Így töltöttük a nyarainkat régen - A sátoros kempingezés élményei a '70-es és '80-as években A nyarak, amikor a napfény és a szabad ég alatt alvás illata határozta meg a mindennapjainkat, felejthetetlenek voltak. A '70-es és '80-as években a sátorozás ne

Aki gyermekként vagy fiatal felnőttként megjárta a Balaton partját egy kempingezés során a hetvenes vagy nyolcvanas években, az valószínűleg örökre magában hordozza azt a különleges hangulatot. A sátorozás, bár időnként kényelmetlen pillanatokkal járt, mégis a nyár igazi szabadságát szimbolizálta. Az együtt eltöltött idő, a közös főzések illata és a baráti beszélgetések emléke mind-mind egy varázslatos élmény részei voltak, amelyek örökre a szívünkbe vésődtek.

A Balaton körül sorra nyíltak a kempingek '70-es, '80-as években - Siófok, Zamárdi, Révfülöp, Balatonfüred -, ahová már májusban megérkeztek az első sátrak. Aki tehette, már a tanév végén lepakolt: volt, aki a Trabant vagy a Moszkvics tetejére erősítette a sátrat, mások utánfutót vagy lakókocsit húztak magukkal. Az egész ország kempingezett, mert ez volt az egyik legolcsóbb módja a nyaralásnak - és talán az egyik legemlékezetesebb is.

Esténként mindenki a bogrács körül gyűlt össze, napközben pedig a gyerekek vízibicikliztek, fagyiztak, vagy homokvárat építettek a parton. A strandtáska elmaradhatatlan kelléke volt a naptej, a szalmakalap - és persze a lengőteke.