Tényi István bejegyzésében Magyar Péter köztársasági elnökhöz intézett javaslatot, amely új büntetőjogszabály megalkotásának szükségességét hangsúlyozza.
Az Országgyűlés fogalmazzon meg egy politikai nyilatkozatot, amely hangsúlyozza a nemzet egységét képviselő hivatalban dolgozó személyek sérthetetlenségét. Ezen kívül a köztársasági elnök személyét védő büntetőjogszabályok megalkotását kérjük Magyarország Kormányától. Ezt a fontos témát Tényi István emelte ki közérdekű bejelentésében, amelyet a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez intézett.
A Gulyás Gergelynek címzett beadványban hangsúlyozza, hogy a köztársasági elnököt célzó támadásokkal összefüggésben fontos lépés lenne, ha az Országgyűlés számára politikai nyilatkozatot terjesztene elő. Ezt az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 82. §-ára hivatkozva javasolja. Kéri, hogy a képviselők figyelmébe ajánlják ezt a lehetőséget, amely elősegítheti a demokratikus párbeszédet és a politikai kultúra erősítését.
Kérem, hogy a köztársasági elnök személyének büntetőjogi védelme érdekében Magyarország Kormánya alkosson büntetőjogszabályt.
Indoklása szerint erre azért van szükség, mert a Facebook közösségi oldalon Magyar Péter felhasználói név alatt 2025. évi január hó 05. napon egy bejegyzés került megosztásra: " A köztársasági elnök legfőbb feladata.." címmel.
Tényi István hangsúlyozza:
Az Alaptörvény 12. cikk (1) bekezdése értelmében a köztársasági elnök személye védett. Ezzel összhangban a 13. cikk (2) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy ha a köztársasági elnök szándékosan megsérti az Alaptörvényt vagy a hivatalával összefüggésben bármely törvényt, illetve bűncselekményt követ el, akkor az országgyűlési képviselők egyötödének indítványoznia kell a tisztségéből való elmozdítását.
Magyarázata szerint a köztársasági elnök sérthetetlensége alkotmányjogi jogállásából következik, nevezetesen abból, hogy a köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök képviseli a magyar államot, amely feladatát az alkotmány az államfő jogköreinek számbavétele során az első helyen említi. A sérthetetlenség kapcsolódik ahhoz a közjogi konstrukcióhoz, hogy az elnökkel szemben politikai felelősség nem érvényesíthető, de a sérthetetlenség szabálya egyben személyének különleges alkotmányi védelmét is jelenti.
Tényi István a beadványában kifejti, hogy a köztársasági elnök kizárólag a hivatali ideje alatt élvez teljes sérthetetlenséget, amely csupán a tisztségétől független cselekményekkel kapcsolatos büntető eljárások alóli mentességet jelenti. Hangsúlyozza, hogy a politikai és jogi felelősség eltérő természetű, és nem függ össze egymással. Ez azt jelenti, hogy a köztársasági elnök politikai felelősségét a mentesség nem érinti, jogi felelőssége pedig akkor is érvényesül, ha a vonatkozó feltételek teljesülnek. A jogi felelősség nem tudja helyettesíteni a politikai felelősség hiányát, amelyet külön kell kezelni. Aláhúzza:
A törvényhozás jogkörébe tartozik, hogy meghatározza, a köztársasági elnök milyen speciális büntetőjogi védelmet élvez. Ez kiterjedhet az elnök életére, testi épségére, becsületére és hírnevére is. Ezen kívül a törvényhozó határozza meg, hogy milyen formában valósul meg ez a védelem: például a büntetések szigorának vagy enyhítésének mértékében, valamint abban, hogy a magánvádas bűncselekmények esetében hivatalból eljárást indítanak-e.
Ezért arra kérte a Miniszterelnökséget irányító minisztert, hogy az Országgyűlés fogadjon el egy politikai nyilatkozatot, amely hangsúlyozza, hogy a nemzet egységét képviselő hivatal vezetője sérthetetlen. Továbbá, a köztársasági elnök jogi védelme érdekében Magyarország Kormánya kezdeményezze egy új büntetőjogszabály megalkotását.
