Soha nem volt példa arra, hogy valaki ennyire kiemelkedő eredményt érjen el a történelem során, azonban a mesterséges intelligencia képes lehet arra, hogy felforgassa az álmokat és a jövőt, ahogyan azt ismerjük.

A történelem során a legjövedelmezőbb üzletág, amelyet jelenleg kritikán aluli értékelés övez.

Bár a leépítésekről és a gazdasági lassulás aggasztó jeleiről érkező hírek alapján könnyen arra a következtetésre juthatnánk, hogy a banki szektor gyengélkedik, a valóság ennél sokkal kedvezőbb. Az utóbbi években a pénzintézetek folyamatosan új rekordokat döntöttek meg, mindezt úgy, hogy a figyelem nem igazán irányult rájuk – állapítja meg a tanulmány.

2019 és 2024 között a globális bankrendszer által kezelt pénzeszközök összértéke 122 000 milliárd dollárral bővült, ami körülbelül 40 százalékos növekedést jelent.

amit elsősorban a háztartások és intézmények globális vagyonának a bővülése mozgatott.

A bankszektor kockázati költségeinek levonása utáni eredmények elemzése.

A 2024-es év során a bevételek elképesztő növekedést mutattak, elérve a 5500 milliárd dollárt, ami új rekordot jelentett. Ez a kiemelkedő teljesítmény jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az iparág nettó nyeresége 1200 milliárd dollárra emelkedjen.

Minden eddiginél rekordmagas összeg bármely szektorban.

A tőkepiacok mégis szkeptikusak a bankok értékteremtő képességével kapcsolatban. A bankok közelmúltbeli jó teljesítményét kedvező körülmények segítették, de ezek ma már gyengülnek, vagy eltűnőben vannak:

A sajáttőke-arányos nyereség (ROE) alig túllépi a befektetők által kívánt küszöböt, ami a tőkeköltséget jelenti, és az iparági könyv szerinti értékhez viszonyítva mutatkozik meg.

tőkepiaci értékeltsége (P/BV) ma is csak 1,0 - ez 67 százalékkal alacsonyabb, mint más iparágak átlaga.

2024-re a bankszektor több területen is jelentős előrelépést mutatott. A pénzintézetek által közvetített források folyamatosan túlszárnyalták a globális gazdasági növekedést, ami tartós trendnek bizonyult.

Az elmúlt három év kimagaslóan erős volt, de kérdés, hogy a bankok a váratlan többletet jövőálló üzleti modellekbe tudják-e forgatni. A tőkepiacok jelzése alapján nem elég bank lépett időben,

Az értékelések arra utalnak, hogy a piac bizonyos kételyeket táplál a közelmúltban elért kiemelkedő eredmények tartósságával kapcsolatban.

Az elmúlt évek csúcsai után a bankoknak le kell térniük a megszokott pályáról - véli a globális tanácsadócég. A következő növekedési hullám megragadásához olyan "precíziós" stratégiákra van szükség, amelyek a nehezebb környezetben is értéket teremtenek. A makrogazdasági, technológiai és szabályozási kimenetek többféle forgatókönyvet eredményezhetnek, de a szektorra nehezedő hosszú távú nyomás egyértelmű. Az "átlaghoz való visszatérés" nem csupán a kamatmozgások és a demográfiai változások következménye. A mestereséges intelligencia gyors fejlődése, a fintech és más nem banki szereplők erősödő versenye, valamint az ügyfél-elvárások átalakulása is ebbe az irányba tolja az ágazatot.

Az eddigi megközelítések a McKinsey szerint nem hoztak áttörést. A bankok évente mintegy 600 milliárd dollárt költenek technológiára, mégis alacsony maradt a termelékenység. A széles, nagyvonalú ügyfélszegmentálás nem vált be, a tőkehatékonyság javítását célzó átfogó eszköz-átcsoportosítások és általános mérlegigazítások sem bizonyultak elegendőnek. A pusztán mérethatékonyságot hajszoló felvásárlások sem szállították a várt eredményeket. A korábban ellenállóságot ígérő, makro- és méretalapú stratégiák ma már nem elégségesek.

A bankszektoron belüli döntő különbséget a precizitás jelenti: ez választja el az éllovasokat a lemaradóktól, és képes átrajzolni az iparág teljesítménygörbéjét.

A "precíziós eszköztár" univerzálisan alkalmazható bármilyen méretű banki intézmény keretein belül, és négy alapvető dimenzió mentén forradalmasítja a stratégiák kialakítását:

A pontoság az, ami igazán lényeges, nem pedig a piaci részesedés.

A mesterséges intelligencia korában a kisebb bankok is kiemelkedő előnyökre tehetnek szert, ha a precizitást a stratégiai tervezés minden aspektusába integrálják. Az éves jelentés alaposan elemzi a fent említett négy területet, különös hangsúlyt fektetve a mesterséges intelligencia alkalmazására és az "új fogyasztói" igényekre.

A bevételcsökkenés időszakában a bankok számára elengedhetetlen a termelékenység drámai növelése, amelynek érdekében a mesterséges intelligencia nyújthat jelentős támogatást. Ez a lehetőség azonban egyaránt hordoz kockázatokat és előnyöket:

költségmegtakarítást ígér, miközben súlyos felfordulást is hozhat a piacon.

Az AI-ügynökök forradalmasíthatják a bankszektort, de ez nem minden szereplő számára hoz jót. Új szintre emelhetik a hatékonyságot és felfedezhetnek új lehetőségeket az ügyfélérték terén, viszont ha a bankok nem reagálnak gyorsan a változásokra, a hagyományos profitforrásaik jelentős csökkenésnek indulhatnak.

Az AI úttörői jelentős versenyelőnyre tehetnek szert a lemaradókkal szemben. Mivel az ügynökalapú és a generatív AI még mindig a fejlődés korai szakaszában van, elengedhetetlen a jól átgondolt és célzott bevezetés: a fókuszt ott kell elhelyezni, ahol valódi érték és eredmény érhető el, nem csupán a lemaradástól való félelem miatt, ész nélkül beruházva a technológiába.

A mesterséges bankok hatásának mértéke két alapvető tényezőtől függ:

Az elemzés e két tényező mentén kilenc forgatókönyvet vázol. A 30%-os bekövetkezési valószínűségű "központi" forgatókönyv azt jelzi, hogy az AI érdemben átalakítja a banki működést és a fogyasztói magatartást egyaránt.

A lehetséges kimenetek közül sokkal valószínűtlenebbek az alternatív forgatókönyvek. Például az egyik elképzelés azt sugallja, hogy a fogyasztók teljes mértékben MI-ügynökökre bízzák pénzügyi döntéseik meghozatalát, miközben a bankok drasztikusan leépítik munkatársaik számát. Ehhez azonban két, középtávon valószínűtlen feltételnek kellene teljesülnie: egyrészt a szabályozók engedélyeznék, hogy az ügynökök önállóan intézzék az ügyfelek tranzakcióit, másrészt az MI-nak képesnek kellene lennie arra, hogy teljes mértékben reprodukálja a felsővezetői döntéshozatal folyamatát. Ugyanakkor, még ha az AI-ügynökök nem is működnének teljes autonómiával, a modell még így is jelentős zűrzavart okozhatna az iparágban, hiszen az ügyfeleknek jóvá kellene hagyniuk az általuk előkészített tranzakciókat.

A piacot radikálisan átalakító fejlesztések időzítése kiszámíthatatlan, de várhatóan három-öt éven belül megjelenik egy forradalmi, ügynökalapú üzleti modell, amely jelentős változásokat hozhat az iparágban.

Az AI széleskörű integrálása a banki szektorba akár 70%-os bruttó költségcsökkentést is eredményezhet bizonyos kiadási területeken. Ugyanakkor a növekvő technológiai beruházások részben ellensúlyozzák ezt a kedvező trendet, így a McKinsey becslése szerint a teljes költségstruktúrára gyakorolt nettó hatás 15-20%-os mérséklődést mutathat. Fontos megjegyezni, hogy ezek a megtakarítások valószínűleg nem tartanak sokáig a bankoknál. A korábbi innovációk tapasztalatai alapján várható, hogy a verseny fokozatosan csökkenti a bankok által élvezett előnyöket, így a nyereség nagyobb része végül az ügyfelekhez kerül.

Hosszú távon az mesterséges intelligencia a bankok jövedelmezőségét is fenyegetheti. A fogyasztók egyre inkább rábízhatják pénzügyeik optimalizálását AI-ügynökökre, akik rutinszerűen kezelik a betéteket, például automatikusan áthelyezve azokat a magasabb kamatozású számlákra.

Az ügynökalapú mesterséges intelligencia jelentős hatással lehet a betéti és hitelkártya-kihelyezési piacokra, mivel képes felszámolni a passzív ügyfélviselkedést. A McKinsey Panorama legfrissebb adatai alapján a globális fogyasztói betétek értéke 70 000 milliárd dollárra rúg, amelyből 23 000 milliárd dollár gyakorlatilag zéró kamatozású látra szóló számlákon található. A megmaradó összeg is túlnyomórészt alacsony kamatozású megtakarítási termékekben pihen. Amennyiben a látra szóló egyenlegek csupán 5-10 százaléka a legmagasabb kamatszinteket kínáló számlákra kerülne átcsoportosításra, amit az AI-ügynökök könnyedén elérhetnek, az komoly, akár 20 százalékos profitcsökkenést is okozhat a betéti szegmensben.

A külső, harmadik féltől érkező ügynökök jelentette fenyegetés komoly kihívásként léphet fel. Amennyiben a bankok nem alkalmazkodnak időben az új piaci körülményekhez és nem frissítik üzleti modelljeiket, a következő évtizedben komoly versenyhátrányba kerülhetnek.

a globális banki profitpool mintegy 170 milliárd dollárral, azaz 9 százalékkal apadhat. Ez már elegendő ahhoz, hogy az átlagos hozam a tőkeköltség alá süllyedjen.

Ezek a hatások persze nem lesznek egyenletesek. Az AI bevezetésében élen járó bankok a materiális saját tőkére jutó megtérülésüket (ROTE) akár négy százalékponttal is javíthatják, előnyüket új működési modellekre és értékteremtésre váltva. Ezzel szemben a lassan ébrednők nagy valószínűséggel tartós profitcsökkenést szenvednek el.

Az ügyfelek gyakran az elsőként eszükbe jutó bankokra fókuszálnak, ezt a jelenséget angolul "initial consideration set"-nek (ICS) nevezik. Bármely pénzintézet, amely tudatosan dolgozik az ismertsége növelésén, bekerülhet ebbe az ICS-be, ami kulcsfontosságú lehet a sikeréhez - hívja fel a figyelmet a McKinsey.

Azok a bankok jutnak a legnagyobb eséllyel az ICS-be, amelyek kiemelkednek az alábbi négy területen: 1. magas ismertséget építenek (például a médiaköltést a leghatásosabb csatornákra összpontosítják); 2. cselekvésre ösztönöznek a személyre szabott reklám felerősítésével és precíziós eszközökkel, például adatalapú ajánlói programokkal; 3. üzeneteiket pontosan ahhoz igazítják, amit az ügyfelek értéknek tartanak; 4. preferenciát építenek az elsődleges szolgáltatói pozíció megszerzésével.

Amennyiben egy bank az ügyfél fő szolgáltatójaként funkcionál - azaz itt található a legnagyobb összegű megtakarítás, vagy ide irányul a legtöbb pénzügyi tranzakció - akkor...

Három-négyszeresére nő az esélye, hogy a további termékek közül bekerüljön az ICS-be, ráadásul kétszer akkora valószínűséggel valósíthat meg keresztértékesítést is.

Az új generációs szereplők – mint az aggregátorok, generatív mesterséges intelligencia platformok, közvetítők és beágyazott pénzügyi szolgáltatók – egyre inkább összetettebbé teszik a fogyasztói döntéshozatali folyamatokat, miközben felgyorsítják a lojalitás csökkenésének globálisan tapasztalható tendenciáját.

A fogyasztói szokások átalakulását a mesterséges intelligencia és a mobil technológiák hajtják előre. Egyre többen alkalmaznak generatív AI-t a mindennapi életükben, és elvárják, hogy pénzintézeteik is hasonló innovatív megoldásokat kínáljanak. Sok felhasználó már ChatGPT-szerű modellekre támaszkodik pénzügyeik kezelésében. A válaszadók többsége az elsődleges bankjától várja az AI-alapú szolgáltatásokat, és többen nyitottak lennének a szolgáltató váltására, amennyiben bankjuk nem tart lépést a technológiai fejlődéssel.

A mobil a bankolás legszélesebb körben használt csatornája, és szerepe tovább erősödik, ahogy a generatív AI egyre mélyebben beépül a pénzügyi szolgáltatásokba. A mobilon aktív ügyfelek már ma is lényegesen nagyobb értéket teremtenek a bankoknak, ami növeli a csatorna stratégiai jelentőségét. Ugyanakkor a fiókok sok helyen továbbra is kritikus jelenőséggel bírnak, például a folyószámla-nyitásnál.

Azok a bankok, amelyek AI-alapú elemzéseket és ajánlásokat integrálnak mobilközpontú, személyre szabott élményekbe, és a digitális egyszerűséget személyes kapcsolódással ötvözik, meghatározzák az ügyfélkapcsolatok következő korszakát. A sikerhez meg kell ragadni a fogyasztók figyelmét,

Fontos, hogy a mobil eszközök legyenek az első számú belépési lehetőség, és az mesterséges intelligenciát szervesen integrálni kell az ügyfélélményekbe, még mielőtt a versenytársak megelőznék őket.

A személyre szabott szolgáltatások precíz alkalmazása lehetőséget teremt a bankok számára, hogy hatékonyabban szolgálják ki a digitális világban otthonosan mozgó, kevésbé elkötelezett ügyfeleket. Ezek az ügyfelek a hiperperszonalizált élményeket és a zökkenőmentes, mobilközpontú, integrált ügyfélutakat keresik. Például szeretnék, ha egy feladatot mobilon indíthatnának, majd a bankfiókban folytathatnák, anélkül hogy újra el kellene mondaniuk a problémájukat. Azok a bankok, amelyek képesek alkalmazkodni ehhez az elváráshoz, előnyös helyzetbe kerülnek. Ha a hagyományos pénzintézetek nem lépnek, könnyen megnyílhat az út egy új, mesterséges intelligenciával támogatott fintech generáció előtt, amely gyorsan betöltheti a keletkező piaci rést.

A bankszektor jövőbeli növekedése nem a piaci részesedés, hanem a precizitás által fog formálódni. Azok a vezetők, akik képesek a technológia, az ügyfélkapcsolatok, a tőkeallokáció és a felvásárlások terén is egyaránt a precizitásra építeni a stratégiájukat, figyelemre méltó eredményeket érhetnek el. Azok, akik a megszokott, régi módszerekhez ragaszkodnak, könnyedén a hanyatlás útjára léphetnek.

A precizitás nem pusztán stratégia, hanem a nyereséges növekedés útja.

Ha a bankok hatékonyan alkalmazzák a precíziós eszköztárat, a pénzügyi szektorban megfigyelhető jelentős értékeltségi különbségek fokozatosan csökkenhetnek.

Címlapkép forrása: Shutterstock, azaz a kreatív vizuális tartalmak gazdag tárháza.

A jelen dokumentum nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő jogi információk részletesen kifejtik a vonatkozó feltételeket és előírásokat.