Kósa egy vízzel teli kupakkal illusztrálta, hogy miért nem lenne életképes egy közös európai hadsereg.

A moderátor, Csutora Zsolt (a Magyar-Török Tudományos és Innovációs Év Kormánybiztosság kabinetfőnöke), Iulian Fota (docens, Nemzeti Hírszerzési Akadémia, Románia korábbi elnökének volt nemzetbiztonsági tanácsadója), Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Csoma Botond (az RMDSZ frakcióvezetője), Kósa Lajos, Horváth József (biztonságpolitikai szakértő, igazgató, Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet) és Szenkovics Dezső (egyetemi oktató, Sapientia EMTE Kolozsvári Kar) - Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

"Egy nagy európai háború felé való haladás puzzle-darabkái kerülnek be egyre inkább a helyükre"

- jutott a következtetésre Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a közös európai hadseregről és annak lehetetlenségeiről beszélve Tusványoson. A miniszter többek között Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselővel, Csoma Botonddal, az RMDSZ parlamenti frakcióvezetőjével és Horváth Józseffel, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet volt III/III-as vezetőjével beszélgetett arról, hogy mi van a háborúval. Erről a választások közeledtével megállapították, hogy

"A választások során kulcsfontosságú, hogy egy békepárti, higgadt és nyugodt vezetés kerüljön hatalomra, amely komoly tapasztalatokkal bír."

A "Ki békét akar, készüljön a háborúra, az európai haderő kilátásai" című panelbeszélgetést Csutora Zsolt vezette, aki korábban a keleti nyitási politikáért felelős helyettes államtitkárként tevékenykedett, valamint bakui nagyköveti posztot is betöltött. Csutora megjegyezte, hogy ez az esemény annyira "várakozással teli" volt a tusványosi beszélgetések sorában, hogy a média képviselői között valószínűleg "a szolgálatok képviselőit is köszönthetjük". E kijelentést a közönség egy része elismeréssel fogadta, majd a diskurzus a közös európai haderő létrejöttének lehetősége, a vas kérdése, valamint a haderő fejlesztésének aktuális helyzete felé terelődött.

Szalay-Bobrovniczky honvédelmi miniszter már a beszélgetés kezdetén hangsúlyozta, hogy nem szakértőként, hanem inkább "cselekvő emberként" tekint magára. Véleménye szerint Magyarország történelme során mindig is túlságosan optimista volt, amit a történelem gyakran megcáfolt. A miniszter úgy véli, hogy a közös európai hadsereg ügyét is a háború kontextusában kell vizsgálni: kiemelte, hogy mind az EU-ban, mind a NATO-ban elengedhetetlen a higgadtság, a fokozott figyelem és a tudatos tervezés. Ezen kívül hangsúlyozta, hogy figyelemmel kell kísérni az EU választási eredményeit, mivel "nagyon tart" attól, hogy egy időhorizont által meghatározott keret alakítja a jövőt.

A honvédelmi miniszter szerint az orosz-ukrán háborúban látni, hogy "van egy jó és egy rossz". De azt is látja, hogy az EU-n belül vannak "politikai rendszerek, propagandisztikus eszközök" a háborús kérdésekre. A honvédelmi miniszter szerint ebből a körből csak Magyarország és az Egyesült Államok emelkedik ki, mert ők a béketárgyalásban hisznek. Szalay-Bobrovniczky szerint az EU vitái nem a tagországokról szólnak, hanem Ukrajna felfegyverzéséről.

Szalay-Bobrovniczky, a honvédelmi miniszter, úgy véli, hogy a német hadsereg hamarosan Európa legerősebb fegyveres erejévé válik, ami már a németek körében sem vált ki ellenállást. Ez a tény is azt jelzi, hogy Magyarország komolyan és eltökélten készül a haderő fejlesztésére. A miniszter hangsúlyozza, hogy a magyar kormány nem kapkod a haderő modernizálásával, hanem már egy évtizede folyamatosan dolgozik a fejlesztéseken. Ennek szükségességét azzal magyarázza, hogy a „szocialista-liberális kormányok” által hátrahagyott, elavult szovjet haditechnika már használhatatlanná vált. Szalay-Bobrovniczky arra is utal, hogy Orbán Viktor előrejelzései sikeresnek bizonyultak, és a magyar honvédség elérte a teljes átfegyverzés állapotát, olyan szintre jutva, ahová más NATO-tagállamok csak törekednek. A miniszter szerint Magyarország elrettentő ereje, a szövetségesi rendszer támogatásával, jelentősen megnövekedett.

Kósa Lajos felszólalásában hangsúlyozta, hogy nem tekinti magát szakértőnek, de politikusként van véleménye a kérdésről. Kifejtette, hogy szerinte nincs realitása egy közös európai hadsereg létrejöttének, mivel sem anyagi, sem közös célok terén nem mutatkoznak egyértelmű párhuzamok. A történelmi példák között említette az Osztrák-Magyar Monarchiát, ahol a Habsburgok sem tudtak egységes hadvezetési nyelvet kialakítani. Noha a német volt a hivatalos vezénylési nyelv, Kósa emlékeztetett arra, hogy az első világháború idején már öt különböző nyelven kellett kommunikálni a katonáknak. Ebből arra következtetett, hogy a problémák komplexitása nem teszi lehetővé a helyzet ésszerű kezelését. Kósa ironikusnak találta, hogy az EU-n belüli kommunikáció angol nyelven zajlik, amit szerinte egyetlen ország sem tekint saját nyelvének. "Látjuk a kihívásokat, és csak képzeljék el, mi történne, ha közben tényleg lőnének" – zárta gondolatait.

"Nem volt egy szó sem arról, hogy az Európai Unió bizottsági elnöknője Európa hercegnőjeként fog uralkodni a kontinens népei felett."

Kósa összegzésében kifejtette az Európai Unió működésével kapcsolatos nézeteit, és felvetette a mély filozófiai kérdést: mit is jelent valójában az Európai Unió? Kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben „a hercegnő” szankciókat alkalmaz, amikor valaki nem az elvárt módon cselekszik az európai népek között. Kósa azonban olyan egységet szeretne látni, amely tiszteletben tartja a nemzetek szuverenitását, nem pedig olyat, ami „mint egy megzakkant tanár, csupán egy nádpálcával tud navigálni az iskola folyosóin”.

A politikus ezt követően kifejtette, hogy a közös európai hadsereg megvalósítása csupán álom marad, de az együttműködés mindenképp hasznos lenne. Hiszen látható, hogy "a román testvérek is megpróbálták tankot építeni, de nem jártak sikerrel". Kósa véleménye szerint ehhez a fejlődéshez elengedhetetlenül szükség van...

Kósa előadását óriási tapsvihar kísérte, miközben a többi felszólaló is megosztotta gondolatait. Az ő véleményük szerint is "túl sok a kánon, amit a tagállamok követnek", és hangsúlyozták, hogy a közös érdekek mellett a szuverenitás kérdése továbbra is nyitott marad.

Az egykori III/III-as szuverenitásvédő Horváth József Kósát erősítve azt mondta, az EU most ver szét mindent, ami egy háborúhoz kell: a mezőgazdaságot, az energiaellátást. Szerinte "nem áll úgy az Európai Unió, hogy ebből egy közös hadsereget fel lehessen építeni". Horváth szerint az orosz-ukrán háború ráadásul azt is mutatja, hogy fontos egy hadsereg, de ugyanolyan fontos a hírszerzés, mert ha az nincs, olyan fiaskók lesznek, mint Oroszország 2022-es bevonulásakor (amikor az orosz csapatok azt hitték, pár nap alatt elfoglalják Kijevet).

Horváth azt mondta, nincsenek saját fejlesztésű fegyverek, amik amerikai rendszer nélkül tudnak lenni. Ezzel értett egyet Csoma Botond is. Az RMDSZ politikusa szerint Trump teljesen kiszámíthatatlannak bizonyult az orosz-ukrán háborúban. Hiszen először az orosz álláspont mellett állt látszólag, majd most ott tartunk, hogy 50 napos ultimátumot adott Putyinnak, hogy "tegyen valamit Oroszország a béke érdekében". Trump 100 százalékos vámmal fenyegette meg az orosz olajat vásárló országokat július közepén, ami Csoma szerint elsősorban Kínát és Indiát érinti. Az RMDSZ-es politikus végül arra jutott, hogy európai közös hadsereg ide vagy oda, a ráció most azt diktálja, legyen legalább saját hadipara az Európai Uniónak. "Az a világ lejárt, hogy az európaiak politizálnak, üzletelnek, jólétben vannak, Amerika foglalkozik a védelemmel, mi, európaiak meg csak kávézunk, filozofálunk és üzletelünk" - mondta.