Hol is van már Fukushima? Miközben Japán új atomreaktorokat tervez és épít, addig Németország az összesét leállította. - Világgazdaság

Egy új energiaterv részeként Japán több mint megduplázza a nukleáris energia arányát.

Japán egy új energiapolitikát dolgozott ki, amely révén a nukleáris energia részesedése a várakozások szerint 2040-re a mostani 8,5%-ról közel 20%-ra emelkedhet. A friss stratégia célja, hogy a nukleáris és megújuló energiaforrások kihasználását maximálja, ezzel erősítve az energiaellátás biztonságát és elősegítve a dekarbonizációs törekvéseket – számolt be róla a Magyar Nemzet.

Japán energiaellátásának jelenlegi struktúrája meglehetősen összetett: a nukleáris energia a szükségletek 8,5%-át biztosítja, míg a megújuló energiaforrások már 23%-kal járulnak hozzá az energiamixhez. Az újonnan tervezett intézkedések értelmében ezek az arányok jelentős növekedésen mehetnek keresztül, elérve akár a 20%-ot a nukleáris energiánál és 40-50%-ot a megújuló források esetében. A fukusimai tragédiát követően, 2011-ben, Japán kormányzata döntött arról, hogy leállítja az összes 54 atomerőművét, és azóta csupán 14 reaktort sikerült újra üzembe helyezni.

Újra divat az atomenergia

A Nukleáris Világszövetség (WNA) legfrissebb adatai szerint világszerte 440 aktív atomreaktor működik, ami az atomenergia globális villamosenergia-termelésének körülbelül 9 százalékát jelenti. Az Egyesült Államok 94 reaktorával vezeti a rangsort, míg Kína a második helyen áll 58 reaktorral, ezzel megelőzve Franciaországot, amely 56 reaktort üzemeltet.

Szintén fontos szereplő Dél-Korea 26, India 23 és Kanada 18 reaktorral. A csernobili atomkatasztrófa és a fukusimai baleset sok évre befeketítette a nukleáris energiát, most azonban reneszánszát éli a technológia.

Németországban drámai mértékben megugrottak az áramárak.

"Tiszta őrület!" - összegezte Dirk Howe ügyvezető igazgató a krefeldi Siempelkamp öntödénél tapasztaltakat, ahol nemrégiben kénytelenek voltak leállítani egy műszakot, és 30%-kal csökkenteni a termelést, miután az áram ára Németországban soha nem látott magasságokba emelkedett. A drasztikus áremelkedést a szabadpiaci árképzés következményeként értékelték, a Szövetségi Hálózati Ügynökség pedig figyelmeztetett, hogy a következő hetekben hasonlóan jelentős áringadozásokra is számítani lehet.

Az áremelkedések mögött a folyamatosan megbízható energiaforrások, különösen az erőművek hiánya áll. Angela Merkel kormánya alatt elkezdődött az atomerőművek fokozatos bezárása, és ez a folyamat azóta is tart. Az orosz gázellátás csökkentése miatt kénytelenek drágább alternatív forrásokhoz fordulni, amit tovább súlyosbított az Északi Áramlat gázvezetékek rejtélyes körülmények között bekövetkezett robbanása.