Hogyan bírták ki régen a forró nyarak elviselhetetlen hőségét légkondicionáló nélkül?

Szélfogótorony Jazdban, Irán - Fotó: Fatemeh Bahrami / AFP.

Ma Dubajban, de a környező Arab-öböl államai és városai is hasonló helyzetben vannak, ahol az élet elképzelhetetlen a légkondicionálók nélkül. A nyári hónapokban, amikor a hőmérséklet akár 40-50 fokra is felszökhet, a legtöbben kénytelenek mesterségesen lehűtött helyeken keresni a menedéket. Az utóbbi évtizedekben kétségtelen, hogy a klíma folyamatosan melegszik, de a pusztító hőség nem új keletű jelenség; évszázadokkal, sőt évezredekkel ezelőtt is tapasztalták a forróságot, csupán akkor még nem álltak rendelkezésre elektromos légkondicionálók. Az építészek azonban okos megoldásokkal igyekeztek fenntartani a hűvös környezetet az épületeikben, és ezek a hagyományos módszerek a modern kor építészeti gyakorlatában is újra népszerűségnek örvendenek.

Dubaj szívében, az Al-Fahidi történelmi negyedben található egy különleges hely, ahol a nyári hőség ellenére is kellemesen lehet időt tölteni. Az 1700-as években épült erőd, melyet hűvös légáramok járnak át, valódi oázisként szolgál a forró hónapokban. Itt a hagyományos, passzív hűtési technikák érvényesülnek: az épületek árnyékolása és a légáramlás okos irányítása segít abban, hogy elkerüljük a magas energiafogyasztást. Noha Dubajban a rezsicsökkentés nem feltétlenül a legfontosabb szempont, a nyári időszakban a légkondicionálók a havi villanyszámlák 70%-át emészthetik fel, így érdemes elgondolkodni a fenntartható megoldásokon.

A sivatag perzselő hőségében egy oázisra emlékeztető erőd áll, ahol egyszerű, de hatékony megoldásokkal alakították ki a kellemesebb hőérzetet. A keskeny sikátorokat körülölelő magas falak a nap nagy részében védelmet nyújtanak az égető napsugarak ellen, míg a szűk utcácskákon a szél rendszeresen átsuhog, frissítő fuvallatot hozva a forró levegőbe.

Ma várostervezők is követik ezeket az alapelveket. Miután az emberiség már rengeteg területet kihasított a természetből, több szakember szerint is érdemes inkább felfelé törekednünk. Ezzel megmaradhatnak biológiailag aktív felületek, miközben a toronyházak maguk is segíthetnek a jobb hőérzetben. A magas házak le tudják árnyékolni egymást, így védik a lakásokat a felmelegedéstől, másrészt a magas épületek turbulenciát és feláramlást is generálnak, ami körültekintő tervezéssel segítheti városrészek átszellőztetését és hűtését is.

Az arab világ építészeti megoldásai között kiemelkednek a szélfogók és széltornyok, amelyek a belső terek hűtésére szolgálnak. Ezek a tornyok általában az uralkodó szélirány ellenkező oldalán helyezkednek el, nyílásaikkal a beáramló szél irányába. Amennyiben több domináló szélirány létezik, a tornyok több oldalán is találhatunk nyílásokat. A beáramló levegő először egy aknába jut, ahol lefelé terelik, lehetővé téve a por leülepedését. Ezután a hűvös levegő az épület belsejébe áramlik, míg a melegebb levegő felemelkedik, és más nyílásokon vagy a torony egy külön rekeszéből távozik, így biztosítva a kellemes klímát a belső terekben.

Az áramoltatás elve a levegő hőmérsékletének és sűrűségének különbségein alapul. A hidegebb levegő sűrűsége nagyobb, ezért természetes módon lefelé áramlik, míg a melegebb levegő, amely alacsonyabb nyomással bír, könnyen eltávozik az épületekből a megfelelő terelőelemek segítségével. Ezzel a módszerrel akár 10 Celsius-fokkal is csökkenthetjük a belső tér hőmérsékletét. Különösen a sivatagos vidékeken, ahol éjszaka a hőmérséklet akár fagypont közelébe is süllyedhet, ennek a technikának a hatása még hangsúlyosabb. Egyes tornyokban például vizes rongyokat feszítenek ki a nyílásokba, amelyek hőcserélőként működnek, így a levegő áthaladása közben jelentős hűtést biztosítanak.

Az ilyen szélfogók, melyek Észak-Afrikától az Öböl-államokon és Nyugat-Ázsián át Indiáig elterjedtek, számos kultúrában megtalálhatók, és a mai napig heves viták tárgyát képezik, hogy melyik országban született meg először az ötlet. Egyiptom, Irán és az Egyesült Arab Emírségek mindannyian büszkén vallják magukénak ezt a találmányt. Ráadásul egyes kutatók szerint ezek a különleges építészeti elemek már több ezer évvel ezelőtt is léteztek, ami tovább bonyolítja a kérdést.

A szélfogók hatékony kombinációja más építészeti elemekkel hozzájárul a hűtési hatás fokozásához. Például olyan belső udvarok kialakítása vált népszerűvé, amelyeket épületek vesznek körül, lehetővé téve, hogy az éjszaka lehűlt levegő leülepedjen és a bezárt térből a környező szobákba áramoljon. Ezek az udvarok nemcsak árnyékot nyújtanak, hanem a bennük elültetett növények is védelmet nyújtanak a napfény és a por ellen. Egy spanyol kutatás szerint ez az építészeti megoldás akár 18%-kal csökkentheti egy lakóépület hűtési szükségleteit, ezzel egyidejűleg mérsékelve a fosszilis energiaforrások felhasználását is.

Az arab világ híres építészeti megoldásai közé tartozik a díszes masrabija, amely nem csupán esztétikai értéket képvisel, hanem funkcionális szerepet is betölt a hűtés terén. Ez a különleges áttört ablakrács ügyesen engedi be a fényt, miközben árnyékot is biztosít a belső tereknek. Ráadásul, ha vízzel teli edényeket helyeznek el benne, a párolgás révén tovább fokozza a hűvös klímát. Egy 2024-es kutatás eredményei szerint ez a praktikus megoldás akár 3 Celsius-fokkal is csökkentheti a beltéri hőmérsékletet, így hozzájárulva a kellemesebb lakókörnyezethez.

Az építőanyagok terén is akad néhány fokozat, amelyeket sikerült optimalizálni. Dubajban különösen népszerű volt a tengerfenékről származó korallkő falazásra való alkalmazása. Ennek a fehér árnyalatú anyagnak köszönhetően az épületek hőelnyelése csökkent, és a fényt is hatékonyan visszaverte. Mivel a korallzátonyok védelme érdekében a jövőben már nem használható ez a természetes anyag, a világos burkolatok alkalmazásával azonban hasonló előnyöket érhetünk el.

A 21. században az Emírségekben újraéledtek a hagyományos építészeti megoldások és azok korszerűsített verziói. Az Abu-Dzabi külvárosaként ismert Masdar City például a fenntarthatóság jegyében épült, ahol az épületek szorosan egymás mellett helyezkednek el, és keskeny utcák labirintusa alkotja a városképet. E megoldások révén maximálisan kihasználják az árnyékolás előnyeit, és a természetes szellőzést az uralkodó szél irányába orientált tervezéssel valósítják meg. Az épületek dizájnja széltornyokat integrál, emellett a homlokzatok a hagyományos masrabiják formáit idézik. Ennek következtében a Masdar City energiafogyasztása 40 százalékkal alacsonyabb a hagyományos épületekhez képest, ráadásul a városrész mikroklímája akár 10 Celsius-fokkal is hűvösebb lehet a közvetlen környezeténél.

Az Egyesült Arab Emírségek különböző területein is felbukkanak a régi hagyományok nyomai. Például a Madinat Jumeirah exkluzív lakó- és üzleti negyedében számos széltornyot emeltek, valamint olyan szűk utcákat alakítottak ki, amelyek lehetővé teszik a levegő szabadabb áramlását, így kellemesen hűvös mikroklímát teremtve. A Kalifa al-Tajer mecset csúcsán is különleges beömlő nyílások találhatók, melyek segítik a függőleges légáramlást, lehetővé téve ezzel a passzív hűtés hatékony alkalmazását.