A magyar filmes szakma lelkesedése határtalan, hiszen két kivételes alkotás is versenybe lép az Arany Oroszlánért. A rendezők munkái elragadták a közönséget és a kritikusokat egyaránt.
Két magyar rendező alkotása versenybe száll az Arany Oroszlánért a 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál keretein belül.
Az Oscar-, Golden Globe- és Bafta-díjakkal elismert Saul fia, valamint a Napszállta rendezője, Nemes Jeles László legújabb mozifilmje egy különleges családi történet inspirációjából született.
Az Árva 1957 tavaszán, Budapesten játszódik. Az elbukott forradalom után a magyar társadalom nagy része a megtorlásoknak, a forradalmárok és ellenállók eltűnésének, a reménytelenségnek köszönhetően behódolt, és elkezdődött a több mint három évtizedig tartó Kádár-korszak. A tizenkét éves Andort édesanyja egyedül neveli, a fiú még bízik benne, hogy a háborúban eltűnt édesapja vissza fog térni. Egy nap megjelenik náluk egy férfi, aki azt állítja, hogy ő Andor apja. A fiú nem hajlandó apjának tekinteni az idegent. A férfi azonban beköltözik hozzájuk, és a fiú kénytelen leszámolni illúzióival. Miközben az anya és fia közötti szakadék egyre mélyül, Andor elhatározza, hogy bármi áron, de megmenti családját a férfitól.
Az "Árva" című film forgatókönyvét Nemes Jeles László rendező közösen alkotta meg Clara Royer-vel. A produkciót a Pioneer Pictures képviseletében Kemény Ildikó és Szále Ferenc irányítják. A vizuális élményt Erdély Mátyás operatőr teremtette meg, míg a látványtervezésért Ágh Márton felel. A karakterek öltözetét Flesch Andrea tervezte, a hangzás világáért Zányi Tamás, a film vágásáért pedig Politzer Péter volt a felelős. A szereplőválogatás során Zabezsinszkij Éva munkájára támaszkodtak.
A NFI Filmlaborban zajlott a teljes képi utómunkálatok folyamata, ahol a Nemzeti Filmintézet szakértői különleges digitális fényelési technikákat és egyedi előhívási módszereket alkalmaztak az egyedülálló vizuális világ megalkotásához.
Az Árva film egy különleges magyar-brit-francia-német koprodukció keretében jött létre, amelyet a Nemzeti Filmintézet, az angol BFI, a francia CNC és a német FFA támogatása övezett.
Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmje, a Csendes barát érzékeny és filozofikus párhuzamot von növény és ember kapcsolata között.
A film egy szívhez szóló időutazás, amelyet humorral fűszereztek, hogy a nézők könnyedén megélhessék az érzelmek tengerét. A férfi főszereplő, Tony Leung Chiu-Wai, 2023-ban Velencében életműdíjjal tüntették ki, elismerve ezzel kiemelkedő munkásságát. A filmben feltűnik Luna Wedler és Enzo Brumm is, és nem mellesleg a címszerepben Léa Seydoux, a „Feleségem története” főszereplője is látható, aki tovább színesíti a történetet.
Egy öreg fa áll a botanikus kert szívében, magányosan, akárcsak a többi növénybarátja, akik mind távol, sok ezer kilométerre az otthonuktól, egy különleges világban várják a látogatókat. E gyönyörű hely varázsa abban rejlik, hogy mi csodáljuk őket, miközben ők is figyelemmel kísérnek minket. Csendes tanúi életünk rövid, zűrzavaros és zajos pillanatainak, a természet és az emberi lét furcsa találkozásának.
A Csendes barát forgatókönyvét Enyedi Ildikó írta, az operatőr Pálos Gergely, a vágó Szalai Károly, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Peri De Braganca, a zeneszerző Keresztes Gábor és Kelemen Kristóf, a VFX Supervisor Klingl Béla.
A film készítése alatt az NFI Filmlabor lenyűgöző mennyiségű, közel harmincezer méter kameranegatívot dolgozott fel, emellett ezerötszáz percnyi nagy felbontású digitális anyagot is előállított a produkció igényeinek megfelelően.
A Csendes barát a Nemzeti Filmintézet, a DFFF, a NRW, az FFA, a BKM, a Hessen Film, az Eurimages, a ZDF/ARTE, az ARTE France Cinema, a CNC és a MOIN támogatásával készült a német Pandora Film, a francia Galatee Films és a magyar Inforg-M&M Film koprodukciójában, együttműködve a kínai Redience-szel. A vezető producerek Reinhard Brundig és Mécs Mónika.
