Izsák Balázs: A Székelyföld területi autonómiájának kérdése összhangban áll a román alkotmányos keretekkel.
Székelyföld területi autonómiája nem áll ellentétben a román alkotmánnyal, csak annak téves értelmezéseivel és a politikai gyakorlat torzulásaival - állapította meg hétfőn kiadott állásfoglalásában a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
Izsák Balázs az MTI-hez eljuttatott "értelmező állásfoglalásában" kifejti, hogy Románia alkotmányának első cikkével kapcsolatban "súlyos félreértések" terjedtek el, amelyek politikai torzulásokhoz vezetnek. Ezek a hibás értelmezések nem csupán az autonómia kérdését torzítják, hanem az állampolgári egyenlőség és a "modern román demokrácia eszméjének" alapjait is gyengítik - hívja fel a figyelmet.
Az SZNT-nek tehát "nem az alkotmánnyal magával" van vitája, hanem a román politikai gyakorlatban meglévő "hallgatólagos értelmezéssel", amely torzítja az alaptörvény szellemét - állítja az elnök.
A román alaptörvény első cikkére hivatkozva - "Románia szuverén, független, egységes, oszthatatlan nemzetállam" - a szerző hangsúlyozza, hogy európai kontextusban a "román nemzet" kifejezés az állampolgárok közösségét jelenti, nem csupán egyetlen etnikai csoportot. "Ezért a szuverenitás nem csupán a román etnikum kiváltsága, hanem minden romániai állampolgárra vonatkozik, akik egyenlő jogokkal bírnak az államon belül" - írja.
A szuverenitás lényegét hangsúlyozva kijelenti, hogy nem az állami intézmények, hanem az állampolgárok közössége a hatalom valódi birtokosa, akik az alkotmány keretein belül gyakorolják jogait. "A szuverenitás politikai jellegű fogalom, amely az állampolgári közösség egységét tükrözi, nem pedig annak etnikai homogenitását" - emeli ki.
Ezzel ellentétben - hangsúlyozza - a román politikai diskurzus a szuverenitást kizárólag a központi hatalom jogaként fogja fel, ami ellentétben áll a decentralizáció vagy autonómia iránti törekvésekkel. "Ez egy hibás felfogás. A modern demokráciákban a szuverenitás gyakorlása több szinten zajlik: a központi és a helyi hatóságok egyaránt aktívan részt vesznek ebben a folyamatban" - mondja, példaként említve Olaszországot, Spanyolországot és Finnországot.
"Székelyföld területi autonómiája nem korlátozná a román állam szuverenitását, hanem tartalmában erősítené azt, minden állampolgár - köztük a magyar közösség - számára lehetőséget adva a felelős részvételre a közéletben" - húzza alá.
Izsák Balázs hangsúlyozza, hogy az "egységes állam" fogalma nem a uniformitásról, hanem a koherens és harmonikus együttműködésről szól. Szerinte Székelyföld autonómiája nem csupán az egységet nem bontaná meg, hanem éppen ellenkezőleg, európai szellemben frissítené meg azt.
Az "oszthatatlan állam" fogalma nem csupán a területi integritás megőrzését jelenti, hanem inkább a hatáskörök szigorú, rugalmatlan elosztását hangsúlyozza. Ezt a kifejezést földrajzi és jogi kontextusban értelmezik, ám a közbeszédben gyakran az autonómia ellen irányuló érvként alkalmazzák. Ezzel a megközelítéssel azt sugallják, hogy az önrendelkezés törekvései az állam fragmentálódásához vezethetnek, mintha a helyi autonómiák erősítése veszélyeztetné a nemzet egységét.
"Ez jogi tévedés. Az autonómia nem a szuverenitás megosztását jelenti, hanem annak decentralizált gyakorlatba ültetését" - fogalmazott. Kiemelte, hogy számos európai állam rendelkezik területi autonómiával, anélkül hogy ezzel az ország egysége veszélybe kerülne.
"A Székelyföld területi autonómiája nem ellentétes Románia oszthatatlanságával, hanem megerősíti azt: növeli a polgári közösség belső stabilitását, mélyíti a demokráciát, és erősíti a kapcsolatot a román állammal" - összegzi Izsák Balázs.
Összegzésként hangsúlyozza: Románia alkotmánya nem csupán nem gátolja, hanem valójában megalapozhatja Székelyföld területi autonómiáját. A kihívás nem az alaptörvény szövegében rejlik, hanem annak hallgatólagos, etnicista értelmezésében - fogalmaz az SZNT elnöke.
