Nagy Márton egy különleges költségvetési javaslatot terjesztett elő az Országgyűlés számára, amely a háborúk ellen lép fel.
A legfontosabb kérdés 2026-ban, hogy a magyarok pénze Ukrajnába megy, vagy a magyar családokat segíti - lepte meg hallgatóságát a keddi sajtótájékoztatón Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter úgy véli, Brüsszelnek az a fontos, hogy minden pénzt Ukrajnába küldjön, ezért "háborúellenes költségvetést állítottunk össze" - summázta az Országgyűlésnek benyújtott dokumentum jellemzőit. Nagy a kormányfő minősítését átvéve Európa legnagyobb adócsökkentési programjával dicsekedett, a megfogalmazás voltaképpen a családi adókedvezmény két ütemben történő, inflációt kipótló jellegű megduplázására, illetve az édesanyák személyi jövedelemadó-mentességének kiterjesztésére vonatkozik. Ezek együttesen nagyjából 500 milliárd forinttal apasztják a büdzsé bevételeit.
A fegyveres testületek tagjainak hathavi juttatása 450 milliárd forintos többletkiadást jelent, amely összeg a 2022-es választások előtt is kifizetésre került a kormány által, és a következő évben is várhatóan így folytatódik. A miniszter által bemutatott "lakosságot érintő kedvező fejlemények" összesített értéke, beleértve a közszolgálati béremeléseket is, eléri a 2979 milliárd forintot. Ezen belül azonban megtalálható a csupán 3,6%-os tervezett nyugdíjemelés, a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint körülbelül 800 milliárd forintnyi kamatfizetés is a lakossági állampapírokra.
A 2022-es választások után átmenetinek meghirdetett extraprofitadók némelyike viszont továbbra sem szűnik meg, sőt a kiskereskedelemtől minden eddiginél több, csaknem 330 milliárd forint különadóra számít az állam. A költségvetés a háztartások fogyasztásának 4,4 százalékos, a beruházások 5,9 százalékos bővülésével, összességében a GDP 4,1 százalékos növekedésével kalkulál, az inflációt az év egészében 3,6 százalékra tippeli. Az államadósság a kormányzati várakozások szerint az idei év végén a GDP 73,1 százaléka lehet, ez egy évvel később 72,3 százalékra csökkenhet.
Jövőre immár hetedik éve lépi át az uniós határértéket, a hazai össztermék három százalékát az államháztartás hiánya, annak ellenére, hogy - mint azt a Költségvetési Tanács véleménye is kifejti - a túlzottdeficit-eljárás keretében kiadott ajánlás szerint ezt jövőre már nem tehetné meg. Az uniós elszámolású deficit a hazai össztermék 3,7 százaléka lehet, valamivel kevesebb, mint amennyi az idei esztendőre eredetileg törvényben foglalt 2,9 százalékról szóban már 4 százalékra emelt előirányzata.
A kormány a költségvetési mozgástér további bővítését várja attól a most formálódó uniós szabálytól, mely szerint a katonai kiadások növekményének egy részét nem kell beszámítani a hiányba. Ennek jegyében kérte tizenegy további uniós tagállammal együtt az úgynevezett nemzeti mentesítési záradék aktivizálását, ám erről csak júniusban dönt az Európai Tanács. A költségvetés tervezete 1890 milliárd forint értékű uniós támogatást tervezett be, ez csaknem a duplája annak az összegnek, mint amennyi tavaly befolyt. Nagy Márton a HVG kérdésére úgy fogalmazott, csak olyan uniós támogatás szerepel a büdzsében, amelynek a beérkezése nem jelent kockázatot.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a törvényjavaslat benyújtását követően ismertette annak elfogadási ütemtervét. Az eljárás során először általános és részletes vitát folytatnak le, majd összegzik a benyújtott módosító indítványokat. Az egységes költségvetési javaslatot június 9-ig tervezik benyújtani, míg a zárószavazásra június 16-án kerül sor.
