Ma este újra életre kel a feszültség a Bundestagban, ahol folytatódik a tűzfalbontás. Egy háromórás izgalmas krimi várja a nézőket, amely a német parlament falain belül játszódik.
Friedrich Merz, a CDU elnöke és kancellárjelölt, pénteken újabb javaslatáról dönt a német parlament, amely várhatóan az illegális menekültek beáramlásának korlátozását célzó törvény elfogadására irányul. A javaslat mögött valószínűleg az eddig politikai karanténban tartott AfD képviselőinek támogatása is áll. Az ülés pontosan délben három órára megszakadt.
Németországban felerősödtek az indulatok, miután a Bundestagban elfogadták az illegális bevándorlás szigorítására irányuló konzervatív javaslatot, amelyet az AfD támogatott. Csütörtök este számos városban, köztük Berlinben, Hannoverben, Kielben, Mainzban, Dortmundban és Freiburgban is demonstrációk zajlottak a radikális jobboldali párt és a CDU/CSU közötti együttműködés ellen. A tüntetők hangosan skandálták: "Mi vagyunk a tűzfal", ezzel hangsúlyozva, hogy a társadalmi feszültségek és politikai nézeteltérések közepette nem engedik, hogy az AfD és hasonló szélsőséges nézetek eluralkodjanak.
Szerdán a Bundestagban Friedrich Merz, a CDU elnöke és lehetséges kancellárjelöltje, egy indítványt terjesztett elő az illegális menekültek befogadásának szigorításáról és a kitoloncolások felgyorsításáról. Az indítványt a CDU/CSU, valamint az AfD és a liberális FDP képviselőinek szavazataival, szűk többséggel fogadták el. Ezzel szemben Merz egy másik, a belbiztonsági erők jogkörének kiterjesztését célzó javaslata megbukott a képviselők előtt. Az első döntés különösen figyelemre méltó, mivel ez az első alkalom, hogy a politikai karanténba zárt AfD támogatása révén ment át konzervatív javaslat a Bundestagban. Ez a lépés ellenérzéseket váltott ki, hiszen a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a válaszadók közel 70%-a osztja azt a nézetet, hogy szükség van az illegális bevándorlás elleni határozottabb fellépésre.
Friedrich Merz elutasította az együttműködés vádját, kizárva, hogy pártja a szélsőjobboldallal bármilyen paktumot is kötne. A leghatározottabban visszautasította annak gyanúját, hogy célja a február 23-i parlamenti választások utáni, az AfD-vel alkotandó koalíció lenne.
A történtek fényében a CDU elnöke pénteken bemutatta a Bundestagban azt a törvényjavaslatot (Zustrombegrenzungsgesetz), amely szigorú intézkedéseket irányoz elő az illegális menekültáradat korlátozására. Ezzel szemben a szerdai indítványokkal, ez a javaslat kötelező érvényű lesz, amennyiben megszavazzák.
A Bundestagban zajló szavazásra való előkészületeket az utóbbi években példa nélküli események előzték meg. Pontosan délben a CDU/CSU kérésére eredetileg 30 percre felfüggesztették az ülést. Ennek hátterében az a liberális FDP állt, amely a szavazás elhalasztását javasolta. A liberális párt, amely korábban a törvényjavaslat támogatásáról biztosította a képviselőket, úgy gondolta, hogy a parlamenti szavazás előtt a belügyi bizottságnak újra át kellene tekintenie az előterjesztést. A tervezett fél óra végül három órára nyúlt, és az ülés délután három órakor folytatódott. Eközben több hírportál is egy időben számolt be arról, hogy a tervezet végül a korábban megfogalmazottak szerint kerül a szavazásra a nap folyamán.
A "szünetben" a színfalak mögött intenzív tárgyalások zajlottak, hogy a tervezett törvényjavaslatot a "demokratikus közép" pártjainak egyetértésével fogadják el, elkerülve az AfD támogatását. A várakozásokkal ellentétben azonban nem alakult ki konszenzus; a ZDF értesülései szerint a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek, valamint a javaslatot előterjesztő CDU elnöke, Friedrich Merz között komoly nézeteltérések maradtak a törvénytervezet tartalmával kapcsolatban. Merz, aki titkos információk szerint kitartott az eredeti javaslat mellett, a pénteki szavazás során is ragaszkodott álláspontjához.
A törvényjavaslat elfogadása ezek után minden valószínűség szerint biztosra vehető, azt ugyanis az AfD mellett korábban támogatásáról biztosította az FDP és a radikális baloldalinak tartott Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) is. A jóváhagyáshoz 367 igen szavazatra van szükség, és a jelenlegi Bundestagban a CDU/CSU 196, az FDP 90, az AfD 76, a BSW pedig 10 mandátummal rendelkezik.
Amennyiben mindez beigazolódik, a kötelező jellegű törvényjavaslat sorsa továbbra is kérdéses marad, mivel elengedhetetlen, hogy a parlamenti felsőház, más néven a Bundesrat, jóváhagyja azt. Elemzők véleménye szerint a Bundesrat valószínűleg nem foglalkozik ezzel a témával a február 23-i előre hozott parlamenti választások előtt, így a javaslat végrehajtása már biztosan a választások után megalakítandó új kormányra hárul.
A törvényjavaslat hangsúlyozza a külföldiek és az illegális bevándorlók beáramlásának szigorúbb ellenőrzését, és ezzel párhuzamosan a beérkezés korlátozását, valamint az azonnali kitoloncolás lehetőségét. Kiemelt téma továbbá, hogy a menedékjoggal nem rendelkező, de különböző okok miatt "megtűrt" menekültek családtagjainak befogadását elutasítják, vagyis a családok egyesítése nem kerül támogatásra. A javaslat harmadik lényeges pontja az, hogy a végrehajtás érdekében a szövetségi rendőrség számára különleges jogköröket biztosítanak.
Amennyiben a szavazás során a támogatók száma túlsúlyba kerül, ez lesz az első olyan jogszabály, amelyet a német Bundestagban az AfD párt jóváhagyásával fogadnak el. Valószínű, hogy az AfD ellen irányuló demonstrációk továbbra is folytatódnak, és várható, hogy a szomszédos országok is kifejezik ellenállásukat a határokon tervezett visszafordítások miatt.
Elemzők szerint a várható választási győztes, a CDU/CSU, valamint a kancellári poszt legfőbb várományosa, Friedrich Merz számára egyre inkább bonyolultabbá válik a kormányalakítás folyamata.
