Már most érezhető a devizakötvények következménye, hiszen Magyarország külföldi eladósodottsága jelentős növekedésnek indult.

Júniusban tovább emelkedett a magyar háztartások piaci értéken mért állampapír-állománya. Az év eleje óta a lakossági befektetők összesen 164 milliárd forinttal bővítették portfóliójukat, jelezve, hogy a magas kamatok ellenére is aktívan részt vettek a piacon. A befektetési alapok iránti érdeklődés még intenzívebb volt: eddig idén már 953 milliárd forint áramlott ebbe a népszerű befektetési formába, amely a gazdagabb rétegek kedvenc választása. Júniusban jelentős változások történtek a magyar adósságszerkezetben is: csökkent a lakosság és a bankok birtokában lévő államadósság aránya, míg a külföldi befektetők részesedése növekedett, így az ország külföldi kézben lévő adósságaránya szinte egy éves csúcsra emelkedett.

A Magyar Nemzeti Bank friss, júniusra vonatkozó értékpapír-statisztikái végre napvilágot láttak, és most lehetőségünk nyílik, hogy alaposan átvizsgáljuk őket. Különösen a 2023 első felének állampapír-piaci mozgásaira szeretnénk fókuszálni, hiszen ezek a számok izgalmas betekintést nyújtanak a hazai pénzügyi folyamatok alakulásába.

Az év első felében az állampapírokból kiáramló pénzek határozták meg a befektetési piacot, hiszen hat hónap leforgása alatt több mint 1660 milliárd forintnyi kamatot és tőkét fizettek ki az inflációkövető prémium állampapírok. (Sőt, júliusban is voltak nagy PMÁP-kifizetések, bár ezek hatása a mostani statisztikákban még nem látható.) A kifizetett összegek egy része visszaáramlott állampapírokba, de év eleje óta így is 716 milliárd forinttal csökkent a lakossági kézben tartott magyar államkötvények piaci értéke.

Június hónapban, akárcsak májusban, újra emelkedett a háztartások állampapír-állománya. A lakossági kézben lévő államadósság piaci értéke egy hónap alatt 8,4 milliárd forinttal gyarapodott.

Amennyiben a névértéket alapul véve – leegyszerűsítve, a felhalmozott kamatoktól mentesen – elemezzük a lakosság állampapír-állományát, júniusban 13 milliárdos, az év eleje óta pedig összesen 164 milliárdos növekedést tapasztalunk. Ez azt jelzi, hogy a háztartások a rendkívüli kamatcsökkentés ellenére is nettó vásárlókként vettek részt a magyar állampapírok piacán.

Az év első hat hónapjának a befektetési alapok voltak a nagy nyertesei, a gazdagok egyik kedvenc befektetése júniusban 162 milliárdos, év eleje óta 1068 milliárdos állománynövekedést könyvelhetett el, ebből 953 milliárdért a tranzakciók feleltek. A második legnagyobb növekedést a bankbetétek produkálták év eleje óta 632 milliárd forintos, júniusban 25 milliárdos emelkedéssel.

A legfrissebb adatok szerint júniusban az állampapírok iránti kereslet jelentős növekedést mutatott, hiszen a lakosság nettó vásárlásai elérték a 13,6 milliárd forintot. Ezzel szemben a részvények piaca nem volt ilyen kedvező helyzetben, hiszen 31 milliárd forintos kiáramlást regisztráltak, így a hazai befektetők részvényállománya június végére 2432 milliárd forintra csökkent. A befektetési jegyek terén azonban továbbra is kedvező a helyzet: a magyar lakosság összesen 12 267 milliárd forintot tartott ezekben az eszközökben. Emellett a banki kötvények terén is volt növekedés; a 39 milliárd forintos nettó tranzakciónak köszönhetően ezek állománya 701 milliárd forintra emelkedett a hónap végére.

Júniusban a háztartások jelentős lendülettel bővítették értékpapír-portfóliójukat, összesen 176 milliárd forint értékben vásároltak kötvényeket, befektetési jegyeket és részvényeket. Ez az összeg az idei év második legmagasabb havi értékét jelenti, azonban májusban a nettó lakossági tranzakciók összege több mint kétszer ekkora, 390 milliárd forint volt.

Júniusban a bankok drámai lépésre szánták el magukat, hiszen 605 milliárd forinttal csökkentették a névértéken mérhető állampapír-állományukat. Ezzel szemben a november végéhez képest - amely az extraprofit-adó szempontjából kulcsfontosságú alapot jelent - 1814 milliárd forintnyi növekedést könyvelhettek el. Az állampapírok iránti kereslet egyik legfőbb mozgatórugója valószínűleg az extraprofit-adóra vonatkozó új szabályozás, amely lehetőséget ad a bankoknak. Egyszerűen fogalmazva, ahhoz, hogy a november végi szinthez viszonyítva legalább 1800 milliárd forinttal bővítsék az állományukat, és így 10%-kal csökkenthessék az idei extraprofitadót, elengedhetetlen a sikeres növekedés. Ez akár 180 milliárd forint körüli megtakarítást is jelenthet, ha a célkitűzés teljesül - és a legfrissebb adatok alapján ez már megvalósult.

A részletes szabályozás szerint a bankoknak 2029-től lejáró állampapír-állományukat kell növelniük. E növelés 10%-ával csökkenthetik az extraprofitadójukat. Ezen kívül megmarad az a követelmény is, hogy a teljes állampapír-állományt hasonló mértékben emeljék. A 2025 első 11 hónapjára vonatkozó állampapír-állományt a 2023. január 1. és 2023. április 30. közötti, valamint a 2024. szeptember 1. és 2024. november 30. közötti időszak napi átlagos állományának magasabb értékéhez kell igazítaniuk.

Az idei év első felében a biztosítói és pénztári szektor jelentős növekedést mutatott az állampapír-állományában: a december végén regisztrált 2937 milliárd forintról június végére 3102 milliárd forintra emelkedett az összeg, amely a névértéken került kiszámításra. E növekedést főként a biztosítók generálják, akik az extraprofitadó csökkentésére törekednek, míg a pénztárak a befektetéseik minimális részét likvidálják, hogy lakáscélú felhasználásra is lehetőségük legyen. Érdekesség, hogy május végéhez viszonyítva egy kis visszaesés figyelhető meg: mindössze egy hónap alatt 37 milliárd forinttal csökkent a szektor által finanszírozott államadósság mértéke.

A biztosítóknak igencsak megéri az államkötvény-vásárlás: egy 2024. novemberében megismert jogszabályváltozás értelmében a bankokhoz hasonlóan nagyjából felére csökkenthetik pótadó-terhelésüket a biztosítók, feltéve, hogy elegendő állampapírt vásárolnak. A pontos szabályozás szerint a biztosító akkor csökkentheti az adófizetési kötelezettségét, ha a tulajdonában lévő, 2030. január 1-jét követően lejáró állampapíroknak a 2024. augusztus 1-je és 2024. október 31-e közötti napi átlagos névértékes állományához viszonyítva a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos névértékes állománya növekszik. (Fontos, hogy az állampapír-állomány névértékes növekménye legfeljebb akkora összegben vehető figyelembe, amekkora összegben a biztosító tulajdonában lévő valamennyi állampapírnak a napi átlagos állománya növekszik.)

A háztartások részesedése az államadósság finanszírozásában június végére 25,4%-ra csökkent, ami jelentős visszaesést mutat az év eleji 28,0%-hoz képest. Ezzel szemben a bankok aránya a teljes államadósságon belül június végén 24,6%-ra emelkedett, ami növekedést mutat a decemberi 24,1%-hoz képest, ugyanakkor jelentős csökkenést is tükröz a májusi 25,9%-hoz képest. A külföldiek részesedése viszont júniusban, a jelentős devizakötvény-kibocsátás következtében, drámai növekedést mutatott: egy hónap alatt 29,8%-ról 31,7%-ra ugrott, ezzel pedig közel egy éves csúcsot ért el.

A 4 milliárd dollárnyi kötvénykibocsátást az ÁKK vezetése úgy értékelte, hogy kedvező árazás mellett sikerült devizaforrást bevonni.

A biztosítók és pénztárak nem hoztak váratlan fordulatot, hiszen részarányuk a 2024. decemberi záráskor 5,3%-ról 5,4%-ra nőtt. Ezzel szemben a befektetési alapok jelentős növekedést mutattak, hiszen súlyuk az államadósság-finanszírozásban 5,3%-ról 6,3%-ra emelkedett ebben az időszakban.