A mágusperek jegyzőkönyvei olyan titokzatos iratok, amelyek a varázslatok, mágiák és misztikus események körüli jogi eljárásokat dokumentálják. Ezek a feljegyzések nem csupán a bűnüldözés és a mágikus törvénykezés szempontjából fontosak, hanem betekintést

Csörgő Zoltán, író és tanár, aki a szimbólumok rejtelmeit kutatja, különleges érdeklődési területekkel rendelkezik. Munkásságának középpontjában a szimbólumok és szimbólumrendszerek állnak, melyek mélyebb megértéséhez a mitológia, archetípusok, ünnepek és szertartások világát is felfedezi. Ezen kívül a buddhista pedagógia és a tudatkutatás is fontos szerepet játszik az életművében, lehetővé téve számára, hogy holisztikus megközelítéssel vizsgálja az emberi tapasztalatokat és a kultúra mélyebb összefüggéseit.
A mágusok gyógyító művészete lenyűgözte a nyugati egyetemeken tanuló orvosokat, akik a városi és udvari "fizikusok" (ma diplomás orvosok) szerepét betöltve jelentős nyomást gyakoroltak az idegen származású, de a magyarokat sokszor idegennek tekintő inkvizítorokra. Céljuk az volt, hogy a kuruzslással megvádolt riválisokat háttérbe szorítsák. Ekkor vette kezdetét a kegyetlen és véres eretneküldözés; a mágusokat bilincsbe verték, kínozták, sőt halálos ítéleteket is hoztak ellenük. Bár a jegyzőkönyvek számos információt nyújtanak róluk, életük mégis sokáig homályban marad; csupán töredékes nyomokat hagynak, amelyek segítségével formálhatjuk meg emléküket. (Csörgő Zoltán: Bevezetés a Mágusperek jegyzőkönyveihez)
Csörgő Zoltán úgy véli, hogy az emberiség aktuális és örök kihívásaira a közös tudat mélyebb rétegeiből kell választ keresnünk. Minden válság valójában ciklikusan megismétlődik, így az ősi kollektív tudattalanban rejlő minták, képek és szimbólumok – más néven archetipikus kihívások – alapvető megoldásokat igényelnek. A mai világ, amely minden eddiginél távolabb került a szimbolikus gondolkodástól, éppen ezért küzd komoly problémákkal. Rendkívül fontos tehát, hogy újra felfedezzük és közkinccsé tegyük az évezredek során felhalmozott szellemi kincseinket. A mágusok gyógyító művészete olyan szimbólumrendszert kínál, amely képes feltárni az egyetemes összefüggéseket. Ez a nyelv, amely minden kultúrában alapvetően közös, és ez a fajta analógiás látásmód rendkívül fontos. Az előadó ezért tekinti küldetésének, hogy e hagyományokat ismételten megismertesse a közönséggel.
A szimbólumok és jelek, legyenek azok verbális, zenei, drámai vagy plasztikus formájúak, a kommunikáció alapvető eszközei. Ananda K. Coomaraswamy, a művészet és vallás tudományának elismert szakértője, így fogalmaz: "A szimbólumok az eszméinket, míg a jelek a konkrét dolgokat képviselik." Például egy kereszt lehet szimbólum, amikor a világegyetem struktúráját szimbolizálja, de jelként funkcionálhat, ha egy útkereszteződést jelöl. A szimbólumok és jelek lehetnek természetesek, mivel saját belső jellemzőikből fakadnak, vagy konvencionálisak, amelyek önkényesen és véletlenszerűen alakulnak. Ezek a kommunikációs formák lehetnek hagyományosak, beágyazódva a kulturális örökségbe, vagy egyéniek, a személyes tapasztalatokat tükrözve.