Cím: Magyarok az orosz gépek ellen a Baltikumban: Exkluzív betekintés a magyar alezredes tapasztalataiba - Képek a helyszínről - Helló Magyar Szöveg: A Baltikumban, ahol a levegő feszültsége és a biztonsági helyzet folyamatosan változik, a magyar katonák

A magyar légierő Gripen vadászgépei az utóbbi három és fél hónapban összesen 20 éles bevetést teljesítettek, elsősorban orosz repülőgépek, drónok és fehérorosz ballonok ellen, a NATO Baltic Air Policing (BAP) misszió keretein belül a balti államok légtérvédelmében. Az éles riasztásokra főként orosz Il-20 elektronikai felderítőgépek, valamint SZU és MIG típusú harci és szállító repülőgépek miatt volt szükség, amelyek azonosítatlan formában jelentek meg a balti légtérben. Ezek a gépek leggyakrabban a Kalinyingrádi orosz exklávé és Szentpétervár közötti szűk légi folyosón közlekedtek.

A Magyar Honvédség négy JAS-39C Gripen vadászgéppel, valamint mintegy 80 fős személyzettel, augusztus 1. és december 1. között látja el a balti országok légterének védelmét. Erre azért van szükség, mert Észtország, Lettország és Litvánia nem rendelkezik légierővel, így légterüket a NATO-tagállamok egymással összefogva látják el. 2015, 2019 és 2022 után ezúttal vezető nemzetként a spanyol és az olasz légierővel látjuj el ezt a feladatot. A magyar pilóták eddig összesen 300 felszállást hajtottak végre, több mint 365 repült órával, ami 20 ALFA riasztás mellett 76 gyakorlaton alapuló TANGO elfogást és 53 kiképzési repülést jelentett.

A BAP missziót 2004 óta a NATO-tagállamok rotációs rendszerben teljesítik. A magyar légierő Gripen vadászrepülői most negyedik alkalommal csatlakoznak ehhez a fontos feladathoz, és másodszor az orosz-ukrán konfliktus kezdetét követően.

A magyar légierő feladatai közé tartozik a Quick Reaction Alert, amely során a Gripenek rendkívüli gyorsasággal, mindössze 15 percen belül harckész állapotba helyezhetők, hogy azonosítsák az ismeretlen repülőgépeket. Tősér Péter, a Magyar Honvédség Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység parancsnoka egy sajtóbejáráson osztotta meg ezt az információt. A repülőgépek, amelyeket általában azonosítanak, többségében orosz vadászgépek, katonai szállítók és felderítő gépek, amelyek a Baltikumhoz közeli nemzetközi légtérben repülnek anélkül, hogy bejelentkeznének, számolt be róla az MTI.

Ez azt jelenti, hogy az adott repülőgép nem rendelkezik bejelentett repülési tervvel, vagy nem létesített rádiókapcsolatot a légtérellenőrzést végző hatóságokkal. Előfordulhat az is, hogy a fedélzeti helyzetjelzőt kikapcsolták, és így a gép észlelhetetlenné válik. Ilyen helyzetekben elengedhetetlen a fizikai azonosítás, amelyet a vadászgépek hajtanak végre. Érdekes módon, már 40 mérföld távolságból is képesek megállapítani, hogy egy vadászgéppel van dolguk, míg 10 mérföldről már a gép típusát is be tudják azonosítani.

Milyen lenyűgöző gépeket sikerült elfogni! Az orosz Il-20-as elektronikai felderítőgépek mellett számos más típus is a látóterükbe került, mint például a SZU-24-es, SZU-30-as, SZU-35-ös és MIG-31-es vadászgépek. Ezen eszközök nemcsak a légi hadviselés szempontjából jelentősek, hanem a modern katonai technológia csúcsát is képviselik.

A magyar légi egység tevékenysége messze túlmutat a puszta légi elfogásokon. Ők aktívan részt vesznek drónelfogási gyakorlatokban, amerikai stratégiai bombázókat kísérnek, és légiharcot gyakorolnak más NATO-tagállamokkal közösen. A Balti-tenger térsége, amely a nemzetközi helyzet miatt különösen fontos, és a kalinyingrádi orosz exklávé melletti feszültségek miatt elengedhetetlen a folyamatos légtérellenőrzés. Ezen a területen gyakran előfordulnak navigációs zűrzavarok, sőt, illegális tevékenységek is, mint például a Fehéroroszországból indított csempészballonok. A helyzet folyamatos figyelmet és precíz koordinációt igényel a magyar alakulat részéről.

A legkritikusabb esemény szeptember 9-én zajlott, amikor 20-30 orosz drón hatolt be Lengyelország légtérbe, ami a NATO számára precedens nélküli helyzetet teremtett, hiszen először kényszerült több ilyen drón megsemmisítésére. Ezen kívül az orosz olajszállító árnyékflotta aktivitása is folyamatos kihívások elé állítja a térség biztonságát; például egy SZU-30-as vadászgép megakadályozta, hogy egy észt hatósági helikopter landoljon az egyik hajón.

Farkas Pál navigációs százados szerint az egyik legmeredekebb incidensek között volt, amikor szeptember 22-én három MIG-31-es vadászbombázó sértette meg Észtország légterét, illetve nyolc nappal később légiutántöltés közben a tanker gép és egy SZU-30-as vadászgép átsodródott Litvániába.

A misszió végrehajtása során a logisztikai feladatok jelentős kihívásokat jelentenek: több mint 60 tonna felszerelést szállítottak Litvániába katonai repülőgépek segítségével, és a visszaszállítást december elejére tervezik.

A magyar katonai kontingens nem csupán hadászati feladatokat lát el, hanem aktívan részt vesz civil kezdeményezésekben is. Például jótékonysági adománygyűjtéseket szerveznek, valamint sporteseményeken is jelen vannak, ezzel is erősítve a közösségi kapcsolatokat. A balti régióban két támaszpont működik, ahol a magyar és a spanyol légierő együttműködve Siauliai-ban állomásozik, míg az olasz erők az észtországi Amariban végzik a szolgálatukat.

A magyar légierő jelenleg összesen hét NATO ország légtérrendészetében vesz részt, többek között Horvátországban, Szlovákiában és Szlovéniában is, ahol a vadászgépek cseréje vagy hiánya miatt továbbra is szükséges a nemzetközi támogatás.