Ruszin-Szendi Romulusz egy olyan figura, aki nemrégiben felkeltette a figyelmet a Tisza Párt kongresszusán. Politikai nézetei és megnyilvánulásai különös érdeklődést váltottak ki, hiszen friss szemléletmódot hozott a politikai diskurzusba. Képviselőként v

"A különös nevű gyerek mindig felhívja magára a figyelmet. Én is olvastam már a nevemmel kapcsolatos kritikákat, de úgy vélem, amíg csak a nevem van célkeresztben, addig nem kell aggódnom" – nyilatkozta Ruszin-Szendi Romulusz a Magyar Nemzetnek 2021 júniusában, amikor arról kérdezték, hogy gyermekként előny vagy hátrány származott-e a Magyarországon ritkának számító nevéből. Az interjúra akkor került sor, amikor Korom Ferenc vezérezredes helyét Benkő Tibor, az akkori honvédelmi miniszter Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyra bízta a Magyar Honvédség vezetését.

"Mint minden kisfiú, engem is lenyűgözött a pisztoly, vonzott az egyenruha, és a katonaélet férfias, izgalmas világát csodálattal figyeltem." - így indokolta, miért választotta a katonai pályát egy interjúban.

Ruszin-Szendi Romulusz szombaton megszólalt a Tisza Párt budapesti kongresszusán. Magyar Péter, a párt vezetője, már korábban hangsúlyozta, hogy a rendezvény célja a párt mögött álló szakértők és a Tisza új képviselőinek bemutatása. A kongresszusról kiadott közleményben is szerepel, hogy "Megismerjük új arcokat, akik készen állnak arra, hogy a nyilvánosság elé lépjenek."

bizonyítják: a TISZA eltökélt abban, hogy szakterületükön kimagasló eredményeket

elért szakemberek bevonásával fektesse le egy új, élhetőbb ország alapjait. Ezek a

Nagyra értékelt, országosan elismert személyiségek nézeteire és vízióira mindenképpen figyelmet kell fordítani.

Adunk és számítunk. Az, amit megosztunk, még nem a TISZA egyes titka, de egy különleges élménnyé formáljuk. Készülj fel, mert az elkövetkezendők izgalmas felfedezéseket tartogatnak számodra!

Területeken kidolgozott szakmai nézőpontja nem csupán az ő véleményük kifejeződése, hanem egyben...

"Hozzájárulásuk a TISZA közös gondolkodásához egyedülálló módon gazdagítja a közösségi párbeszédet."

Ruszin-Szendi feladatkörének pontos részletei a párton belül még nem ismertek, de a kongresszuson elhangzott beszédének zárómondata külön figyelmet érdemel: kifejezte készségét arra, hogy szakpolitikai vitát folytasson a Magyar Honvédség jelenlegi vezetésével. Ezért is érdemes alaposan szemügyre venni eddigi pályafutását és nyilatkozatait, hiszen nem kizárt, hogy a Tisza partján egy elismert szakértővé válik a katonai és honvédelmi kérdésekben.

Ruszin-Szendi, aki 1973-ban Miskolcon látta meg a napvilágot, Edelény városában nőtt fel. Katonai pályafutását a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán kezdte, ahol 1995-ben tüzértiszt és földmérő mérnök diplomát szerzett. Később a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 2003-ban katonai vezető mesterdiplomát, majd 2010-ben a hadtudomány doktora fokozatot nyerte el. 2014-ben pedig az Egyesült Államokban a stratégiai tudományok mestere címet is elhódította.

Katonai pályafutása során különféle tiszti beosztásokban szolgált Tapolcán, Székesfehérváron, Pécsett, Tatán, Szolnokon, utóbbbi városban a különleges műveleti zászlóaljnál, majd könnyű vegyes zászlóaljnál. Már parancsnokként vett részt az iraki és afganisztáni NATO-missziókban, ezután a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökségén dolgozott, majd a debreceni lövészdandár parancsnoka volt. 2019 tavaszától a honvédelmi miniszter titkárságvezetője, majd humánpolitikai helyettes államtitkára lett, 2021 nyarán nevezték ki a Magyar Honvédség parancsnokának a távozó Korom Ferenc után.

Akkori sajtóhírek szerint Korom Ferencnek azért is mondtak búcsút, mert a honvédségen belül komoly problémát jelentő fluktuációt nem sikerült megállítania. A fluktuáció nem is a tiszti karra, inkább a legénységi állományra jellemző. Merthogy hiába sikeres a fiatalok toborzása, ha sokan egyből leszereltek, miután lejárt a szerződésük. Ruszin-Szenditől a kormányfő állítólag azt várta, hogy a honvédség fiatalok tízezreit nyerje meg, készítse fel, képezze ki.

Korom távozását követően a minisztérium hivatalosan bejelentette, hogy a hadsereg technikai eszközök beszerzésének és integrálásának folytatásával párhuzamosan a figyelmet elsősorban a személyi állományra és a katonákra kell irányítani. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyéni felszerelések biztosítására, valamint a korszerű és kényelmes infrastrukturális környezet kialakítására. Emellett elengedhetetlen a katonák életpályamodelljének további fejlesztése és a személyi állomány megtartásának biztosítása. A minisztérium akkoriban tett nyilatkozata alapján ezeket a célkitűzéseket Ruszin-Szendi képes megvalósítani.

Amint Ruszin-Szendi hivatalba lépett, azonnal leváltotta elődjének, Koromnak a helyettesét, Böröndi Gábort, aki ettől kezdve új diplomáciai feladatokat kapott. Így Böröndi a honvédség brüsszeli NATO és EU Katonai Képviselő Hivatalának élére került.

Ruszin-Szendi első parancsnoki döntései között szerepelt egy méltatlansági eljárás megszüntetése, amely egy magas rangú katonatiszt ellen indult azzal a súlyos váddal, hogy több beosztottját szexuális aktusra kényszerítette. Ezt az ügyet a HVG360 hozta nyilvánosságra. A döntés hátteréről Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszter egy sajtó háttérbeszélgetés során elmondta, hogy a méltatlansági eljárást azért zárták le, mert az csupán egyetlen személyre vonatkozott, míg ők a felelősség sokkal szélesebb körét kívánják megvizsgálni. Ugyanebben a beszélgetésben Ruszin-Szendi hangsúlyozta, hogy az ő hozzáállása mindig is a tisztesség és a rend etikai normáira épült, és ezt a hozzáállást a jövőben sem kívánja megváltoztatni.

"Hangsúlyozom: ez nem a mi háborúnk, nekünk ebből ki kell maradni! -

A parancsnokként megfogalmazott véleményét az orosz-ukrán háború kapcsán egyértelműen a hivatalos Orbán-kormány álláspontjával összhangban fejtette ki. Ugyanakkor 2022 nyarán Ruszin-Szendi titkos látogatást tett Ukrajnában, ahol több olyan helyszínt is felkeresett, amelyek a háborús bűncselekmények gyanújába keveredtek. Emellett találkozott Valerij Zsaluzsnijjal, az ukrán hadsereg főparancsnokával, aki azt nyilatkozta, hogy Ruszin látogatása egyértelmű jele annak, hogy Magyarország támogatja Ukrajnát az Oroszország ellen folytatott harcában.

Ruszin-Szendi jó viszonyt ápol az időközben Ukrajna brit nagykövetévé kinevezett Zsaluzsnijjal, bár a két fél nem tartja aktívan a kapcsolatot. Zsaluzsnij nemrégiben azt nyilatkozta: "A világháború elkezdődött", amivel Ruszin-Szendi nem teljesen ért egyet. Szerinte Zsaluzsnij megnyilatkozása mögött Ukrajna belpolitikai történései állnak. Ugyanakkor Ruszin-Szendi azt is elismeri, hogy a kibertérben már régóta zajlik a háború, amely folyamatosan formálja a globális helyzetet.

Miközben a honvédség vezetését látta el, Ruszin-Szendi a kormány haderőfejlesztési programjáról pozitív véleményt formált. "Jelentős előrelépéseket tettünk a légvédelmi rakétarendszer modernizálása terén. Tovább tudtuk növelni a Gripenek teljesítményét, és új, merev szárnyú szállítókapacitásokkal gazdagodtunk. Emellett kétféle korszerű helikopter is csatlakozott a forgószárnyas flottánkhoz. A már meglévő 12 Leopard A4-es harckocsi mellett újabb 44 példány érkezett a legújabb A7-es változatból. A tüzérség számára 24 önjáró tarack (Panzerhaubitze 2000) érkezett, és Carl Gustaf M4-es páncéltörő fegyverek is beszerzésre kerültek. Szintén modernizáltuk a gyalogsági harcjárműveinket, amelyek már lánctalpas és kerekes változatban is elérhetők, továbbá az egyéni harcászati felszerelések is megújultak" - nyilatkozta a Kelet-Magyarországnak adott interjújában 2022 májusában.

Még parancsnoki posztján állt, amikor a honvédségben elindult egy átalakulási folyamat, amelyet a kormány fiatalításként, míg az ellenzék tisztogatásként értelmezett. Ebben a kritikus időszakban a honvédelmi miniszteri tisztséget Szalay-Bobrovniczky Kristóf töltötte be, aki az általa kezdeményezett "fiatalításban" Ruszin-Szendi vezérkari főnök személyében találta meg a folyamat arcát.

2023 áprilisában váratlanul mentették fel, helyére pedig az a Böröndi Gábor került, akit korábban Ruszin mentett fel a parancsnokhelyettesi pozíciójából. Ruszin felmentésének okait a minisztérium anno nem részletezte, csak annyit írtak, hogy az altábornagy "komoly érdemeket szerzett a katonai kiképzés felgyorsításában és korszerűsítésében, illetve jelentős lépéseket tett a Magyar Honvédség harcképességének növelése érdekében".

A parancsnoki tisztségéből való felmentésének napján egy érdekes cikk látott napvilágot az Átlátszó portálon, amely arról számolt be, hogy a győri repülőtéren katonai gépeket rögzítettek, amelyek Ukrajnába tartottak. A Honvédelmi Minisztérium többször is hangsúlyozta, hogy nem adtak engedélyt az Ukrajnának szánt helikopterek magyar légtéren való áthaladására.

Sokan úgy vélik, hogy Ruszin-Szendi a honvédségi "fiatalítás" folyamatának egyik áldozata lett. Akárcsak az általa korábban megállított Böröndi esetében, Ruszin is arra számított, hogy diplomáciai karrierjét folytathatja, ám ez nem így alakult. Eleinte még olyan pletykák is szárnyra kaptak, hogy Washingtonban kap majd jelentős megbízatást, később pedig felmerült, hogy egy afrikai ország magyar nagykövetségén képviselheti hazánkat, vagy esetleg Törökországba kerül nagykövetként.

Miután a diplomáciai karrierje nem vált valóra, Ruszin-Szendi egyre inkább a médiában találta magát, mint katonai szakértő. Közben megjelent egy könyve is, amely A háború öt alapelve címet viseli, és részletesen kifejti, hogy mi szükséges egy győztes háború megvívásához. Rendszeresen feltűnik különböző műsorokban, és különösen gyakori vendég a jobboldalinak tartott Ultrahang csatornán, ahol olyan neves személyiségekkel osztja meg a képernyőt, mint Nógrádi György, Georg Spöttle, Robert C. Castel és Stier Gábor.

Az orosz-ukrán háború kérdésében Ruszin-Szendi egyértelműen azt az álláspontot képviseli, hogy bár Oroszország az agresszor, ő a rossz, de szerinte a Nyugat politikája okozta, hogy Moszkva nem érezte magát biztonságban.

A Frizbi című műsornak tavaly novemberben adott interjújában Ruszin-Szendi kifejtette, hogy szerinte "érdemes visszatekerni az időt". Az orosz álláspont szerint a biztonságot egy pufferzóna kialakítása biztosíthatná, ám a Nyugat folyamatosan közelít Oroszország határaihoz.

"Akár tetszik, akár nem, Oroszország biztonságérzete nem volt a legjobb" - nyilatkozta Ruszin-Szendi, hozzátéve, hogy talán nem lett volna rossz döntés, ha Oroszországot is integrálják a NATO-ba annak idején.

Ugyancsak a Frizbinek adott interjújában mondta, hogy szerinte Putyin nem akarja megtámadni Európát. Ruszin-Szendi ebben az interjúban arról is beszélt: szerinte a Biden-adminisztráció az oka annak, hogy Ukrajna vezetése nem egyezett meg az oroszokkal, mert az amerikaiak azt kérték az ukránoktól, hogy ne egyezzenek meg.

"Ha most béke vagy tűzszünet állna be, az élet egy pillanatra megpihen, és akkor elérkezik az idő, amikor az ukrán emberek, különösen az anyák, kérdésekkel fordulnak az elnök felé. 'Kedves Elnök Úr, Putyin 2022-ben ezt mondta, de most itt vagyunk, egy még nehezebb helyzetben, mint ami akkor ígérve volt. Miért kellett meghalnia a férjemnek? A fiamnak? Az apámnak? Elnök Úr, ebben az ügyben Ön viseli a teljes felelősséget' - hangoztatta az interjú során, kifejezve véleményét, hogy Zelenszkij ukrán elnöknek nem áll érdekében a béke megteremtése."

Ebben az interjúban arról is beszélt, hogy Oroszországnak szerinte nem érdeke Ukrajna megsemmisítése. Szerinte Moszkvának az kell, hogy Ukrajna ne legyen NATO tagja és Kijevben oroszbarát vezetés legyen.

"A megoldás szerintem az lenne, amit régóta mond Magyarország, hogy álljon meg az öldöklés" - mondta a Frizbiben, ezzel gyakorlatilag elismerve, hogy a háború kérdésében az Orbán-kormány álláspontját osztja.