A lengyel édesanya hercegnőként éli mindennapjait: nem hagyja, hogy mások véleménye befolyásolja őt.

Egy fiatal lengyel édesanya figyelemfelkeltő módon öltözködik, hiszen a ruhái több mint száz évvel ezelőtt divatos stílusokat idéznek fel. Nemcsak a hétköznapokban, hanem Instagram-oldalán is lenyűgöző ügyességgel hozza vissza a múlt varázsát, ezzel egyedi módon ötvözve a jelent a történelemmel.
Csak akkor érzi magát igazán jólöltözöttnek, ha fűző van rajta. Szenvedélye, hogy a régmúltat idéző, történelmileg hiteles ruhákat varr, amelyeket ő is tervez, és a mindennapokban is a 18-19. század fordulóját, és a Belle Époque időszakát megelevenítő holmikat visel. Az egykori úri kúriák angolparkjait idéző kertjében porceláncsészéből kortyolja a jázminteát, és úgy egyáltalán, mindent elkövet, hogy visszahozzon egy rég letűnt, sokkal nyugodalmasabb és szebb korszakot - legalább a saját életében. Antik tárgyakkal veszi körül magát, az otthonát viktoriánus stílusban rendezte be, és szabadidejében nem az okostelefonját böngészi, hanem könyveket olvas.
Milena Zientkiewicz, akit a Milianda hercegnő néven ismernek, egy fiatal lengyel tehetség, aki a divat világában több szerepben is megmutatkozik: divattervező, szabó, modell és stylist. Ma már népszerű influenszer, akinek Instagram-fiókját közel félmillió rajongó követi. De ő nem csupán egy online személyiség; egy igazi álmodozó, aki bátorsággal lépett a saját útjára, és egyedülálló világot alakított ki magának. Milena teljesen autodidakta módon sajátította el a varrás és ruhatervezés művészetét, ami még inkább kiemeli a szenvedélyét a divat iránt.
"14 éves voltam, amikor a szüleimmel falura költöztünk, és őket teljesen lekötötte a házunk építése. Én viszont unalomban szenvedtem, úgyhogy elkezdtem felfedezni a kreativitásom határait. Az első próbálkozásom régi függönyökből készült, amelyeket történelmi ruhákhoz hasonlító darabokká varrtam össze. Mindezt kézzel és egy kicsi játékvarrógéppel csináltam, amelyet egy fotóversenyen nyertem. Kivágtam a különböző anyagokat, felpróbáltam őket, csipeszekkel rögzítettem, majd próbáltam kitalálni, hogyan lehetne őket összevarrni."
Kezdetben a barokk és rokokó korszak szemet gyönyörködtető, nőies öltözetei bűvölték el, és Marie Antoinette, a francia királynő szomorú sorsával együtt, a legfőbb stílusikonná vált számára. Már serdülőkorában is élénk szenvedéllyel kezdett el foglalkozni a különleges ruhák tervezésével és készítésével.
"Ha lehetőségem nyílt rá, az egész napomat reggeltől estig csupán azzal a szenvedéllyel töltöttem, hogy ezeken a ruhákon dolgozom. Szinte alig ettem, mert minden egyes percet arra akartam fordítani, hogy ne pazaroljak el semmit. Amikor végre megmutattam a szüleimnek a munkámat, teljesen elkápráztattam őket."
Sokáig magányosan kergette a múltat, már csak azért is, mert rendkívül félénk, visszahúzódó lány volt, aki nem nagyon barátkozott a kortársaival. Aztán online megismerkedett egy Skóciában élő lengyel fiúval, Łukasszal, aki egy ruhaipari cégnél is dolgozott, így valamennyit konyított ennek az üzleti részéhez. Miután a srác visszaköltözött Lengyelországba, együtt nyitottak egy kis boltot, no meg összeházasodtak. Milena ma már ügyesen vágott, jópofa kis videókban mutatja meg a világnak csodaszép ruháit és cseppet sem hétköznapi mindennapjait, méghozzá nagy sikerrel, rengeteg embert lenyűgöz a különleges stílusával és a tehetségével. Külföldön is sokan felfedezték maguknak, hírességek is rendelnek már tőle. Milena közben anyuka is, van egy négyéves kisfia, akit szintén úgy öltöztet, mintha legalább százhúsz évet visszamentünk volna az időben. De bármilyen úriasnak tűnik is az élete a fotók és a videók alapján, a mindennapjai a valóságban kemény munkával telnek. Mindennap hosszú órákon át a varrógépe fölött görnyed, és rengeteg időt tölt kertészkedéssel, hiszen a csodaszép, óriási kertet rendben is kell tartani, emellett bútorokat restaurál, ami szintén nem éppen ötórai teázás. Gyakran lomtalanított, régi tárgyakat ment meg és kelt új életre, ehhez csiszol, fűrészel, kalapál, fest, mikor mire van szükség.
Csattanós válaszokat ad azoknak, akik csodabogárnak tartják, és akik folyton azon morfondíroznak, hogy nem fél-e attól, hogy az emberek furcsán bámulják.
Hányszor engedted, hogy a belső fényed elhalványuljon, csupán azért, hogy mások ne ítéljenek meg? Egy kicsiny bolygón élünk, a végtelen univerzumban, ahol körülöttünk milliárdnyi különféle sors, gondolat és életút fonódik össze. Tényleg megér ennyit valakinek a pillanatnyi véleménye, hogy emiatt eltitkold a valódi éned? Egyetlen életed van, egyetlen lehetőséged arra, hogy teljes mértékben, kompromisszumok nélkül önmagad légy. Az univerzum túl hatalmas ahhoz, hogy azzal foglalkozz, vajon másoknak tetszik-e, amit csinálsz. Élj bátran, és ne félj megmutatni, ki is vagy valójában!