"A fekete Mercedes-jelenség" és a szigorúbb segélyezési rendszerek - így formálódott át az ukrán menekültek helyzete és támogatási politikája Európában.

A közép-európai államok számára a menekültügyi helyzet hosszú távú fenntarthatósága egyre inkább kétséges, ahogy azt a Faktum is megjegyzi.

Magyarország a háború kezdete óta azt az elvi álláspontot vallotta, hogy minden ukrajnai menekült előtt nyitva áll a lehetőség, de az itt menedékjogi státuszt kapott emberek ugyanazt a támogatást kapják, ami a magyaroknak is jár - írja Dr. Vas Tamás hosszabb elemzésében a Faktum oldalán. Orbán Viktor ezt a véleményt az MCC Feszt színpadán adott interjújában úgy fogalmazta meg: "a fél ingünket odaadtuk, de az egészet nem szeretnénk."

Az elhúzódó konfliktus és a menekültválság folyamatosan kihívások elé állítja azokat a kevésbé pragmatikus megoldásokat, amelyeket bizonyos közép-európai államokban próbáltak bevezetni.

2022 tavaszán még százak álltak ki önkéntesként, hogy segítsenek, de azóta a lelkesedés helyét fájó statisztikák, tüntetések és egyre szűkülő költségvetési keretek vették át. A menekültek között nem csupán a bombázások elől menekülő anyák és gyermekeik találhatóak, hanem olyanok is, akik a jóléti rendszerek gyengeségeit próbálják kihasználni. A feltétel nélküli nyitottság hosszú távon nem tartható fenn, hiszen sokan igyekeznek minden lehetőséget megragadni a segélyekből, ami komoly kihívásokat jelent a rendszer fenntarthatósága szempontjából.

A gyors humanitárius segítségnyújtás mellett, a kormány figyelmeztetett, hogy a hosszú távú döntéseket nem lehet a pillanat érzelmeire alapozni. A Voks 2025 konzultáció eredményei is megerősítik ezt: 2,28 millió válaszadó 95 százaléka egyetértett abban, hogy Magyarország megakadályozza Ukrajna gyors uniós csatlakozását, ha kell, vétóval is. A kormány ebben az értelemben politikai alapot szerzett a szociális rendszerek szigorításához. A 2024. augusztus 21-i rendelet, amely csökkenti a támogatott szállás lehetőségét, kézzelfogható következményeket hozott: a Komárom-Esztergom megyei Kocson több mint száz ukrán menekültnek kellett elhagynia a szálláshelyet.