Bagi Iván vezetési képességei miatt nem ül a volán mögé.

Ez a betegség megfosztja őt attól a lehetőségtől, hogy részt vegyen a közlekedésben.

A Kamera Hungária-díjas és Karinthy-gyűrűs humorista a vezetés iránti érzéseit először a YouTube-csatornáján futó Találd ki! című műsor keretein belül osztotta meg, ezt követően pedig a Blikk érdeklődésére részletesen is kifejtette azokat az okokat, amelyek a vezetéshez fűződő viszonyát alakítják.

Körülbelül 12-13 éves lehettem, amikor egy testnevelésóra keretein belül, váratlanul ráestem az egyik iskolatársamra. Akkor a baleset nem tűnt komolynak, de később kiderült, hogy a fiú lába eltört. Az esemény következtében mély szomorúságot éreztem, és a bűntudatomat még inkább fokozta, hogy a fiú felépülése egy teljes éven át tartott. Ekkor kezdtem tudatosítani, hogy néha anélkül is okozhatunk másoknak komoly sérüléseket, hogy észrevennénk. Ez a felismerés végül elvezetett egy kényszerbetegséghez, amelynek következtében folyamatosan ellenőriznem kell, nem okoztam-e sérülést valakinek. Ez az állapot nemcsak az életemet befolyásolja, hanem a mindennapi tevékenységeimet is, például a vezetést is megnehezíti - mesélte Bagi Iván.

Hiszen ezekkel a problémákkal gyakorlatilag lehetetlen részt venni a forgalomban.

- Ha az utcán, a metróban, a buszon hallok üvegcsörömpölést vagy bármilyen éles hangot, azonnal attól rettegek, hogy nem-e történt valami baj, és ellenőriznem kell, hogy minden rendben van-e. Ez pedig ellehetetleníti a vezetést, hiszen autóval nem állhatok meg minden egyes sarkon, hogy megbizonyosodjak arról, rendben van-e minden. Ez a betegség egyébként kordában tartható, de egyelőre nem sikerült teljesen leküzdenem a problémát - sóhajtott a humorista, aki a saját életében egyébként sem tartja létfontosságú szükségletnek az autóvezetést.

Bagi Iván kifejtette, hogy egyrészt a főváros nyüzsgő életét élik, ahol a tömegközlekedési lehetőségek szinte korlátlanok, másrészt pedig van benne egy mélyen gyökerező érzés a vezetés komoly felelősségéről. Hiszen egy több száz kilós jármű irányítása nemcsak saját magunk, hanem mások biztonságát is kockáztatja. Iván hozzátette, hogy nem biztos benne, hogy készen áll erre a felelősségre, ami talán abból is ered, hogy úgy érzi, sosem igazán nőtt fel.