A belföldi gáz- és kőolajkitermelés 2025 első negyedévében tovább emelkedett - ÖKO-DRIVE.

Az importkitettségek csökkentése érdekében a megújulók lendületes térnyerése mellett a fosszilis energiahordozók hazai kitermelését is fokozni kell. Idén januártól márciusig gázból és kőolajból egyaránt többet hoztak felszínre a magyarországi mezőkből, mint 2024 azonos időszakában - közölte az Energiaügyi Minisztérium és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága közös közleményben az MTI-vel.

A közlemény szerint a földgáznál kis többlettel ismétlődött meg a tavalyi első negyedéves teljesítmény. A csaknem 480 millió köbméteres kitermelésből a legkedvezőbb adatot a március hozta, több mint 170 millió köbméterrel. Kőolajból mintegy ötödével emelkedett a mutató, kevesebb mint 250 ezer tonnáról majdnem 300 ezer tonnára. Itt is a negyedév utolsó hónapja volt a legerősebb, több mint 104 ezer tonnás eredménnyel.

A tavalyi tendenciák folytatódásának jelei mutatkoznak: míg 2023-ban 1,76 milliárd köbméter földgázt termeltek Magyarországon, addig 2024-re várhatóan ez a mennyiség 1,9 milliárd köbméterre nő. A kőolajtermelés terén is figyelemre méltó növekedésről számoltak be, hiszen az ország termelése meghaladta az 1 millió tonnát, amely szintet legutóbb 20 évvel ezelőtt, 2004-ben sikerült átlépni.

Öt évnyi szünet után, tavaly ősszel újra bányászati koncessziókat hirdetett meg az Energiaügyi Minisztérium, hogy előmozdítsa a fejlődést. Az eljárások sikerének köszönhetően hat területen – Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas és Tamási környékén – kezdődhet el a szénhidrogének kutatása, kitermelése és hasznosítása. A minisztérium a kiírások során szerzett pozitív tapasztalatok alapján tervezi, hogy idén újabb koncessziós felhívásokat is közzétesz – áll a tájékoztatásban.

A közleményben Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy a zöldenergia hasznosítása terén olyan eredményeket értek el, amelyek messze meghaladják a korábbi elvárásokat. A megújuló, időjárásfüggő kapacitások már meghaladták a 8 gigawattot, és a napenergia részesedése a magyar áramtermelésben 2024-ben a világ legmagasabb értékét érte el.

A fosszilis energiahordozókra azonban hosszabb távon is szükség lesz - tette hozzá. A belföldi földgázkitermelés tavaly az éves felhasználás több mint ötödét fedezte, de az import nélkülözhetetlen a gazdaság működéséhez, a családok zavartalan ellátásához. A 440 milliárd forintos Jedlik Ányos Energetikai Programban sokszínű pályázati lehetőségekkel segítik a hazai vállalkozásokat energiahatékonyságuk javításában, működésük zöldítésében. A külső kitettségek mérséklését egyebek mellett a földhő és a biogáz fokozott hasznosításával, a távhőtermelés és -szolgáltatás korszerűsítésével, megújuló alapokra helyezésével mozdítják elő.

Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke a legfrissebb közleményében kiemelte, hogy 2025 első negyedévének termelési és bányajáradék-bevételi adatai megerősítik az újonnan bevezetett bányajáradék fizetési rendszer által támasztott elvárásokat. E szabályozás fő célkitűzései között szerepel az állami bevételek biztosítása, valamint a kitermelési mennyiségek növelése, de emellett fontos szándék volt a hazai szénhidrogén-bányászatban tevékenykedő cégek beruházásainak ösztönzése is. Nagy László optimistán nyilatkozott, és reméli, hogy az év hátralevő időszakában hasonlóan kedvező eredmények várhatóak a hazai szénhidrogén-bányászat terén.