MCC-konferencia: Hogyan zárhatja le lemaradását Európa?

Válság vagy virágzás - Európa helyzete a világban. Ezzel a panelbeszélgetéssel indult az MCC Globalizáció, integráció és identitás című kétnapos nemzetközi konferenciája. Az esemény az unió belső szabályozásainak különböző perspektíváit tekintette át. Az InfoRádió Lénárt Sándort, a Mathias Corvinus Collegium jogi iskolájának és nemzetközi jogi műhelyének vezetőjét, a Károli Gáspár Református Egyetem docensét kérdezte a konferenciáról.

Az MCC által rendezett nemzetközi konferencia célja az volt, hogy feltárja a globalizáció utáni korszak lehetséges forgatókönyveit, különös figyelmet szentelve a regionalizálódás folyamataira. Lénárt Sándor, a Mathias Corvinus Collegium jogi iskolájának és nemzetközi jogi műhelyének vezetője az InfoRádió kérdésére kifejtette: a gazdasági globalizáció végével, a világpiacba vetett korlátlan bizalom és a neoliberális gazdaságpolitika eltűnésével Európa szerepe alapvetően megváltozik. A jövő kihívásaira adott válaszok keresése során fontos, hogy megértsük, milyen új lehetőségek és feladatok várnak a kontinensre.

A Károli Gáspár Református Egyetem docense szerint a kulcsfontosságú kérdés az, hogy hogyan lehet az EU belső intézményi felépítését és döntéshozatali folyamatait úgy alakítani, hogy hatékonyan reagáljon a gazdasági, innovációs és migrációs kihívásokra. Az intézményi struktúra finomhangolása elengedhetetlen ahhoz, hogy az unió képes legyen időszerű és releváns válaszokat adni a folyamatosan változó környezet igényeire.

A konferencia nyitó panelbeszélgetésén egy unión belüli és egy unión kívüli álláspontot ismerhettek meg a résztvevők, a témát ugyanis egy francia és egy török professzor vitatta meg. Lénárt Sándor szerint abban egyetértés volt, hogy ha Európa megfelelő, gyors és hatékony válaszokat kíván adni mind a belső, mind a külső kihívásokra, akkor lazább intézményi struktúrát kell kínálnia, régebben ezt nevezték úgy, hogy a koncentrikus körök Európája. "Egy olyan konstrukció, amiben a különböző tagállamok bizonyos jogokból és kötelezettségekből képesek vagy tudnak választani, és el tudják dönteni, hogy az integráció melyik részéhez is kívánnak csatlakozni" - tette hozzá.

Egyetértés volt abban is, hogy Európa nagy lemaradásban van az innováció terén, a mesterséges intelligencia hasznosítását kínáló cégek jelenlétében. A lemaradás csökkentéséhez a szabályozási környezetet kéne igazítani, nem lenne szabad túlszabályozni. "Ez nem csak versenyképességi szempontból fontos - tette hozzá a Károli Gáspár Református Egyetem docense -, hanem azért is, hogy Európa képes legyen megvédeni a kritikus iparágait és infrastruktúráját egy olyan korban, amelyet az Egyesült Államok és Kína közötti versengés jellemez."