A következő év izgalmas kihívásokkal és lehetőségekkel kecsegtet a magyar napelemes ipar számára. Az innováció és a fenntarthatóság jegyében várhatóan új technológiák és megoldások jelennek meg, amelyek tovább növelhetik a napenergia hasznosításának haték

A 2022-2024-es időszakban megfigyelhető kiemelkedő növekedés után várhatóan mérséklődni fog a naperőművek elterjedése Magyarországon. Bár a kitűzött célok messze túlszárnyalhatók, a piaci dinamika fenntartásához elengedhetetlen, hogy új, innovatív megoldásokkal álljunk elő.

Nem túlzás azt állítani, hogy a naperőművek elmúlt években világszerte tapasztalható előretörésében Magyarország nemzetközi összevetésben is az egyik legnagyobb teljesítményt nyújtotta. Hazánk ugyan csak valamikor a 2010-es évek közepén csatlakozott a globálisan már a 2000-es években elkezdődött trendhez, de ekkortól az egyik leggyorsabb kapacitásnövekedést érte el, aláhúzva a kései követői stratégia előnyeit.

Az innovátorok és a korai követők tapasztalatainak birtokában a magyar kormányzat egy olyan támogató szabályozási környezetet vezetett be, amelynek köszönhetően 2015 és 2023 között az Európai Unióban Magyarországon volt a legnagyobb a naperőművek beépített teljesítőképességének abszolút és relatív növekedése, és 2023-ban a jóval magasabb bázisról induló (és napsütésesebb) Görögország mögött a második helyre ért fel a napenergia áramtermelésen belüli arányának szempontjából (19%, illetve 18%).

2014-ben a magyar naperőművek összesített beépített kapacitása mindössze 78,9 megawatt (MW) volt. Azóta a fejlődés lenyűgöző ütemben zajlott, és 2024 decemberére várhatóan a kapacitás eléri a 7400 MW-ot, ami két nagyságrenddel meghaladja a korábbi szintet. A magyar villamosenergia-rendszer teljes beépített teljesítőképessége jelenleg 11 541 MW, amelybe csak a nagy, kereskedelmi célú naperőművek számítanak bele. Az éves kapacitásbővülés 2022-ben kezdett igazán felgyorsulni, amikor átléptük az 1000 MW-os (1 gigawatt) határt, +1166 MW-tal. 2023-ban a növekedés még dinamikusabbá vált, +1693 MW-os bővüléssel, és az első 11 hónap adatai alapján 2024-ben is hasonló mértékű növekedésre számíthatunk, +1390 MW kiegészítéssel.

Hogy a következő években hogy folytatódhat a növekedés, arra nézve támpontot kínál a Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) rögzített célszám, bár a tényleges növekedési pálya ezt akár jelentősen meg is haladhatja, amint ezt az első NEKT vonatkozó célszámának példája is mutatja.

A NEKT 2019-es első kiadásában a kormány kezdetben azt tervezte, hogy a magyar naperőmű-kapacitás 2030-ra eléri a 6,5 GW-t. Azonban a valóság felülmúlta az előzetes várakozásokat, hiszen a naperőművek fejlődése és elterjedése rendkívül dinamikusan alakult. Ennek következtében egyértelművé vált, hogy a kitűzött cél már jóval előbb megvalósulhat. Ezt figyelembe véve a kabinet a NEKT 2023-2024-es felülvizsgálatakor a célszámot 12 GW-ra emelte.

Érdekesség, hogy a felülvizsgálat eredményképpen 2023-ban megalkotott nem végleges NEKT-hez képest a 2024-ben véglegesített verzióban jelentősen lefelé módosult a 2030 után a hazai naperőmű-kapacitásban várható növekedésre vonatkozó előrejelzés. Így míg előbbi még úgy számolt, hogy a beépített fotovoltaikus teljesítőképesség 2040-ig közel 15 GW-ra, 2050-ig pedig több mint 20 GW-ra emelkedhet, addig utóbbi - az EU-ban egyedüliként - már lényegében nem prognosztizál bővülést a 2030-as és 2040-es években, noha a nem végleges változatban szerepelő értékek sem voltak különösebben magasak nemzetközi kontextusban, lásd például a 2040-re kitűzött közel 35 GW-os (!) dán célszámot.

Amennyiben 2030-ra nagyjából a jelenlegi kormányzati célszámnak megfelelő értékre, esetleg 1-2 GW-tal afölé emelkedik a magyar naperőmű-kapacitás (mint ahogy ezt több nem hivatalos előrejelzés is valószínűsíti), akkor a következő években, az évtized végéig átlagosan megközelítőleg 1 GW-tal növekedhet a fotovoltaikus beépített teljesítőképesség, vagyis lassulhat a 2022-2024-es évek átlagához képest.

Így látja ezt a SolarPower Europe iparági szervezet is, melynek előrejelzése szerint a magyar naperőművi piac bővülésének éves mértéke 2025-ben a gigawattos nagyságrend alá esik. Az elemzés szerint 2025-ben a 27 EU-tagállam közül 16 naperőműpiaca éri majd el a gigawattos nagyságrendet (2024-hez hasonlóan), vagyis Magyarország a lassulással a mezőny második felébe csúszhat vissza. A csökkenés azonban egyáltalán nem magyar sajátosság, az EU-ban jelen állás szerint egyebek mellett Spanyolország, Lengyelország, Hollandia, Ausztria, Belgium, Bulgária és Svédország is gyengébb telepítési számokat ért el 2024-ben, mint 2023-ban.

A SolarPower Europe előrejelzései szerint hazánk a 12 GW-os célt 2030-ra elérheti, figyelembe véve a jelenlegi kilátásokat. Ezzel szemben a magyar villamosenergia-rendszert irányító MAVIR optimistább, és a napelemes kapacitás gyorsabb növekedésére számít.

A társaság évente elkészíti a magyar villamosenergia-rendszer hosszabb távú hálózatfejlesztési tervét (HET), és bár maga a 2024-es HET cikkünk születése idején még nem volt elérhető a MAVIR honlapján, több ezt előkészítő dokumentum igen. Ilyen dokumentum a magyar villamosenergia-rendszer várható alternatív jövőképeit (vagyis úgynevezett természetviselkedéseit) két lehetséges forgatókönyv mentén bemutató anyag; az említett forgatókönyveket többlépcsős folyamatban, közös iparági munka keretében alakították ki a rendszerirányító vezetésével.

Eszerint a hazai összesített napelemes kapacitás 2029-ben 12 629 és 13 598 MW között alakulhat, és bár 2030-ra vonatkozó adatot a prognózis nem tartalmaz, a 2029-es számok alapján extrapolációval 13-15 GW körüli értéket kapunk az évtized végére.

A növekedési ütem lassulása Magyarországon, hasonlóan más uniós országokhoz, elsősorban a háztartási napelemes rendszerek telepítésének csökkenésére vezethető vissza. 2024 első tizenegy hónapjában a háztartási méretű naperőművek hazai kapacitása csaknem 320 MW-tal nőtt, míg 2023 egészében ez a szám még 840 MW körüli bővülést mutatott. Ez azt jelzi, hogy az egész Európai Unióban, Hollandia és Belgium mellett, Magyarországon is a legjelentősebb visszaesés tapasztalható a HMKE szegmensben.

Az esés mögötti legfontosabb tényező a kedvező szaldó elszámolási rendszer kivezetésének elindítása és az ezt váltó bruttó elszámolási rendszer bevezetése volt 2023 végén. A cégek napelemes HMKE-k iránti keresletére pedig a piaci villamosenergia-árak stabilizálódása gyakorolt lefelé mutató hatást.

A HMKE rendszerek iránti kereslet visszaesése még a telepítési adatok által sugalltnál is nagyobb lehetett, mivel iparági jelzések szerint az igénylések száma idén a korábbi töredékére estek vissza, dacára annak, hogy 2023 végén az ország területének nagy részén megszűnt a bő egy évvel korábban bevezetett hálózati betáplálási tiltás. A hazai lakossági napelemes kapacitás növekedését továbbra is nagyrészt a 2022-es - éppen a vonatkozó szabályozási környezet átalakítása miatti - rohamok során beérkezett igények hajtják.

Az európai iparági szervezet legfrissebb jelentése szerint számos ország, így Magyarország is, még mindig aktívan keresi a kivezetésre kerülő szaldó elszámolás életképes alternatíváit. E törekvések támogatására a kormány több kedvező intézkedést hozott: új napelemes-energiatárolós pályázatok bevezetését tervezik, továbbá megkönnyítették a társasházak lakói számára a napelemes rendszerek telepítését. Emellett a bruttó elszámolás bevezetésének közelgő lehetősége is pozitív hatással lehet a piaci helyzet alakulására.

A saját célra termelő naperőművek (SCTE) szegmense Magyarországon továbbra is dinamikus növekedésnek örvend. 2024-re már most biztosra vehető, hogy új rekordot fognak felállítani a telepítések terén. Idén eddig több mint 300 MW-tal bővült a beépített teljesítőképesség, ami minden eddigi eredményt felülmúl, még a meglévő szabályozási kihívások ellenére is.

A magyar naperőmű-kapacitásának legnagyobb részét képező kereskedelmi célú napelemparkok szegmense dinamikusan fejlődik; a beépített teljesítmény az előző évben elért közel 800 MW-os növekedés után idén eddig már 700 MW-tal gyarapodott. Az elkövetkező években várhatóan ez a szegmens fogja dominálni a hazai naperőmű-kapacitás bővülését, hiszen a hálózati csatlakozási engedélyek alapján az évtized végéig további 3-5 GW-os növekedés várható a szegmens beépített teljesítőképességében.

Az iparági szakértők véleménye alapján a célok teljes körű megvalósítása nem tűnik valószínűnek, számos tényező miatt. Egyrészt a naperőművek terjedésével egyre gyakoribbá váló negatív áramárak jelentősen csökkentik a beruházások gazdasági életképességét. Másrészt a közelmúltban bevezetett építészeti törvényi korlátozások is hozzájárulnak a helyzet bonyolultságához.

A fent említett tényezők figyelembevételével, bár az SCTE-erőművek éves telepítési volumenje továbbra is elérheti a 300-400 MW-ot, a teljes piaci bővülés 2023-hoz képest várhatóan mérséklődni fog a 2024-2028-as időszakban - állapítja meg a SolarPower Europe elemzése, amely külön fejezetet szentel Magyarországnak. Az írást Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke jegyzi. A szakértő véleménye szerint a hazai hálózati csatlakozási kapacitások folyamatos szűkülése és a beruházási feltételek kedvezőtlen alakulása miatt a piacnak sürgősen innovatív megoldásokra van szüksége, különösen az energiatárolás terén, hogy a növekedési ütemét megőrizhesse. Az agrofotovoltaikus rendszerek, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági termelés és az energiatermelés egyidejű megvalósítását, ígéretes új lehetőséget jelenthetnek, amelyet a szabályozási környezet kedvezőbb alakulása elősegíthet.

A naperőművek elterjedése már eddig is jelentős előnyöket hozott Magyarország számára. A szén-dioxid-kibocsátás és más káros anyagok mennyisége csökkent, ami kedvező hatással van a környezetre. Emellett mérséklődött a magyar villamosenergia-ellátás importfüggősége is, ami hozzájárul a nemzeti energiafüggetlenség növeléséhez. Valószínű, hogy a rendszerköltségek is csökkentek, azonban fontos megjegyezni, hogy a napelemes energia időjárásfüggő természetéből adódóan a kapacitás növekedése a hálózati és rendszerkihívások, valamint a beruházási igények emelkedését is magával hozta.

Az energiatárolók elterjedése, valamint a hálózati kapacitás növelésére és nemzetközi összekapcsoltságára irányuló fejlesztések, továbbá a termelési portfólió diverzifikálása új gáz- és szélerőművek révén jelentős mértékben hozzájárulhatnak a naperőművek elterjedését akadályozó tényezők kezeléséhez. A jövőben ez lehetőséget teremt arra, hogy a hazai fotovoltaikus kapacitás akár a kitűzött célokat is meghaladó mértékben bővüljön.