Honvédelmi miniszter: Ruszin-Szendi Romulusz ügyében megdönthetetlen bizonyítékok állnak a hatóságok rendelkezésére.

Ennek a Magyarországgal szembeni lejárató kampánynak célja van: a Voks 2025-tel kapcsolatos zavarkeltés és a véleménynyilvánítás elbizonytalanítása, illetve a magyar kormány hitelének és szavahihetőségének aláásása - fogalmazott a miniszter a bizottsági meghallgatáson, amelynek egyetlen napirendi pontja "a volt vezérkarfőnök által a NATO-ban képviselt álláspontról" szóló tájékoztató volt.
Kérdésre válaszolva a tárcavezető elmondta: sokkal korábban felmerült már a gyanú, hogy az előző vezérkarfőnök a "mandátumában szereplő, elvárható nyilatkozatait nem tette meg", miközben Ukrajna-párti kijelentései voltak, ezért ő a felmentését megelőző időben írásban figyelmeztette Ruszin-Szendi Romuluszt.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf megfogalmazta véleményét:
A miniszter a kérdésre adott válaszában kifejtette, hogy az uniós és NATO-szervektől már beszerezték az érintett jegyzőkönyveket és hangfelvételeket. Ezek az anyagok megérkeztek, és az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát már tájékoztatták az eredményekről. A rendelkezésre álló információk alapján fogják megvizsgálni, hogy "a jog előtt mennyire állja meg a helyét az a kijelentés", amely szerint Ruszin-Szendi Romulusz nem képviselte a magyar kormány háborúellenes álláspontját, és nem hívta fel partnerei figyelmét az ukrajnai konfliktus fokozódásának lehetséges veszélyeire.
A miniszter hangsúlyozta: az eset a jelentési kötelezettség elmulasztása és más kérdések kontextusukban vizsgálandóak, hiszen múlt csütörtökön egy illegális módon készült, "kiforgatott, manipulált", "lopott hangfelvételt" tárt a nyilvánosság elé Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, megtámadva a hadvezetést és a honvédséget.
Ez a magyar kormányról "egy hamis narratívát" terjesztett, másnap pedig Ukrajnában megalapozatlan vádakkal, szokatlan módon szinte azonnal nagy médianyilvánosságot kapó titkosszolgálati akció indult, ami miatt "a helyzet lényegesen megváltozott", és további eszkaláció várható - fogalmazott.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott arra, hogy a két szál összefonódása különösen figyelemre méltó, hiszen a volt vezérkarfőnök már korábban is beszélt arról, hogy kapcsolatban áll ukrán katonai vezetőkkel. Ezen a kapcsolati rendszeren keresztül világosan kirajzolódik, hogyan fonódik össze egy ellenzéki párt cselekvése és egy Ukrajnából irányított, politikai célzatú titkosszolgálati művelet - tette hozzá a miniszter.
Ez egy békepárti kormány, amit ezzel a mandátummal választottak meg 2022-ben, a háború kitörése után - jelentette ki a miniszter, hangsúlyozva, hogy a kabinet minden lehetséges fórumon az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése mellett állt ki, fegyvert, halált okozó eszközt nem szállított Ukrajnába és erre szólított fel mindenki más érintettet is.
Kiemelte, hogy a 2016 óta zajló haderőfejlesztés célja a honvédség átalakítása, amely során a békeidős feladatok, mint a határ- és árvízvédelem, háttérbe szorulnak. A hangsúly a katonai tevékenységeken van, hiszen a béke fenntartásához elengedhetetlen egy erős, jól felfegyverzett és felkészült haderő megléte.
A kérdésre reagálva kijelentette, hogy Ruszin-Szendi Romulusznak "semmi felhatalmazása nem volt" arra, hogy katonai minőségében politikai vezetőkkel egyeztessen Ukrajnában.
A vizsgálat irányairól szólva elmondta: a volt vezérkarfőnök a NATO-üléseken nem képviselte a háború további eszkalációjának megelőzését sürgető magyar álláspontot, és az Európai Unió vezérkarfőnökeinek találkozóján nem szólalt fel, pedig a kormány határozottan ellenezte az EU ukrajnai kiképző misszióját.
A kérdés, hogy Ukrajna EU-ba való felvétele a magyar nép érdekeivel szemben történik-e, olyan rendkívüli érdekeket mozdít meg Brüsszel és Kijev részéről, amelyek mindent felülírnak. Az a politikai erő, amelyik ezt a kormányt gyengíteni vagy végső soron leváltani próbálja, nyilvánvalóan ennek a politikai nyomásnak a kiszolgálója - fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
és azt hangsúlyozta: ebben az ügyben a brüsszeli elit és Ukrajna "mérhetetlen nagy érdekei" állnak szemben a magyar emberek érdekeivel.
Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke az eseményt követő sajtótájékoztatón jelezte: a testület a nap folyamán határozatban kérte fel a honvédelmi minisztert, hogy az ügyben folytatott vizsgálat lezárulta után adjon részletes tájékoztatást annak érdekében, hogy megállapítsák, milyen büntető- vagy más jogi következményei vannak a volt vezérkarfőnök általa példátlannak nevezett magatartásának.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf pedig azt közölte: arról, hogy helytelenül járt el Ruszin-Szendi Romulusz, "vitathatatlan bizonyítékok" állnak rendelkezésre, hiszen "precíz jegyzőkönyvi adatok" mutatják, mit mondott és mit nem "a bukott vezérkarfőnök".