Hrutka János: Ferencváros nemzetközi sikerei és a túlteljesítés Ferencváros, a magyar labdarúgás ikonikus csapata, az utóbbi időszakban figyelemre méltó teljesítményt nyújtott a nemzetközi porondon. A csapat nem csupán a hazai bajnokságban, hanem a konti
Utolsóként befejeződtek az Európa-liga alapszakaszának küzdelmei is. Magyar sikerrel, újabb izgalmas pillanatokkal, reményteli jövőképpel. Ha bárki azt mondta volna az idei új lebonyolítás kezdetekor, ismerve már a leendő ellenfeleket, hogy a Ferencváros csapata 12 pontot fog gyűjteni, a legtöbben gondolkodás nélkül aláírták volna az előre elkészített forgatókönyvet. Az időközben edzőváltáson is átesett IX. kerületi rekordbajnok januári tétmeccs nélkül csalt újra mosolyt az arcokra.
Fenerbahce, Slavia Praha, Hoffenheim, Porto – mind olyan neves klubok, amelyeket a sportág szakértői a Ferencváros fölé helyeznének az erőviszonyok tükrében. Az Európa-liga alapszakaszának végső eredménye azonban rácáfolt a várakozásokra. A zöld-fehér alakulat magabiztosan teljesítette a két látszólag könnyebbnek ígérkező, de hasonló szintet képviselő ellenfél ellen vívott mérkőzést, sikerrel abszolvált egy olyan csapatot is, amelyik a legjobb formájától távolabb állt egy topbajnokságban, és szerencséjükre egy olyan riválissal találkoztak, amely már az előző körben biztosította helyét a rájátszásban, képviselve ezzel a magasabb szintű futballkultúrát. A statisztikák vegyes képet mutatnak, de a legfontosabb cél, a magabiztos továbbjutás, végül sikerült.
A nyolc alapszakaszbeli összecsapás közül csupán egyetlen alkalommal tudta a Ferencváros igazán érvényesíteni akaratát ellenfelével szemben, amikor a labdabirtoklás és a helyzetkihasználás terén is dominált. A hamburgi Volksparkstadionban zajlott mérkőzés különösen emlékezetes marad, hiszen a Dinamo Kijev ellen a svéd játékvezető a 17. percben kiállította Vladyslav Dubinchakot. E találkozó statisztikai mutatói kedvezően befolyásolták a Fradi idei Európa-liga teljesítményét. Az átlagos 43%-os labdabirtoklás mellett a magyar bajnok kiemelkedő eredményeket ért el: 10,37-es xG-érték mellett 15 gólt szerzett, ami figyelemre méltó hatékonyságot mutat. Ez különösen figyelembe veendő, hiszen a helyzetkialakítások mérkőzésenkénti átlaga mindössze 12, miközben a Kijev ellen 27 kísérletet jegyeztek.
Ami viszont figyelemfelkeltő lehet, az a csapat védekezése. Sokkal több gólt kapott a Ferencváros, mint az ellenfelek helyzetei alapján várható lett volna: 10,74-es xG-re, az ellenfelek kísérleteinek minőségét jelző mutatóra érkezett 15 gól. Három-négy találattal több, mint kellett volna. Ehhez természetesen hozzátartozik az is, hogy ellenfeleink sokkal több támadást vezettek, jóval többször jártak a zöld-fehér tizenhatosán belül. Az ellenfelek meccsenkénti átlaga 28 látogatás a büntetőterületen belül, míg a Fradi 21-szer vendégeskedett az ellen kapuja előtt. Minden találkozón jóval kevesebbszer, mint a szemben állók. A hamburgi mérkőzés nélkül már csak 17,7 az átlag, ami nem túl magas szám.
A passzhatékonyság terén sajnos nem sikerült ötször 80 százalék fölé emelkedni, ami azt jelenti, hogy sok volt a pontatlan átadás és eladott labda. Ezzel szemben a hamburgi csapat hihetetlen 91 százalékos teljesítménye kiemelkedik a mezőnyből. Dominálja a rangsort, akárcsak Varga Barnabás, aki nemcsak a teljesítményével, hanem a góljaival is lenyűgöző. Az Európa-liga gólkirályi címéért vívott harcban Ayoub El Kaabi, az Olympiakosz marokkói csatára mögött a második helyen áll, hiszen 19 lövésből 9 kaput eltaláló kísérletet jegyzett, mindezt egy 4,2-es xG-mutatóval. El Kaabi 26 próbálkozásból hét gólt szerzett, míg Victor Osimhen 40 lövésből csupán ötször volt eredményes. Érdemes megemlíteni Kady Borges teljesítményét is, aki egy góljával és három gólpasszával maradandót alkotott. Ezzel a statisztikával Dries Mertens és Rayan Cherki mögött holtversenyben a harmadik helyen áll az összes El-játékos között. A védekezés terén Mohammed Abu Fani neve emelkedik ki, hiszen ő a második legtöbb szerelési kísérlettel büszkélkedhet, míg Stefan Gartenmann a tisztázások rangsorában foglal el előkelő helyet.
Egy ugyancsak nem elhanyagolható szám azonban az UEFA nyoni székházának egy másik emeletén, a könyvelésen keresendő. A Bajnokok Ligája, 2,437 millió eurójával szemben ugyan jóval kisebb szám, 565 millió szerepel a második kupasorozat kasszájában, azonban így is szép summára tehet szert a magyar bajnok. A győzelmekért 450 ezer euró jár, így 1,8 millió már a kasszában, plusz 300 ezer pedig a rájátszás eléréséért számlázható. Az alapszakaszban résztvevő csapatok mindegyikének 4,31 millió euró jár. Az indulási összeget és a teljesítményalapú díjazást kiegészítik majd az értékpillérnek nevezett tételek is, amelyeket a médiajogokból származó bevételek után kapnak majd a csapatok. Ezek a szemmel is jól látható számok pedig tovább nyithatják az ollót a hazai vetélytársakkal szemben.
A 2022-es cseh bajnok, az előző kiírásban a harmadik helyet megszerző FC Viktoria Plzen elleni esetleges siker, a nyolcaddöntőbe jutás újabb 1,75 milliót érne a Fradinak. Azonban a két legrangosabb kupasorozatban egyedüliként talpon maradó cseh bajnok ereje és idei eredményei igencsak tekintélyt parancsolóak. Győzelem kiváló csapatok, például a Fradit verő Anderlecht, a Real Sociedad ellen, döntetlen a zöld-fehéreket ugyancsak legyőző Eintracht Frankfurt és a PAOK vendégeként. Csak két dobogós, az El-ben kiválóan teljesítő Manchester United és a spanyol Athletic Bilbao ellen szenvedtek vereséget, az utóbbi vendégeként az utolsó játéknapon, már továbbjutva. Támadásban meglepően felülteljesített Miroslav Koubek csapata, 9,5-ös xG-re 17 gólt szereztek, átlagosan nagyon alacsony, 35 százalékos labdabirtoklás mellett. Képes lesz megállítani Robbie Keane alakulata a gyors és hatékony kontrákat?
A szerző 24-szeres válogatott labdarúgó, játékosként a Ferencvárossal háromszor, míg a német Kaiserslauternnel egyszer nyert bajnokságot.
