Egy dologban biztosak lehetünk: a bizonytalanság állandó kísérőnk az élet útján.

- Tavaly év végén egy stabil árszint alakult ki az inputpiacon, amely azóta gyakorlatilag változatlan maradt. Amit akkoriban magas árúnak tekintettünk, az azóta sem lett olcsóbb, de legalább az árak tovább már nem emelkedtek - nyilatkozta a szakértő az Agroinformnak.

Árfolyamok stagnálása és csökkenő kereslet jellemzi a jelenlegi piaci helyzetet.

Az előző évek drámai áringadozásait követően a piac jelenleg egyfajta "kivárás" időszakába lépett. A vetőmagok és növényvédőszerek ára továbbra is magas szinten stagnál, míg a műtrágyák költségei sok helyen a 2020-as, Covid előtti árszintekre tértek vissza. A kamatok sem mutatnak csökkenő tendenciát, így a termelők számára a finanszírozás továbbra is komoly kihívást jelent.

- A termelők és a forgalmazók is kivárnak, mert nem látni előre. Két hét alatt megváltozhat a világ, hogyan tervezzen így bárki egy éves ciklusban? - tette hozzá.

Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: "Hatóanyagok kinyerése és a növényvédelmi költségek növekedése"

A növényvédőszer-piacon a hatóanyagok uniós kivonása jelenti a legnagyobb kihívást. A szőlőtermesztés terén, például, a fitoplazmás megbetegedés elleni védekezésre már szinte alig található hatékony készítmény. Ráadásul a megmaradt rovarölőszerek hatékonysága is csökken, mivel a kártevők rezisztenciát fejlesztenek ki ellenük.

Fodor Dávid kifejtette, hogy a burgonya esetében a rovarok már alkalmazkodtak az acetamiprid hatóanyaghoz, ami miatt szükségessé vált a címkék módosítása. Ennek következtében léteznek olyan készítmények, amelyek a burgonyabogár ellen hivatalosan már nem tekinthetők hatékonynak, holott korábban még eredményesek voltak.

Bár a biológiai készítmények iránti érdeklődés folyamatosan növekszik, a magas költségek és a lehetséges kockázatok miatt csak néhányan mernek váltani.

- Ha a fertőzési nyomás megnő, a termés könnyen veszélybe kerülhet.

A gazdák általában óvatosak, amikor a tét magas, és nem szívesen kockáztatnak kísérletezéssel.

- fejtette ki.

Kisebb piac, óvatos gyártók

A termelés visszaesése, amelyet részben az AKG-programok, részben pedig az aszályos évek idéztek elő, jelentős mértékben csökkentette az inputanyag-keresletet. Ennek következtében a multinacionális gyártók is kevesebb árut importálnak, amit időszakos készlethiányok tapasztalhatók a piacon.

Furcsa, hogy a piaci visszaesés ellenére hiányosságokkal küzdünk. Ennek hátterében, ahogy már említettem, a fokozott óvatosság áll: a gyártók, kereskedők és gazdák mind egyaránt óvatosan járnak el - fejtette ki.

A vetőmagok és növénykultúrák átalakulása napjainkban egy izgalmas és dinamikus folyamat, amely jelentős hatással van a mezőgazdaságra és az élelmiszertermelés jövőjére. A klímaváltozás, a globális népességnövekedés és az élelmiszerbiztonság kérdései új kihívások elé állítják a gazdálkodókat, akiknek alkalmazkodniuk kell a változó körülményekhez. A vetőmagok terén egyre nagyobb szerepet kapnak a génmódosított és a hagyományos fajták kombinációi, amelyek képesek ellenállni a szélsőséges időjárási viszonyoknak és betegségeknek. Ezzel párhuzamosan a fenntartható mezőgazdaság iránti igény növekszik, amely a biodiverzitás megőrzésére és a vegyszerek használatának csökkentésére összpontosít. A növénykultúrák átrendeződése új lehetőségeket teremt a helyi élelmiszertermelésben, hiszen a helyi adottságokhoz jobban alkalmazkodó fajták termesztése elősegítheti a közösségek önellátását. A technológiai fejlődés, mint például a precíziós mezőgazdaság és az adatvezérelt gazdálkodás, szintén hozzájárul a hatékonyabb termeléshez és a környezeti terhelés csökkentéséhez. Összességében a vetőmagok és növénykultúrák átrendeződése nem csupán a mezőgazdasági gyakorlatokat érinti, hanem a társadalmi és gazdasági struktúrákat is formálja, új utakat nyitva a fenntartható fejlődés felé.

A kukorica vetőmag iránti igény folyamatosan csökken, különösen az alföldi területeken, ahol az aszályos időszakok következtében a kukorica már nem biztosít kielégítő hozamokat. Egyre többen keresnek alternatív megoldásokat, így a napraforgó és az őszi kalászosok termesztése felé orientálódnak. A cirok és a mák viszont még mindig csak kísérleti stádiumban vannak. A szója növekvő népszerűsége ellenére termesztése jelentős mértékben függ a helyi adottságoktól; víz- és páradús környezet nélkül nem nyújt gazdaságos megoldást.

Az integráció és stagnálás fogalmai a társadalmi és gazdasági fejlődés kulcsfontosságú aspektusai. Az integráció a különböző elemek összeolvadását, kölcsönhatását jelenti, amely új lehetőségeket teremt a fejlődés számára. Ezzel szemben a stagnálás a változás hiányát, a fejlődés megakadását vagy lelassulását tükrözi, ami akadályozza a társadalmi és gazdasági előrelépést. Az integráció során a különböző kultúrák, gazdasági rendszerek és közösségek összeérnek, gazdagítva egymás tapasztalatait és tudását. Ez a folyamat elősegíti az innovációt, a kreativitást és a dinamizmust, amelyre a modern világban szükség van. Ezzel szemben a stagnálás gyakran a bezárkózás, a régi struktúrák megmerevedése, valamint a fejlődés iránti elutasítás következménye. A két fogalom közötti feszültség megértése létfontosságú, hiszen az integráció lehetőségei és a stagnálás kihívásai együtt formálják a jövőnket. Az integráció előmozdítása érdekében szükség van a nyitottságra, a párbeszédre és a közös célok keresésére, míg a stagnálás leküzdése érdekében a változások elfogadására és a folyamatos fejlődésre kell törekednünk.

Az Agrofor Zala Kft. integrátorként aktívan részt vesz a termeléshez kapcsolódó terménykereskedelem világában, azonban itt is érezhető a piaci instabilitás, amely kihívások elé állítja a vállalkozást.

A terményárak kiszámíthatósága jelenleg teljesen elmosódott. Fodor Dávid szerint nehéz megítélni, hogy érdemes-e előre lekötni a termést, hiszen a piaci helyzet egyik hétről a másikra, sőt, akár napról napra is drámai változásokon mehet keresztül.

A szakértő véleménye alapján az agrárium jelenlegi kihívásai nem csupán az ágazat saját problémáiból adódnak.

"A gazdasági helyzet jelenleg stagnál, a legkülönfélébb ágazatok, így az építőipar és a feldolgozóipar is a nehézségekkel küzd. Most mindannyian a túlélésre összpontosítunk, és csak bízni tudunk abban, hogy a jövőben újra elindul a növekedés" - fogalmazott a szakértő.

Indexkép: Pexels