Digitális felzárkózás lehetőségei: adatközpontok és mesterséges intelligencia szerepe Közép- és Kelet-Európában A digitális átalakulás küszöbén álló Közép- és Kelet-Európa számára kulcsfontosságú lehetőségeket rejt az adatközpontok kiépítése és a mesters
Közép- és Kelet-Európa továbbra is elhanyagolt régió marad a fejlett adatközpont-infrastruktúra tekintetében, annak ellenére, hogy számos előnnyel rendelkezik az ilyen létesítmények üzemeltetéséhez.
Míg Nyugat- és Dél-Európa vonzza a nagy kapacitású, mesterséges intelligenciára felkészült adatközpontok többségét, a mi régiónkban csak néhány kisebb működő központ található, valamint egy nagy központot terveznek Lengyelországban.
Ez az infrastruktúra-mozaik a régió jövőjét kedvezőtlen irányba tereli, gátat szabva a gazdasági növekedésnek, a helyi munkahelyek létrejöttének, valamint a dinamikus, regionális mesterséges intelligencia ökoszisztémák fejlődésének. A teljesítménybeli eltérések különösen kiemelkedőek olyan speciális területeken, mint a pénzügyi szolgáltatások, a felhőalapú megoldások és a streaming ipar, ahol a mesterséges intelligenciára optimalizált, közeli adatközpontok hiányossága miatt megnövekedett késleltetés és csökkent versenyképesség tapasztalható.
A mesterséges intelligencia és szuperszámítógépek számára kialakított adatközpontokba történő befektetések különösen az EU keleti részén rendkívüli jelentőséggel bírnak. Ezek a beruházások nem csupán azonnali technológiai és gazdasági előnyöket hozhatnak, hanem fontos üzenetet is közvetítenek a külföldi befektetők felé, akiket gyakran elriasztanak az Oroszországgal szomszédos országokban tapasztalható geopolitikai instabilitások. Annak ellenére, hogy a kormányok nyíltan támogatják ezeket a kezdeményezéseket, és a közép-kelet-európai államok többsége kedvező feltételeket kínál, a magán- és külföldi közvetlen befektetések még mindig meglehetősen visszafogottak. Jó hír viszont, hogy egy ígéretes kezdeményezés bontakozik ki az Európai Bizottság "mesterséges intelligenciával foglalkozó gigagyár" programja révén, amelynek célja a legmodernebb AI-számítástechnikai és adattároló központok létrehozása az egész kontinensen. A 16 EU-tagállamtól érkezett 76 szándéknyilatkozat és a 20 milliárd eurós tervezett költségvetés azt mutatja, hogy Lengyelország és a balti államok együttműködve egy olyan projekt keretében dolgoznak, amely a regionális technológiai ökoszisztéma kiépítésére fókuszál. Ez a kezdeményezés végre választ adhat a közép-kelet-európai régióban tapasztalható infrastrukturális hiányosságokra, és hozzájárulhat a gazdasági fejlődés fellendítéséhez.
Magyarország is komoly lépéseket tesz, hogy érvényesüljön az új technológiai környezetben. Az ország mesterséges intelligencia stratégiája a robusztus adatelemző rendszerek kiépítésére fókuszál, amelynek központi elemei közé tartozik a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség létrehozása, valamint új platformok kialakítása a széleskörű adatmegosztás és kereskedelmi hasznosítás érdekében. Noha Magyarország nem szerepel a Bizottság AI Gigafactories projektjének helyszínei között, a kezdeményezés együttműködésen alapuló jellege és a regionális partnerek iránti folyamatos érdeklődés lehetőséget adhat a csatlakozásra. A kiválasztási folyamat az idén is tart, és Magyarország bővülő infrastruktúrája, valamint fejlődő digitális gazdasága kedvező pozícióba helyezi az országot, hogy aktívan részt vegyen Európa technológiai átalakulásában. Ezen kívül potenciálisan kulcsszerepet játszhat a közép-kelet-európai adatközponti szakadék megszüntetésében is. Ugyanakkor kérdés marad, hogy a kormány geopolitikai stratégiája és Oroszországgal való kapcsolata miként befolyásolja a Bizottság döntéseit.
A régió fejlődése számos kihívással néz szembe. A tartós siker érdekében elengedhetetlen, hogy összehangolt erőfeszítések valósuljanak meg a tőke bevonzására, a költségversenyképesség megőrzésére, valamint az adatszabadság és a mesterséges intelligencia fejlesztésével kapcsolatos bonyolult szabályozási követelmények betartására. Ahogyan az EU Tech Loop technológiai portál is hangsúlyozza, a határokon átnyúló, összehangolt kezdeményezések, a köz- és magánszféra közötti szoros együttműködés, valamint a távlati politikai vezetés elengedhetetlen ahhoz, hogy Közép- és Kelet-Európában megvalósulhasson az ellenálló és jövőálló adatközponti hálózatok ígérete.
