Felfedeztek egy magyarázatot a tavalyi, vártnál is erősebb felmelegedés okaira.

A globális átlaghőmérséklet 2023-ban gyakorlatilag elérte a 1,5 Celsius-fokos felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest, ami kissé zavarba hozta az éghajlatkutatókat, ugyanis a klímaváltozás és az El Niño önmagában nem magyarázza meg teljes mértékben a rendkívüli hőséget.

A németországi Alfred Wegener Intézet tudósai most arra világítanak rá, hogy tavaly az alacsonyan elhelyezkedő felhőzet drámai csökkenése kulcsszerepet játszhatott a vártnál nagyobb mértékű felmelegedésben. A felhők csökkenése következtében a Föld albedója, azaz a napfényt visszaverő képessége, csökkent, ami viszont a napsugárzás fokozott elnyeléséhez vezetett, ezáltal hozzájárulva a globális hőmérséklet emelkedéséhez.

A műholdas adatok elemzése alapján megállapítható, hogy 2023-ban bolygónk albedója történelmi mélységekbe süllyedt, különösen az Atlanti-óceán feletti felhőzet csökkenése figyelhető meg. Ez a jelenség valószínűleg magyarázatot ad arra a 0,2 fokos hőmérséklet-emelkedésre, amelynek hátterét a kutatók eddig nem tudták teljesen feltárni. Ezenkívül ez hozzájárulhat ahhoz is, hogy megértsük, miért maradt a hőmérséklet szokatlanul magas a jelen évben, még az El Niño jelenség eltűnése után is.

Az alacsonyan fekvő felhők eltűnése a felhők viselkedését megváltoztató globális felmelegedésből, a felhőképződést segítő aeoroszolszennyezés csökkenéséből és a természetes változékonyságból is eredhet. A kutatók most azon dolgoznak, hogy azonosítsák a domináns tényezőt, mivel egy ilyen éghajlati mechanizmus könnyen tovább gyorsíthatja a felmelegedés ütemét.