 2008-ig pedig az MTA Szerves és Biomolekuláris Kémiai Tudományos Bizottságának elnöke volt.

Munkásságát 1975-ben az Állami Díj II. fokozatával jutalmazták, melyet Szántay Csabával és Szabó Lajossal közösen kapott. 1998-ban a Jedlik Ányos-díjat, míg 1990-ben a Zemplén Géza-fődíjat nyerte el. 2013-ban pedig a Magyar Érdemrend középkeresztje és a Magyar Gyógyszerkutatásért díj elismerésében részesült.